A holland kormány hamarosan kérni fogja, hogy az EU tegye lehetővé Hollandia kilépését a migrációs és menekültügyi paktumból. A négypárti koalíció ugyanis ígéretet tett "minden idők legszigorúbb menekültügyi rendszerének" felállítására.
HIRDETÉSDick Schoof holland miniszterelnök kormánya megerősítette, hogy ki akarja léptetni Hollandiát az Európai Unió migrációs és menekültügyi megállapodásából, ami példátlan lépés egy alapító tagállamtól. "A kormány a lehető leghamarabb be fogja jelenteni Brüsszelben, hogy Hollandia ki kíván lépni az európai menekültügyi és migrációs szabályozásból" - olvasható a péntek délután nyilvánosságra hozott kormányprogramban.
A tavaly decemberi választások után nehezen összeállt kormánykoalíció egyik legfőbb ígérete volt, hogy gátat vetnek a bevándorlásnak. Dick Schoof júliusi hivatalba lépése után előre jelezte, hogy ez a kérelem lesz az első pár intézkedésük egyike. Az, hogy az EU nemet fog mondani, megfigyelők szerint elég nyilvánvaló, mert nem csak a szabályrendszer módosítása kívánna aránytalanul sok munkát, hanem főleg arról van szó, hogy bomlasztó precedenst teremtenének, ha hagynák kihátrálni Hollandiát ebből a nehezen tető alá hozott egyezségből.
Az legalábbis biztosra vehető, hogy a Hollandiával szomszédos államok nem szavaznának igennel, hiszen ha Hollandia kikerülne a blokk migrációs rendszeréből, annak elkerülhetetlenül az lenne a következménye, hogy a menedékkérők náluk próbálkoznának, és inkább előbb, mint utóbb ez súlyos válságot szülne mindnyájuknál.
Úgyhogy a kérés megmarad majd szimbolikus gesztusnak, ez a legvalószínűbb forgatókönyv, amellyel azért Hollandia kihívja maga ellen a többi tagállamot, ahogyan ez Magyarország esetében is történt a többi között ebből az okból is. Érdemes hozzátenni, hogy a hollandok időzítése nem igazán körültekintő, hiszen az európai országok már amúgy is ingerültek a német szövetségi kormány eheti bejelentése miatt, mely szerint jövő hétfőtől Németországnak nemcsak keleti, hanem nyugat felé eső határán is visszaállítják a határellenőrzést fél évre.
A berlini kormánydöntés azután született, hogy Németországban egymást érték a többször is halálos áldozatot vagy áldozatokat követelő utcai késelések, és a gyanúsítottak mindegyike vagy muszlim bevándorló, vagy azok leszármazottja. Vagyis a német kormány lépése logikus és indokolt is, de több tagállam is jelezte, hogy ez komoly hatással lehet a schengeni övezet egységére.
A holland kormányprogram azt egyértelművé teszi, hogy addig, amíg az uniós vezetés nem engedi Hollandia kilépését, természetesen tartani fogják magukat ahhoz, ami a több évnyi tárgyalás után kialakult átfogó uniós reformban szerepel.
Mi van az uniós paktumban?
Az egyezség legfőbb jellemzője a "kötelező szolidaritás", amely három formában nyilvánulhat meg: vagy befogad az adott tagállam bizonyos számú menedékkérőt, vagy fizet 20 ezer eurót minden egyes elutasított menedékkérő után, vagy finanszírozhatja a migráció kezelésének operatív támogatását. Hollandia - addig is, amíg muszáj - a befogadás helyett a pénzügyi támogatást fogja választani - erősíti meg a holland kormányprogram.
A holland bejelentést megelőzve az Európai Bizottság világossá tette, hogy minden tagállamot kötnek a meglévő szabályok, és hogy a szabályok betartása alóli mentességről a megállapodás jóváhagyása előtt - és nem azt követően - kell tárgyalni.
"Elfogadtuk a jogszabályokat, úgyhogy az Európai Unióban ezek alól mentességet kérni már nem lehet"- mondta egy bizottsági szóvivő pénteken, még a holland kormányprogram bemutatása előtt.
A migráció kezelésének fennálló gyakorlatát két év alatt váltja fel az új rendszer. A tagállamoknak az év végéig kell benyújtaniuk a végrehajtási terveket, amelyekben részletezik a vonatkozó adminisztratív, operatív és jogi lépéseket.
Mit akar a holland kormány?
A pénteken bemutatott holland programot négy párt jegyzi: a szélsőjobboldali, nacionalista Szabadságpárt (PVV), a konzervatív-liberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD), a populista, gazdapárti Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB), illetve a feltörekvő, jobbközép Új Társadalmi Szerződés (NSC). A technokrata Schoof egyikükhöz sem tartozik, mégis - meglepő módon - őt választották ki az új politikai korszak kapitányának.
A kilépési javaslat a migrációnak szentelt fejezetben szerepel, amely számos szigorítás szükségességét is megfogalmazza arra hivatkozva, hogy eljött az ideje felépíteni "minden idők legszigorúbb menekültügyi rendszerét". A kormány azzal érvel, hogy Hollandia már nem tud megbirkózni a nemzetközi védelmet kérő illegális bevándorlók "tömeges beáramlásával", miközben az érkezők közül sokan nem is Hollandiában lépnek be először az EU-ba, hanem több tagállamon átutazva jutnak el oda. 2023-ban mintegy 48 500 menedékkérő, rendszerint rokonokkal együtt, jelentkezett a holland hatóságoknál. Leginkább szíriaiak, törökök, jemeniek, szomáliaiak és eritreaiak volt.
A programban az áll, hogy a kormány bevezet egy sürgősségi szabályozást, amely széles jogkört biztosít a menedékkérelmek befagyasztására és a tartózkodási engedély nélküliek kitoloncolására, utóbbit "akár erőszakkal is". Az illegális bevándorlókat arra kérik majd, hogy térjenek vissza saját hazájukba, amint "biztonságosnak" ítélik azt. Civil szervezetek szerint nem lehet az érintettek jogkörévé tenni ezt, miközben egyébként konkrét szabályozása van ennek a nemzetközi jogba. Mármint, hogy mit tehet és mit nem egy menedékkérővel a fogadó állam, illetve, hogy mi számít biztonságos országnak.
A holland kormány tervezi azt is, hogy ebben az ügyben egyeztetni fog "hasonlóan gondolkodó államokkal" és a Hollandiával határos országok vezetésével is. Az is felmerült, hogy létrehoz egy "mini schengeni" övezetet ebből az együttműködésből, amelynek legfontosabb célja lakosságuk és a közélet hatékony védelme.