2022 és 2024 között az olasz vállalatok mintegy 1,2 milliárd dollárnyi adót fizettek Oroszországnak, amelynek felét az ukrajnai háború finanszírozására szolgáló katonai kiadásokra fordították - ezt a Kijevi Közgazdasági Iskola "LeaveRussia" projektje által gyűjtött adatok is megerősítik.
Az adatokat a Kse, a Kijevi Közgazdasági Iskola állította össze . Az Euronews által meghallgatott Andrij Onoprijenko fejlesztési igazgatóhelyettes, a "LeaveRussia " projekt vezetője szerint az Oroszországban működő olasz vállalatok által befizetett adók csak a 2022 és 2024 közötti időszakban mintegy 1,2 milliárd dollárt jelentenek a Kreml kasszájába.
Ennek a pénznek körülbelül a felét, erősíti meg Onopriienko, "katonai kiadásokba fektették az Ukrajna elleni háború finanszírozására". Az intézet becslése szerint tehát az olasz vállalatok által Moszkvának fizetett hozzájárulások évente mintegy 400 millió dollárra rúgnak. Ez a szám megfelel a háború kitörése előtti időszak értékeinek.
Még mindig Oroszországban működő olasz vállalatok
A KSE által szerkesztett "LeaveRussia" projekt honlapját azzal a céllal hozták létre, hogy nyomon kövessék a háború kitörése után Oroszországban üzleti tevékenységet folytató főbb multinacionális vállalatok tevékenységét. Az online elérhető adatbázis a vállalatokat származási országuk, tevékenységi területük és "státuszuk" szerint osztályozza. Azaz, hogy még mindig kereskedelmi tevékenységet folytatnak-e az országban, felfüggesztették-e működésüket, vagy a szankciók következtében elhagyták-e a Föderációt.
A KSE és a "LeaveRussia" által szolgáltatott legfrissebb adatok szerint jelenleg mintegy 140 olasz vállalat működik Oroszországban. Közülük azonban mintegy harminc már bejelentette, hogy el akarja hagyni az országot, míg mintegy hetvenen fenntartottak egy jogi irodát orosz területen. A többi vállalat ehelyett továbbra is exportál Oroszországba.
A KSE honlapján ismertetett módszertan különböző forrásokból gyűjtött információkon alapul: az orosz adóhatóságoktól kezdve az interneten elérhető pénzügyi információkon át az egyes vállalatok által közzétett sajtóközlemények nyomon követéséig.
A lista élén az USA és Németország
Ferrero, Barilla, Calzedonia - többek között ezek azok a cégcsoportok, amelyek a "LeaveRussia" adatbázis szerint üzleti tevékenységet folytatnak a Föderációval. Míg az Oroszországot elhagyók között - összesen nyolc csoportot említenek - az Enel, az Eni és a Moncler szerepel.
A "LeaveRussia" adatai szerint azonban Olaszország nincs a világ első számú országai között a még mindig az országban működő vállalatok számát tekintve. A lista élén az Egyesült Államok és Németország áll, őket követi az Egyesült Királyság.
A KSE által feldolgozott legfrissebb, ez év szeptemberi adatok szerint azonban Olaszország azon európai országok között van, ahol a legtöbb vállalat működik még Oroszországban.
Szankciók és a vállalatok kivonulása az orosz piacról: "Összetett kép".
Annak érdekében, hogy jobban megértsük a szankciók és az olasz vállalatok Orosz Föderációban való működése közötti kapcsolatot, valamint azt, hogy miért vannak még mindig sokan, akik továbbra is az országban tevékenykednek, Carolina Stefano professzorral, a római Luiss Egyetem orosz történelem és politika professzorával beszélgettünk.
Stefano az Euronewsnak kifejtette, hogy a kép összetett: "Először is, létezik egy szürke kereskedelmi terület , amely az összegyűjtött adatokon túl létezik, és amelyet olyan vállalatok alkotnak, amelyek elhagyták a piacot, de más csatornákon keresztül sikerül átjutniuk.
"Ebben az esetben, bár csökkentett formában, a vállalatok továbbra is üzletelnek Oroszországgal, méghozzá igen magas áron. Ezek olyan háromszögszállítások , amelyek száma egyre nő, és kezdik megterhelni az orosz gazdaságot".
Az előadó azt is elmagyarázza, hogy bizonyos esetekben nem minden termékre vonatkoznak szankciók, ami lehetővé teszi, hogy egyes vállalatok teljes jogszerűséggel folytassák a kereskedelmet Oroszországgal. "Nem csak ez - tette hozzá az előadó -, a Kreml olyan intézkedéseket is bevezetett, amelyek megnövelték a költségeket azok számára, akik úgy döntenek, hogy elhagyják az orosz piacot".
Szankciók jóváhagyása, "sok vállalat kirekesztve érezte magát"
"Végül, a szankciócsomagok jóváhagyásához vezető döntéshozatali folyamattal kapcsolatos kérdés is felmerült. Az európai diplomácia gyorsasága miatt sok vállalat érezte magát kirekesztettnek ebben a szakaszban" - magyarázza Stefano.
"Nem érezték magukat a kezdeményezés részének, és igazságtalanságot éreztek, különösen akkor, ha az európai kezdeményezés előmozdításának prioritása a továbbiakban az egyes országokat másként érintette".
A következmények a La Russa számára és a "civilizált gazdasághoz" való visszatérés lehetetlensége
A Carnegie Russia Eurasia Centre honlapján közzétett előadásában Alekszandra Prokopenko, az orosz központi bank egykori munkatársa, jelenleg a Carnegie kutatója arról beszél, hogy a szankciók milyen súlya volt eddig az országnak, és mindenekelőtt arról, hogy megakadályozzák a gazdasági növekedés bármilyen kilátását. Prokopenko indoklása szerint "nagyon nehéz lesz az országnak a háborús gazdaságról egy civilizált gazdasági modellre áttérnie".
Ennek számos oka van: a csökkent versenyképesség mind a polgári, mind a katonai termékek esetében, a kereskedelmi közvetítők igénybevételével bonyolulttá és költségessé vált eljárások. És ott van még az energiaágazatból származó nyereség összeomlása is. Különösen az olaj- és gáziparé, amelyet szintén érintenek a szankciók.
"2022 után" - jegyzi meg Prokopenko**- "az orosz gazdaság drámaian megváltozott**.
A katonai és védelmi ágazathoz kapcsolódó kiadások a GDP mintegy 4 százalékáról 8 százalékára, azaz a duplájára emelkedtek.
Ma - teszi hozzá Prokopenko - ezek teszik ki a teljes állami költségvetés 40 százalékát, ami a korlátozott ipari termelési kapacitás és az import általános csökkenése mellett növekvő inflációhoz vezetett.