Egy médiaelemzés feltárta, hogy az EU által finanszírozott törökországi menekültügyi központokban szisztematikus visszaélések és egészségtelen körülmények uralkodnak.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság pénteken felszólította Törökországot, hogy "alaposan vizsgálja ki a szabálysértésekkel kapcsolatos vádakat", azokban a menekültügyi központokban, amelyeket a szíriai és afgán menekülők kitoloncolására működtet az EU pénzügyi támogatásával.
A kérés azután hangzott el, hogy a Lighthouse Reports által vezetett vizsgálat szisztematikusan tapasztalható rossz bánásmódot állapított meg a török kormány által irányított és 213 millió euró uniós támogatással fenntartott kitoloncolási létesítményekben. Ez újabb ellentmondásos fejezetet lehet az elhúzódó menekültválságban. Az EU és Törökország 2016-ban írt alá egy olyan megállapodást, ami szerit az Európai Unió anyagilag támogatja Törökországot a menekülők ellátásában, mivel ha nem engedi tovább Európa felé a keletről és délről érkező menekülőket, az plusz költséget jelent Ankarának.
A médiakonzorcium elemzése szerint a létesítményekben egészségtelenek a körülmények, általános a túlzsúfoltság, rendszeres a menekülők bántalmazása és kínzása. Hangsúlyozzák, hogy a megismert információk alapján úgy tűnik, hogy a fogvatartottakat arra kényszerítik, hogy írják alá a háború sújtotta hazájukba való "önkéntes" visszatérésről szóló dokumentumokat.
Az egyik esetben - írják az újságírók - egy férfit, aki a 2023-as tálib hatalomátvétel után menekült el Afganisztánból, Törökországban tartóztattak le, majd végül visszatoloncolták hazájába, ahol "lelőtték, a sebek alapján a nyakán és a fején érte a lövedék".
"Megállapítottuk, hogy az EU tisztában van azzal, hogy finanszírozza ezt a visszaélésszerű rendszert, saját munkatársai belsőleg riasztást adtak ki emiatt - a magas rangú tisztviselők mégis úgy döntenek, hogy szemet hunynak felette" - áll a Lighthouse Reports vizsgálatában, amelyet más európai lapok, köztük a Le Monde, az El Pais és a Der Spiegel is elemzői munkával támogatott.
A kutatás 100 forrásra terjedt ki, köztük 37 olyan személy vallomására, akiket 22 különböző, EU által finanszírozott létesítményben tartottak fogva.
Az Európai Bizottság úgy reagált, hogy a törökországi menekültügyi központok működtetésére és önkéntes visszatérésekre biztosított összes uniós pénz felhasználása során "teljes mértékben tiszteletben tartották az uniós és nemzetközi normákat".
Az EU végrehajtó szerve ragaszkodott ahhoz, hogy a török hatóságoké a végső felelősség az esetek kivizsgálásáért és az alapvető jogok biztosításáért, így a labda gyakorlatilag Ankara térfelén van.
"Törökország saját jogszabályokkal rendelkezik menekültügyekben. Ebben az összefüggésben e formális jogok érvényesítése és védelme továbbra is Törökország felelőssége" - mondta pénteken az Európai Bizottság szóvivője.
"Az egyének alapvető jogait és a visszaküldés tilalmának elvét mindig tiszteletben kell tartani a kitoloncolási határozatok végrehajtása során" - tette hozzá a szóvivő, utalva arra a nemzetközi alapelvre, amely tiltja a menekülők kitoloncolását olyan országokba, ahol üldöztetésnek, kínzásnak vagy a rossz bánásmód bármely más formájának lennének kitéve.
A szóvivő nem erősítette meg, hogy az Európai Bizottság tudomást szerzett-e a kitoloncolási központokban uralkodó visszaélésszerű körülmények gyanújáról, és megjegyezte, hogy a Törökországban tartózkodó uniós tisztségviselők rendszeresen tesznek ellenőrző látogatásokat a helyszíneken.
Az ENSZ adatai szerint Törökország a világ egyik legnagyobb menekülteket befogadó országa, ahol más nemzetiségűek mellett mintegy 3,2 millió szíriai menekült tartózkodik.
Az EU 2011 óta csaknem 10 milliárd eurót biztosított Törökországnak a menedékkérők ellátásának támogatására.
Brüsszel és több tagállam szerint a finanszírozás és a 2016-os megállapodás segített megfékezni az Európába tartó menekültáradatot a görög szigetvilág és a török partok határán, ahol alig néhány tíz kilométeres távolságot kell megtenniük a menekülőknek, ha illegálisan akarnak Európába jutni.
A megállapodás bírálói szerint viszont ez a gyakorlat lehetővé teszi a török vezetés számára, hogy folyamatosan azzal fenyegesse az EU-t, hogy menekültáradatot zúdít Európára, ha tovább engedi a területén visszatartott menekülőket.