Megint sok ezren követelték Nikol Pasinjan lemondását Jerevánban. Az örmények őt hibáztatják, amiért Azerbajdzsán visszavette az örmények lakta szakadár régiót, Hegyi-Karabahot.
HIRDETÉSA szerdai jereváni tüntetés már a sokadik azóta, hogy az örmény vezetés orosz nyomásra előnytelen békét kötött Azerbajdzsánnal az örmények lakta Hegyi-Karabahról.
A térség a jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de hosszú évtizedek óta tűzfészek a Kaukázusban, és számtalan véres összecsapás színhelye volt. A legutóbbi fegyveres konfliktus abból adódott, hogy az azeri vezetés úgy döntött, egyszer s mindenkorra felszámolja Hegyi-Karabah önhatalmúlag kikiáltott önállóságát. Az azeri hadsereg megszállta a kaukázusi örmény településeket tavaly szeptemberben, amit a török és az orosz elnök is nyíltan támogatott.
Örményország ugyan beszállt a karabahiak oldalán ebbe a harcba, de végül kihátrált belőle - és teljesen nyilvánvaló, hogy nem önszántából tette, hanem az orosz elnök személyesen járt el ez ügyben. Az örmények ezután már nem tehettek mást, minthogy befogadták a menekülőket: több tízezren hagyták el Hegyi-Karabahot pár hét alatt még azelőtt, hogy az azeri hatóságok megjelentek volna ott. Az incidensben orosz békefenntartók is életüket vesztették, akiket téves azeri tűz ölt meg.
A békeszerződés életbe lépett az év elején, és a helyzet ugyanaz Örményországban, mint az eggyel korábbi, 2020-as véres konfliktus után. Akkor végül is lemondott Nikol Pasinjan, és előrehozott választásokat tartottak, melyen ismét ő került a kormány élére. A tavaly év végi erőszakos rendezés azonban megint ellene fordította a lakosságot.