Az Európai Bizottság közzétette a jogállamisági jelentésének legújabb változatát, amely többek között a sajtószabadság terén továbbra is fennálló problémákra hívja fel a figyelmet.
HIRDETÉSOlaszországot, Magyarországot és Szlovákiát a demokratikus normák folyamatos visszaeséses miatt érte bírálat, ami veszélyezteti a korrupció hatékony üldözését, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az újságírók biztonságát.
A három ország rosszul szerepelt az Európai Bizottság által minden évben elkészített jogállamisági jelentés 2024-es kiadásában. A terjedelmes jelentés valamennyi tagállamot megvizsgálja, és személyre szabott ajánlásokat tesz a hiányosságok kezelésére és a kiskapuk bezárására.
"A jogállamiság védelme folyamatos munka" - mondta Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán a főbb megállapítások ismertetésekor. "Úgy látjuk, hogy további intézkedésekre van még szükség".
A jelentés "nem nevez meg vagy szégyenít meg senkit, és nem dicsér senkit" - tette hozzá, és "megelőző eszköznek" nevezte a párbeszéd előmozdítása és a tudatosság növelése érdekében.
Ennek ellenére a gyakorlat az, hogy elkerülhetetlenül górcső alá vesznek bizonyos országokat, amelyekről feltételezhető, hogy eltávolodtak az uniós normáktól.
Idén Olaszországot sürgetik, hogy tegyen többet a közmédia megfelelő finanszírozásának biztosítása, az újságírókat megillető titoktartásnak védelme és a rágalmazási rendszer reformja érdekében.
Ez a figyelmeztetés a médiaszektorban növekvő politikai befolyás, állítólagos cenzúra-esetek, a kritikus véleményeket megfogalmazók zaklatása és az AGI hírügynökség egy szélsőjobboldali törvényhozó általi esetleges felvásárlása miatt érzett aggodalmak közepette érkezett Olaszország számára. Májusban a RAI, a közszolgálati műsorszolgáltató újságírói sztrájkba léptek. hogy tiltakozzanak a Giorgia Meloni kormánya által a szerkesztőségi tartalom felett gyakorolt "fojtogató ellenőrzés" ellen.
Meloni jogi eljárást indított több olyan riporter ellen, akik megvető megjegyzésekkel illették őt. A múlt héten egy újságírót 5000 euró kártérítés megfizetésére köteleztek, amiért a közösségi médiában gúnyolódott a miniszterelnök magasságán.
"Évek óta hangoztatjuk az (újságírói) garanciák szükségességét" - mondta Jourová, amikor Olaszországról kérdezték. "De az érdekeltek által bejelentett újabb incidensek és a költségvetési megszorítások miatt ez mostanra nagyon sürgőssé vált."
Magyarország egy "rendszerszintű" kérdés
Magyarországot illetően - amely örök szálka a Bizottság szemében - a jelentés több területen is teljes az előrelépés hiányát állapítja meg. Ide tartoznak többek között a lobbizásra és a forgóajtókra vonatkozó szabályok, a magas szintű korrupciós ügyek üldözése, az állami reklámok átláthatósága, a közmédia szerkesztői függetlensége és a nem kormányzati szervezetek munkáját hátrányosan befolyásoló akadályok.
Az elmúlt években Brüsszel számos kötelezettségszegési eljárást indított Budapest ellen, legutóbb az úgynevezett "Szuverenitásvédelmi Hivatal" miatt, amely felhatalmazást kapott arra, hogy megvizsgálja a külföldi finanszírozásban részesülő, az országban zajló politikai viták és választási folyamatainak befolyásolásával gyanúsított személyeket és szervezeteket.
A vitatott hivatal eljárást indított a Transparency International és a nemzetközi adományokból támogatott Átlátszó nevű oknyomozó nonprofit szervezet ellen.
A demokratikus visszalépés tartós tendenciájára reagálva a Bizottság befagyasztotta a kohéziós és gazdaságélénkítési alapokból Magyarországnak juttatott több mint 30 milliárd eurós részt, amit Orbán Viktor miniszterelnök többször is "pénzügyi zsarolásként" ítélt el.
Tavaly azonban a végrehajtó testület 10,2 milliárd eurót felszabadított, miután Budapest az uniós ajánlásoknak megfelelően igazságügyi reformot vezetett be. A döntés dühös ellenkezést váltott ki, és arra késztette az Európai Parlamentet, hogy beperelje a Bizottságot.
Nagyjából 22 milliárd euró továbbra zárolva maradt, és nincs kilátás arra, hogy ez a helyzet a közeljövőbeni megoldódjon.
HIRDETÉS"Igyekszünk igazságosan elemezni a helyzetet" - mondta Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. "De azt mondanám, hogy Magyarország valódi rendszerszintű kérdés a Bizottság számára a jogállamisággal kapcsolatban."
Bizonytalanság Szlovákiával kapcsolatban
Szlovákiára is hasonló kimenetelű döntés várhat hamarosan.
Szlovákia már hónapok óta a Robert Fico miniszterelnök kormánya által kezdeményezett törvénymódosítások sorozata miatt van a látókörben, és Brüsszel riadókészültséget rendelt el. Ezek változások közül a legfontosabb a közszolgálati műsorszolgáltató, az RTVS átalakítása, amelyet ebben a hónapban feloszlattak, és egy új, SVTR néven ismert szervezettel váltottak fel .
Fico szerint a reformra az RTVS politikai elfogultságának kezelése miatt volt szükség, amely szerinte "konfliktusban áll a szlovák kormánnyal". Ezeket az állításokat a szervezet vitatta, és mindez a "fekete csütörtök" néven elhíresült tüntetéshez vezetett.
HIRDETÉSA - többek között az Európai Bizottság által megfogalmazott - kritikák nyomán a kormány elhagyta a reform legvitatottabb részeit, például a műsorszolgáltatást felügyelő tanácsot, de megtartotta azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kormánytöbbség ellenőrizze az SVTR igazgatótanácsát.
Brüsszelt aggasztják a büntető törvénykönyv javasolt módosításai és a különleges ügyészség feloszlatása is, ami veszélyeztetheti a közpénzekkel való visszaélésekkel kapcsolatos nyomozásokat, és alááshatja az uniós költségvetést. További aggodalmak övezik azt a törvénytervezetet, amely előírná, hogy az 5000 eurónál több külföldi támogatást kapó nem kormányzati szervezeteket "külföldi támogatású szervezetként" kell megjelölni.
Jourová - aki egy áprilisi pozsonyi látogatása során aggodalmának adott hangot - elmondta, hogy a Fico kormányával folytatott "intenzív" megbeszélések zajlanak, amíg a törvényjavaslatok végleges változata meg nem születik. Elmondta, hogy a Bizottságnak "kötelessége" kötelezettségszegési eljárást indítani, ha ezek a törvények végül megsértik az uniós normákat.
De vajon Brüsszel be meri-e fagyasztani a pénzeszközöket, ahogyan azt Magyarország esetében tette?
HIRDETÉS"A lehető legmesszebbre megyünk egy ilyen politikai párbeszédben, hogy megoldjuk a kérdést, és biztosak legyünk abban, hogy valódi védelmet kapunk (az uniós pénzek számára)" - mondta Reynders.
"A végén meglátjuk, hogy lehetséges-e megegyezni a különböző módosításokról, hogy mi is úgy érezzük, hogy valódi védelemmel rendelkezünk, vagy pedig más eszközöket használunk" - folytatta. "De egyelőre igyekszünk a párbeszédet előtérbe helyezni."