Az USA az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbításához kötötte részvételét az Ukrajnának szánt jutattások újabb körében.
Jóváhagyta az Európai Unió az Ukrajnának nyújtandó 35 milliárd eurós hitelt, aminek visszafizetését a zárolt orosz vagyon hozamából törleszthetné Ukrajna. Ezek a devizatartalékok közel 300 milliárd eurót tesznek ki, amelyek túlnyomó többségét az EU-ban zárolták.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A G7-ek együttesen 45 milliárd eurót juttatnak Kijevnek az év végéig egy júniusban született megállapodás értelmében, ezen a kereten bül van a most jóváhagyott 35 milliárdos EU-hitel. Az USA az Oroszország elleni uniós szankciók meghosszabbításához kötötte részvételét.
Svitlana Taran, az Európai Politikai Központ tudományos munkatársa szerint fennáll a veszélye annak, hogy egy ponton nem hosszabbítják meg az orosz vagyon elleni szankciókat, mert a meghosszabbításhoz mindennek egyhangúnak kell lennie. Így az orosz eszközökből származó bevételek jövőbeni áramlása megszakadhat.
Ezeket a szankciókat félévente egyhangúlag megszavazzák, de az EU a nagyobb stabilitás érdekében 3 évente újítana. Az Egyesült Államok attól tart, hogy ha egy tagállam blokkolja ezeket a szankciókat, a terv összeomlik.
Magyarország a maga részéről már kinyilvánította, hogy lelassítja a szankciórendszert az amerikai elnökválasztásig.
Kristine Berzina, a German Marshall Fund ügyvezető igazgatója lehetségesnek tartja, hogy az USA a választások utáni év második felében fontolóra vegye a kiegészítést, de nincs garancia a döntésre. Donald Trump most a választás megnyerésére koncentrál, aszerint nyilatkozik a segélyezésről és a tűzszünetről.
A döntést az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Kijev szabadon dönthet majd ezen alapok felhasználásáról.