EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Megvan a megállapodás az EU vezető posztjairól, kérdés, mindenki támogatja-e?

António Costa az Európai Tanács, Ursula von der Leyen a Bizottság élére esélyes
António Costa az Európai Tanács, Ursula von der Leyen a Bizottság élére esélyes Szerzői jogok European Union.
Szerzői jogok European Union.
Írta: Jorge Liboreiro
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

A kétnapos csúcstalálkozón szó lesz az uniós csúcsállásokról, a következő öt évre szóló stratégiai menetrendről, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról és az Izrael és a Hamász közötti háborúról.

HIRDETÉS

Az Európai Unió 27 vezetője csütörtökön találkozik, hogy áldását adja arra a megállapodásra, amely a következő öt évre elosztja az EU vezető állásait.

Az asztalra kerülő nevek már jól ismertek: Ursula von der Leyen lenne az Európai Bizottság elnöke, António Costa volt portugál miniszterelnök az Európai Tanács elnöke és Kaja Kallas észt kormányfő a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.

A triót az európai színpadon bizonyított politikai megbízhatóságuk alapján állították össze - és azért is, mert nincsenek hiteles alternatívák, akik B-tervként működhetnének.

A múlt heti sikertelen próbálkozást követően a főbb centrista pártok tárgyalói - a lengyel Donald Tusk, a görög Kyriakos Mitsotakis, a német Olaf Scholz, a spanyol Pedro Sánchez, a francia Emmanuel Macron és a holland Mark Rutte - a hét elején telefonon egyeztettek, és megerősítették a személyi döntéseket.

A tárgyalófelek "megállapodtak abban, hogy támogatják a folytonosság bevett gyakorlatát, és a megválasztott jelöltet támogatják a teljes jogalkotási ciklusra" - mondta egy diplomata a közös telefonbeszélgetés után.

Ez azt jelenti, hogy a Néppárt (EPP) megtartja az irányítást a Bizottság, az EU legerősebb intézménye felett, a szocialisták pedig átveszik a vezetők magas szintű találkozóinak otthont adó Tanács irányítását. Eközben a választásokon fájdalmas veszteségeket elszenvedő Renew liberálisai kapják meg a főképviselőt, az EU legfőbb diplomatáját.

Minősített többség vagy konszenzus?

Kallas számára ez a megbízatás igazolást jelent, miután Oroszországgal kapcsolatos héja álláspontja miatt kiszorult a NATO következő főtitkári posztjáról. A kelet-európaiak régóta ragaszkodnak ahhoz, hogy a három vezetői poszt közül az egyiket nekik kell megkapniuk, így Kallas ideális választásnak bizonyult.

A Von der Leyen-Costa-Kallas megállapodást azonban még a 27 vezetőnek is jóvá kell hagynia. Ezzel egyidejűleg az állam- és kormányfők megállapodnak egy stratégiai menetrendről, amely meghatározza a következő mandátum fő prioritásait.

Ha végül sikerül kinevezni őket, von der Leyennek és Kallasnak nyilvános meghallgatáson és megerősítő szavazáson kell részt vennie az Európai Parlamentben.

A vezetői posztokról szóló döntést megerősített minősített többséggel hozzák meg, ami 20 tagállamot jelent, amelyek a blokk lakosságának legalább 65%-át kell hogy képviseljék. Mivel a Tanácsban a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok foglalják el a legtöbb helyet, az ideiglenes megállapodás rendelkezik a hivatalos áldáshoz szükséges támogatással.

Tekintettel azonban a döntés politikai érzékenységére, amely a következő öt évre kihatással lesz, a Tanács inkább konszenzussal, minél több támogató szavazattal akarja elosztani a vezetői posztokat. És van egy kulcsfontosságú szavazat, amelyet mindenki izgatottan vár: Giorgia Melonié.

Meloni nem vette fel a telefont

A jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportját képviselő olasz miniszterelnököt kizárták a három centrista párt közötti tárgyalásokból, amit ő erősen kifogásol. Mitsotakis feladata volt, hogy tájékoztassa Melonit a közös hívás eredményéről, de a La Stampa szerint a miniszterelnök nem vette fel a telefont.

Giorgia Meloni megkérdőjelezte azt a módot, ahogyan a vezető állásokról tárgyaltak
Giorgia Meloni megkérdőjelezte azt a módot, ahogyan a vezető állásokról tárgyaltakEuropean Union, 2024.

"Egyetlen igazi demokrata, aki hisz a népszuverenitásban, sem tarthatja a szíve mélyén elfogadhatónak, hogy Európában még azelőtt próbáltak meg tárgyalni a csúcspozíciókról, hogy az emberek elmentek volna az urnákhoz" - mondta Meloni szerdán az olasz parlamentben.

Szerinte a megállapodástervezet felülírja a konszenzus logikáját, mert

nem veszi figyelembe az ellenkező politikai oldalon állókat és a túl kicsinek tartott nemzetek képviselőit ahhoz, hogy méltónak tartsák őket arra, hogy a fontos asztaloknál üljenek.

A cseh Petr Fiala (ECR) és Orbán Viktor is hangot adott elégedetlenségének, és sürgette a tárgyalásokon való nagyobb részvételt.

Orbán hevesen ellenzi von der Leyent, aki részben befagyasztotta az ország gazdaságélénkítési és kohéziós alapjait, válaszul az ország jogállamisági helyzetére, de Costa és az Oroszország ügyében keményvonalas Kallas ellen nincs kifogása.

Konstruktív tartózkodás

Diplomaták és tisztviselők elismerik, hogy megfelelő egyeztetésre van szükség valamennyi vezető között, hogy elkerülhető legyen egy "előre kifőzött" megállapodás benyomása. A várakozások szerint a megállapodás még valamikor csütörtökön születhet meg, mivel Macron elnök alig várja, hogy visszatérjen Franciaországba, és folytassa a választási kampányt az előrehozott parlamenti választások vasárnapi első fordulója előtt.

"Az a célunk, hogy a lehető legtöbb ember részt vegyen a döntésben" - mondta egy magas rangú uniós tisztviselő, megjegyezve, hogy Meloninak lehetősége van tartózkodni, nem pedig ellene szavazni.

HIRDETÉS

Mivel a kívülálló konzervatívoknak gyakorlatilag nincs esélyük arra, hogy megragadjanak egy csúcspozíciót, kárpótlásként fontos portfóliókat néztek ki magukak a következő Európai Bizottságban. Különösen Olaszországnak vannak komoly ambíciói.

"Szeretnénk, ha alelnökünk lenne az Európai Bizottságban. Egy erős biztost, aki előmozdítja az ipar és a mezőgazdaság javát szolgáló jó politikát" - mondta Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

A kétnapos csúcstalálkozón a csúcspozíciók mellett más, kiemelt témák is napirendre kerülnek, mint például az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás (amelynek 6,6 milliárd eurós összegét Magyarország továbbra is blokkolja ), a grúziai helyzet, valamint az Izrael és a Hamász közötti háború, Libanonra összpontosítva.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orbán: Macron is támogatja a magyar uniós elnökség programját

Magyarország megvétózta, hogy az EU közösen ítélje el az orosz médiatilalmat

Hivatalos Rutte jelölése: a NATO-tagállamok formálisan is döntöttek Stoltenberg utódlásáról