Orbán Viktor megtorlást ígért az Európai Bíróság által kiszabott 200 millió eurós bírság miatt, amelyet Magyarország nem hajlandó kifizetni. Gulyás Gergely miniszterelnökségért felelős miniszter korábban azt mondta, hogy "minden migránsnak felajánljuk, hogy Brüsszelbe szállítjuk őket”.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság minden rendelkezésére álló jogi eszközt be fog vetni annak érdekében, hogy megakadályozza Magyarországot abban, hogy illegális bevándorlókat szállítson Brüsszelbe, ami komolyan fokozná a feszültséget az európai végrehajtó testület és Orbán Viktor közötti, évtizedes küzdelemben.
Bupadest azzal fenyegetőzik, hogy szándékosan szállítja majd a menedékkérőket egyik tagállamból a másikba, ami a magyar kormány szerint válasz az Európai Bíróság (EB) által Magyarországra kiszabott 200 millió eurós bírságért, amelyet az ország nem hajlandó kifizetni.
Egyetlen átutalásra sem került még sor, és nem világos, hogy mikor fog ez megtörténni, ha egyáltalán megtörténik.
"Ami a magyar hatóságok bejelentéseit illeti, miszerint a magyarországi szerb határról Brüsszelbe szállítanák az illegális bevándorlókat, egy szóval leírva, elfogadhatatlan" - mondta kedden a Bizottság szóvivője.
"Ez az akció, ha megvalósul, egyértelműen sérti az uniós jogot, az őszinte és lojális együttműködés elvét, de a kölcsönös bizalmat is. Emellett a schengeni térség egészének biztonságát is aláásná".
A szóvivő elmondta, hogy a Bizottság "kapcsolatban áll" Budapesttel, hogy a kormány "tartózkodjon" a bejelentett terv megvalósításától. A Magyarországgal szomszédos, potenciálisan érintett országokkal is folyamatos a kapcsolattartás.
"Készen állunk arra is, hogy a szerződés szerinti minden hatáskörünket felhasználjuk annak érdekében, hogy biztosítsuk az uniós jog tiszteletben tartását" - tette hozzá a tisztviselő.
A Schengeni határellenőrzési kódex értelmében a Bizottság jogosult arra, hogy javaslatot terjesszen a Tanács elé az útlevélmentes övezetre vonatkozó ideiglenes korlátozások bevezetésére, beleértve a beléptetést is. A tagállamok egyoldalúan is meghozhatják ezt a döntést, ahogyan azt Németország tette az augusztusi solingeni késes támadást követően, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára.
A budapesti és a berlini események egybeesése felveti a félelmet, hogy a schengeni térség, a blokk egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya hamarosan megszűnik, mivel a koordinálatlan határellenőrzések sokasága aláássa a működését.
A Bizottság észrevételei a belga hatóságok által megfogalmazott kritikák nyomán érkeztek, akik hétfőn határozottan elutasították Magyarország "provokációját", és arra kérték a Bizottságot, hogy "keményen és határozottan" reagáljon.
Nicole de Moor, Belgium menekültügyért és migrációért felelős államtitkára arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az áthelyezésekre sor kerül, Belgium nem fog hozzáférést biztosítani "az ilyen módon instrumentalizált migrációs áramlatokhoz".
A legutóbbi vita az Európai Bíróság júniusi döntése nyomán alakult ki, amely szerint Magyarország "példátlan és kivételesen súlyos jogsértést követett el az uniós joggal szemben" a menedékjoggal kapcsolatos szigorú korlátozások miatt. A bíróság egy összegben 200 millió eurós bírsággal sújtotta az országot, és a jogsértés minden egyes napjára 1 millió eurós bírságot szabott ki.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök dühösen reagált az ítéletre, "felháborítónak és elfogadhatatlannak" nevezve azt.
"Úgy tűnik, hogy az illegális migránsok fontosabbak a brüsszeli bürokratáknak, mint a saját európai polgáraik" - mondta júniusban. (Az Európai Bíróság székhelye Luxemburgban van.)
Az összecsapás gyorsan eszkalálódott, amikor Orbán képviselői azzal fenyegetőztek, hogy a menedékkérőknek "egyirányú jegyet" fizetnek Magyarországról a belga fővárosba. Pénteken Rétvári Bence államtitkár sajtótájékoztatót tartott, amelyen bemutatta a feltehetően az akcióban használni szándékozott buszokból álló flottát, amelyeken világító "Röszke-Brüsszel" feliratú táblák voltak. Elmondta, hogy a szállítást "önkéntesen" és "ingyenesen" kínálnák fel.
HIRDETÉS"Ha Brüsszel illegális migránsokat akar, megkaphatja őket" - mondta Rétvári.
Közben Budapest 2 milliárd eurót követel a blokk kasszájából, azt az összeget, amelyet az ország állítása szerint 2015 óta a belső határok védelmére költött. A Bizottság nem ismeri el a követelés jogosságát, mert az EU soha nem ígérte, hogy bármelyik tagállam teljes hatáérvédelmi költségét átvállalná. Ráadásul Magyarország jelentős összegekhez férhetne hozzá határvédelere, de nem fér, mivel nem hajlandó teljesíteni a jogállamisági feltételeket, és évek óta megtagadja az Európa Bíróság jogerős ítéleteinek teljesítését.
A buszoztatással kapcsolatos vita párhuzamosan zajlik azzal a vitával, amelyet Magyarország nemrégiben hozott azon döntése miatt folytatnak, hogy a nemzeti kártya rendszerét kiterjeszti az orosz és fehérorosz állampolgárokra, ami a Bizottság figyelmeztetése szerint veszélyt jelenthet az "egész" schengeni térségre.