EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Ukrajna és Moldova megkezdte a hivatalos tagsági tárgyalásokat az Európai Unióval

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij Szerzői jogok Dario Pignatelli/
Szerzői jogok Dario Pignatelli/
Írta: Mared Gwyn Jonesvideo by Shona Murray
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

A lépésre két évvel azután került sor, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően mindkét ország uniós tagságért folyamodott.

HIRDETÉS

Kedden megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Ukrajna és Moldova Európai Unióhoz való csatlakozásáról, ami történelmi jelentőségűnek számít, és megerősíti a reményt, hogy az Ukrajnában dúló háború ellenére mindkét ország egy napon az EU tagja lesz.

A tárgyalások megnyitására két egymást követő kormányközi konferencián került sor kedden délután Luxembourgban, ahol a két reménybeli tagállam, az Európai Bizottság és tagállamok képviselői vettek részt.

Az ukrán delegációt Olga Sztefanyisina, az ország európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese vezeti, míg a moldovai delegációt Dorin Recean miniszterelnök.

A keddi találkozó többnyire szimbolikus jelentőségű, de azt jelenti, hogy az Európai Bizottság tovább léphet Ukrajna és Moldova nemzeti jogszabályainak átvilágításának terén, hogy megállapítsa, azok megfelelnek-e az uniós jogszabályoknak többek között az energia, a pénzügyi szolgáltatások és az élelmiszerbiztonság területén.

A csatlakozási tárgyalások irányítására szolgáló tárgyalási kereteket, amelyeket az EU tagállamai a múlt héten hagytak jóvá, szintén mindkét országnak bemutatják.

Egy uniós diplomata elmondta, hogy bár a kezdeti átvilágítási folyamat általában egy-két évig is eltarthat, ezúttal gyorsabb lehet, mivel az Ukrajnával és Moldovával 2014-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodások miatt mindkét ország már számos uniós normával és szabályozással összhangban van.

A tárgyalások megkezdése az egyik mérföldkő a sok közül a jellemzően évekig tartó folyamatban, amelynek során az országoknak igazságügyi, gazdasági és alkotmányos reformokat kell végrehajtaniuk, mielőtt készen állnának az uniós csatlakozásra. A korábbi tagjelölteknek átlagosan körülbelül egy évtizedig tartott, amíg csatlakoztak a blokkhoz.

Jelenleg további hét ország várakozik az EU-tagságra, közülük öt - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia - már hivatalos tárgyalásokat folytat.

"Jelentős és sorsfordító pillanat küszöbén állunk e két ország (Ukrajna és Moldova) és az Unió számára egyaránt" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden közzétett videoüzenetében. Hozzátette, hogy Ukrajna és Moldova útja az uniós tagság felé "szigorú és igényes" lesz.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke pedig így nyilatkozott: "Közös jövőnk most kezdődik".

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a keddi tárgyalásokat "mindkét nemzet számára büszke pillanatnak és az EU számára stratégiai lépésnek" nevezte.

"Ukrajna erőfeszítései még csodálatra méltóbbak, tekintve, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja példátlan nehézségeket és megpróbáltatásokat hozott" - tette hozzá Michel. "Ukrajna népe rendkívüli bátorságról és szolidaritásról tett tanúbizonyságot szuverenitása és európai jövője védelmében".

Michel korábban felszólította magát az EU-t, hogy gyorsítsa fel a bővítésre való felkészülést, és azt javasolta, hogy a blokk 2030-ra legyen kész új tagok felvételére.

"Nincs rövidítés"

Az EU vezetői azonban azóta gyorsan rámutattak, hogy a bővítés továbbra is "érdemeken alapuló" folyamat marad, annak ellenére, hogy Ukrajna és Moldova pályázatának elbírálását felgyorsították.

"A csatlakozási tárgyalások célja, hogy a tagjelölteket felkészítsük a tagsággal járó felelősségre, és ezért nincsenek rövidítések" - mondta Von der Leyen.

HIRDETÉS

Oroszország 2022 februárjában végrehajtott illegális ukrajnai inváziója új, sürgető hatással volt az EU évek óta stagnáló bővítési politikájára, és Michel nemrégiben azt állította, hogy a blokknak vagy bővítenie kell, hogy integrálja keleti szárnyán lévő országokat, vagy egy új vasfüggönnyel kell szembenéznie.

A tárgyalási kereteket Ukrajna és Moldova esetében is gyorsan elfogadták, a Bizottság pedig szakított a precedenssel, amikor tavaly decemberben a tárgyalások megkezdését javasolta, mielőtt bármelyik ország teljes mértékben végrehajtotta volna a szükséges reformokat.

Válaszul Magyarország ellenezte Ukrajna tagsági kérelmének felgyorsítását, Orbán Viktor kormánya pedig az ország korrupciós szintje miatti aggodalmakra és a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak védelmét szolgáló intézkedések hiányára hivatkozott.

Az uniós tagállamoknak eddig sikerült kitérniük Orbán ellenző kampánya elől, például azzal, hogy taktikusan felkérték, hogy a tárgyalóteremből távozva tartózkodjon a tárgyalások megkezdéséről szóló döntés meghozatalakor.

HIRDETÉS

Félő azonban, hogy az elkövetkező hat hónapban lelassulhat Ukrajna előrehaladása, mivel Magyarország nacionalista, konzervatív kormánya veszi át Belgiumtól az EU Tanácsának hat hónapos rotációs elnökségét.

A keddi kormányközi konferenciákat azért hívták össze, hogy mindkét országot a csatlakozási folyamat előrehaladásának irányába tereljék, mielőtt Magyarország átvenné a Tanács irányítását.

Az elmúlt hónapokban az uniós diplomaták körében egyre nagyobb volt az elkeseredettség az Orbán-kormánnyal szemben, mivel az továbbra is megvétózza a Kijevnek nyújtandó katonai segélyről szóló kulcsfontosságú döntéseket. Hétfőn a blokk megállapodott arról, hogy 1,4 milliárd euró értékű fegyver- és hadiipari segélyt küld Ukrajnának, egy olyan megállapodás keretében, amelyet Magyarország megkerülésével szentesítettek.

Az EU végrehajtó testületének bővítési portfólióját az elmúlt ötéves mandátum alatt szintén Várhelyi Olivér magyar biztos vezette. Az Európai Parlament EU-Moldova küldöttségének elnöke, Siegfried Mureșan a múlt héten újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az EU bővítési menetrendjét már nem egy magyarnak kellene irányítania, mondván, hogy Orbán Viktor brüsszeli embere "problémát" jelentett a csatlakozási törekvésekkel kapcsolatban.

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A magyar vétó nem fogja akadályozni Ukrajna EU-s segítését

A magyar elnökség alatt patthelyzet várható Ukrajna csatlakozási folyamatában

Megvan az uniós csatlakozási tárgyalási menetrend Ukrajna és Moldova számára