Az amerikai elnök közép-ázsiai vezetőket látott vendégül a Fehér Házban, napokkal azután, hogy sikerült ideiglenesen enyhítenie az USA és Kína közötti feszültséget a ritkaföldfémek exportja terén, amely a kereskedelmi tárgyalások egyik fő vitás kérdése.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön öt közép-ázsiai ország vezetőivel találkozott a Fehér Házban, miközben fokozza a vadászatot a csúcstechnológiai eszközökhöz (többek között okostelefonokhoz, elektromos járművekhez és vadászgépekhez) szükséges ritkaföldfémek után.
Trump és Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán tisztviselői kétoldalú megbeszélést tartottak az Ovális Irodában egy munkavacsora előtt.
Trump kijelentette: "Erősítjük gazdasági partnerségünket, javítjuk biztonsági együttműködésünket és bővítjük általános kötelékeinket", mielőtt Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán és Kirgizisztán vezetőivel vacsorázott.
"Ezek a nemzetek egykor a Keletet és Nyugatot összekötő ősi Selyemútnak adtak otthont" - mondta Trump, miközben megjegyezte, hogy "sajnálatos módon a korábbi amerikai elnökök teljesen elhanyagolták ezt a régiót".
A fehér házi látogatásokra azt követően került sor, hogy Trumpnak sikerült legalább ideiglenesen enyhítenie az Egyesült Államok és Kína közötti feszültséget a ritkaföldfémek exportja miatt, amely kereskedelmi tárgyalásaik egyik fő vitás kérdése.
A múlt hónapban Peking kiterjesztette a létfontosságú ritkaföldfémekre és mágnesekre vonatkozó exportkorlátozásokat, mielőtt a múlt heti dél-koreai Trump-Xi tárgyalásokat követően bejelentette, hogy Kína egy évvel elhalasztja az új korlátozásokat.
Washington most új utakat keres Kína kijátszására a kritikus ásványi anyagok piacán. Kína a világ ritkaföldfém-bányászatának közel 70%-át adja, és a globális ritkaföldfém-feldolgozás nagyjából 90%-át ellenőrzi.
Gazdasági kapcsolatok kiépítése
Marco Rubio külügyminiszter szerdán a külügyminisztériumban fogadta a közép-ázsiai vezetőket, hogy megünnepeljék a C5+1 10. évfordulóját, és hogy feltárják az országok és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségét.
"Gyakran olyan sok időt töltünk a válságokra és problémákra összpontosítva - és ezek megérdemlik a figyelmet -, hogy néha nem fordítunk elég időt az izgalmas új lehetőségekre" - mondta Rubio.
"És ez az, ami most itt van: egy izgalmas új lehetőség, amelyben országaink nemzeti érdekei összehangolódnak".
A Fehér Házi találkozókra azt követően került sor, hogy szenátorok kétpárti csoportja szerdán törvényt terjesztett elő a szovjet korszakból származó kereskedelmi korlátozások hatályon kívül helyezéséről, amelyek egyes törvényhozók szerint hátráltatják az amerikai befektetéseket a Szovjetunió 1991-es összeomlásával függetlenné vált közép-ázsiai országokban.
A Trump-kormányzat más tisztviselői szerint pedig az Egyesült Államok és az országok közötti kapcsolatok elmélyítése prioritás, amit világossá is tettek a közép-ázsiai tisztviselők számára.
Az elnök "elkötelezettsége e térség iránt az, hogy közvetlen vonaluk van a Fehér Házhoz, és hogy megkapják azt a figyelmet, amelyet ez a térség nagyon is megérdemel" - mondta szerdán a közép-ázsiai tisztviselőknek Sergio Gor, az Egyesült Államok indiai nagykövete, aki egyben Trump dél- és közép-ázsiai különmegbízottja is.
Közép-Ázsia mély ritkaföldfém-tartalékokkal rendelkezik
A "C5+1" néven emlegetett országcsoport évtizedek óta nagyrészt a regionális biztonságra összpontosít, különösen a szomszédos Afganisztánból való amerikai katonai jelenlét, majd kivonulás, a Hszincsiangban élő ujgur muszlimokkal szembeni kínai bánásmód, valamint Oroszországnak a térségben való újbóli hatalomgyakorlási kísérletei fényében.
Mindezek ellenére Kína és Oroszország régóta profitál Közép-Ázsia létfontosságú ásványkincs-exportjából.
Az Observatory of Economic Complexity online adatplatform által közzétett országszintű kereskedelmi statisztikák szerint például Kazahsztán 2023-ban 3,07 milliárd dollár értékben szállított kulcsfontosságú ásványi anyagokat Kínába és 1,8 milliárd dollár értékben Oroszországba, míg az Egyesült Államokba 544 millió dollár értékben.
A közép-ázsiai régió mély tartalékokkal rendelkezik ritkaföldfém ásványokból, és a világ urániumtermelésének nagyjából felét állítja elő, amely létfontosságú az atomenergia-termeléshez. A régiónak azonban nagy szüksége van a források további fejlesztéséhez szükséges beruházásokra.