Az EU és Ukrajna közötti tárgyalások első fordulója június 25-én lesz, miután a tagállamok jóváhagyták a tárgyalások általános keretét.
HIRDETÉSUkrajna Európai Unióhoz való csatlakozási törekvései hat hónapra megrekedhetnek, amint Magyarország átveszi a Tanács soros elnökségét.
Július 1. és december 31. között Orbán Viktor kormánya határozza meg az ülések napirendjét, és elnököl a brüsszeli miniszteri üléseken, gyakorlatilag eldöntve, hogy mely témák kerüljenek a lista élére, és melyek a lista végére.
Az elnökség hivatalos szlogenje a "Make Europe Great Again" (Tegyük újra naggyá Európát) lesz, Donald Trumpra utalva.
Mindez nyugtalanságot keltett a diplomaták körében, akik attól tartanak, hogy Orbán Viktor kihasználja majd a kiváltságos pozíciót nacionalista, kemény jobboldali nézeteinek előmozdítására. Különösen a blokk Ukrajna-politikáját - amelyet a miniszterelnök hangosan vitatott, és időnként vétójogával blokkolt - tartják a leginkább veszélyeztetettnek.
Kedden, amikor Budapesten bemutatták az elnökség hivatalos programját, ezek a félelmek beigazolódni látszottak: Bóka János, Magyarország európai ügyekért felelős minisztere világossá tette, hogy országa nem fogja segíteni Kijevet a tagsági tárgyalások hat tematikus klaszterét alkotó 35 fejezet egyikének megnyitásában sem.
"Várakozásaim szerint a magyar elnökség alatt a fejezetek megnyitásának kérdése egyáltalán nem fog felmerülni" - mondta Bóka.
A 21 oldalas programban több utalás történik Ukrajnára a gazdaság, a területi integritás, az újjáépítés, a biztonsági vonatkozások, a menekültek, a háborús bűnök és a szabad barangolás témakörében, de nem a bővítéssel összefüggésben.
"A bővítési folyamatnak érdemben hozzá kell járulnia a nemzeti kisebbségek helyzetének javításához" - olvasható a programban. (Orbán Viktor többször panaszkodott az ukrajnai magyar kisebbség védelmének hiányára, amit Kijev az oktatásról és a kisebbségi nyelvekről szóló törvények módosításával orvosolt.)
A hangnem ellentétes a soros elnökséget jelenleg betöltő Belgiuméval, amely igyekezett Ukrajna csatlakozási pályázatát a lehető legnagyobb mértékben előmozdítani.
Múlt héten Belgiumnak sikerült elérnie a szükséges egyhangúságot Ukrajna és Moldova tárgyalási keretének jóváhagyásához, amelyet Magyarország blokkolt.
Az áttörés lehetővé teszi, hogy Belgium június 25-én megtartsa az első kormányközi konferenciát Ukrajnával. Más szóval a tárgyalások első fordulóját.
"Kiváló hír Brüsszelből" - mondta akkor Olha Sztefanyisina, Ukrajna miniszterelnök-helyettese. "Elindulunk a csatlakozásunk következő szakaszába".
A lendület azonban valószínűleg megszakad.
Lehűtött lelkesedés
A keddi sajtótájékoztatón Bóka azt mondta, hogy országa arra fog törekedni, hogy a bővítési folyamat "érdemi, objektív és hiteles" legyen, és hogy a politikai figyelem Ukrajnáról a Nyugat-Balkánra terelődjön.
"Azt láttuk, hogy bizonyos tagállamokban (és) intézményekben van egyfajta lelkesedés a bővítésért, konkrétan fogalmazva a keleti hármasért" - mondta Bóka, utalva Ukrajnára, Moldovára és Grúziára.
"Az elnökség azt a célt tűzte ki, hogy ennek a lelkesedésnek egy része átgyűrűzzön a Nyugat-Balkánra, hogy mindannyian (egy lépéssel) közelebb kerülhessenek a tagsághoz"."
Bóka szerint "reális" lenne, ha Szerbia - az uniós normáktól fokozatosan eltávolodó örökös tagjelölt ország - a magyar elnökség alatt új fejezetcsoportot nyitna meg, Montenegrónak pedig "minél több fejezetet" kellene feloldania. Hozzátette: új kormányközi konferenciát kellene tartani Észak-Macedónia és Albánia számára, amelyek pályázata párhuzamosan halad előre.
Ukrajna esetében - jegyezte meg Bóka - a június 25-i ülés után "folytatódhat" a folyamat, de ezt "az előírt módon" kell megtenni, és csak azután, hogy az Európai Bizottság elvégezte a szükséges átvilágítást, hogy megvizsgálja Ukrajna csatlakozási képességét a blokkhoz.
HIRDETÉSEzt követően egyértelművé tette, hogy az elkövetkező hat hónapban "egyáltalán nem kerül szóba" az új fejezetek megnyitása Kijev számára.
A bővítési politikát - a külügyekhez, az adózáshoz és a közös költségvetéshez hasonlóan - az egyhangúság elve köti, ami azt jelenti, hogy egyetlen ország sem tartóztathatja fel a többi 26 tagállam által elfogadott döntést.
Orbán Viktor gyakran alkalmazta ezt az elvet arra, hogy engedményeket szerezzen, illetve hogy késleltesse a megállapodások létrejöttét, a legelhíresültebb módon Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban. Magyarország jelenleg akadályozza az Ukrajnának szánt 6,6 milliárd eurós uniós katonai támogatás folyósítását. Ez a patthelyzet tavaly májusban kezdődött, és nem látszik, hogy a közeljövőben feloldódna.
Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi szóvivője korábban nem zárta ki, hogy az elnökség alatt éljenek a vétójoggal, ami, ha megtörténne, komolyan növelné a feszültséget Magyarország és a többi tagállam között.
Kedden Bóka fogadkozott, hogy az ország "becsületes közvetítőként" fog fellépni és "lojálisan" fog dolgozni. Hozzátette azonban, hogy Magyarország "nagyon világos európai alternatívát képvisel. És ezt az európai víziót fogjuk képviselni a munkánkban is".
HIRDETÉSAz uniós csúcspozíciókról folyó vitáról kérdezve Bóka megerősítette, hogy Magyarország ellenzi Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság elnöki posztjára, de azt mondta, hogy nincs kifogás António Costa (Európai Tanács) és Kaja Kallas (főképviselő) jelölése ellen. A vezetők várhatóan június 27-én pecsételik meg a megállapodást.