Szerbia-szerte tiltakozási hullámot váltott ki, hogy a kormány mégis engedélyezett egy lítiumbányászati projektet, és megállapodott az EU nyersanyagokkal való ellátásáról.
HIRDETÉS
Néhány nappal azelőtt, hogy együttműködési megállapodást írt alá az EU-val a kritikus nyersanyagellátásról, Szerbia újból zöld utat adott az angol-ausztrál Rio Tinto bányászati óriáscégnek Európa legnagyobb lítiumkészletének kiaknázására. Az újabb tiltakozási hullám miatt azonban további késedelemre van kilátás.
A jadari bányaprojekt 2022 óta függőben volt, amikor Belgrád a széles körű lakossági ellenállás közepette visszavonta a 250 hektáros területre vonatkozó területrendezési terv jóváhagyását.
Miután azonban az alkotmánybíróság e hónap elején jogellenesnek ítélte a lépést, az Aleksandar Vučić elnök vezette kormány július 16-án azonnal elfogadott egy rendeletet, amely lehetővé tette a projekt azonnali újraindítását.
Három nappal később Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke a szerb fővárosban tartott csúcstalálkozón, amelyen Olaf Scholz német kancellár is részt vett, stratégiai partnerséget írt alá. Mindketten igyekeztek hangsúlyozni, hogy a környezetvédelmi normák elsődlegesek lesznek, de ez a jelek szerint nem csillapította a helyi környezetvédelmi aktivisták aggodalmait.
A napok óta tartó tiltakozások után a zöld csoportok augusztus 10-re tömegdemonstrációra hívott fel Belgrádban a Szerbiai Környezetvédelmi Szervezetek Szövetsége (SEOS).
A környezetvédők szerint a projekt jelentős károkat okozhat az ökoszisztémákban és szennyezheti a nyugat-szerbiai Jadar-völgy vízkészleteit. Az ellenzéki csoportok szerint a projekt kevés hasznot hozna a szerbiai polgároknak – ezt a vádat az EU végrehajtó szerve határozottan visszautasítja.
A WWF Adria (a környezetvédelmi civil szervezet regionális részlege, amely nem vesz részt közvetlenül a tiltakozásokban) az Euronews-zal közölte: azt várja az Európai Bizottságtól, hogy segítsen garantálni, hogy a Rio Tinto és az országban működő bányavállalatok ugyanolyan szigorú környezetvédelmi előírásoknak feleljenek meg, mint amilyeneknek az EU-ban kellene megfelelniük.
"A WWF határozottan kiáll a legszigorúbb környezetvédelmi normák betartása mellett, arra kérjük a Rio Tintót, hogy támaszkodjon a felelős bányászatról szóló irányelvekre, és reméljük, hogy az uniós intézmények következetesek lesznek megközelítéseikben és politikáikban az EU határain belül és kívül egyaránt" – mondta Petra Boić Petrač szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy aggódik-e amiatt, hogy az újabb tiltakozási hullámok ismét leállíthatják a lítiumbányászati projektet, az Európai Bizottság szóvivője azt válaszolta: "nem kommentálja a nemzeti szintű belügyeket, és nem avatkozik azokba".
Az EU végrehajtó szerve az Euronews-zal tudatta, hogy a "társadalmilag és környezetvédelmi szempontból felelős bányászat" kulcsfontosságú alapelv a globális nyersanyag-partnerségekben, amelyek közül a szerbiai megállapodás a tizennegyedik, amelyet alig több mint három év alatt aláírtak.
Mivel Európa energetikai átállása az elektromos autók újratölthető akkumulátoraitól, illetve a szél- és napenergia ingadozásának ellensúlyozásához szükséges, egyre nagyobb mennyiségű, hálózaton kívüli tárolástól függ, a környezetvédőknek és a politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása milyen előnyökkel jár a lítium és más kritikus nyersanyagok energiaigényes és potenciálisan romboló bányászati folyamatával szemben.
Az uniós tagságra pályázó országként Szerbia "köteles a jogszabályokat a világon a legszigorúbb európai szabályozásokhoz, szabványokhoz igazítani" – mondta Johanna Bernsel szóvivő.
"Partnerségünk további lendületet ad Szerbiának az EU-val való, már most is magas fokú gazdasági integrációjának elmélyítéséhez a csatlakozás és a teljes egységes piaci integráció előtt, összhangban a Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési tervben foglalt törekvésekkel" – tette hozzá Bernsel, hozzátéve, hogy az akkumulátor- és autógyártásra vonatkozó tervek szerint Szerbiában mintegy 20 000 potenciális munkahely van veszélyben.
A Rio Tinto – amely 2004-ben fedezte fel a hatalmas lítiumkészleteket – a szerbiai fejleményeket szorosan figyelemmel kísérve azt állítja, hogy a tervezett lítiumbányáról szóló közbeszédet "dezinformáció, álhírek és politika szennyezi".
"Elismerjük a szerbiaiak tiltakozási jogát, azonban arra biztatjuk a projekt környezeti hatásai miatt aggódó embereket, hogy olvassák el a környezeti hatásvizsgálatok tervezetét és a kapcsolódó tájékoztató anyagokat, amelyeket június 13-án tettünk nyilvánosan hozzáférhetővé" – áll a bányászati és fémipari konglomerátum szóvivőjének közleményében.
Bár a szerb kormány fordulatát úgy mutatták be, mintha zöld utat adtak volna a bányaprojekt folytatásának, a Rio Tinto visszakerült abba a helyzetbe, amelyben közvetlenül azelőtt volt, hogy a kormány 2022 januárjában leállította a projektet. Újra kell számolnia a kiadásokat és a határidőket, miközben újra mozgásba hozza a dolgokat, ami azt jelenti, hogy még évekbe telhet, mire az első lítiumot kitermelik.