Az Európai Tanács elnöke reméli, hogy a pénteki nyilvánvaló izraeli megtorlás lesz az utolsó az Iránnal való közelmúltbeli eszkalációban, és úgy véli, hogy a következő "órák és napok" kritikusak lesznek.
HIRDETÉSCharles Michel kizárólag az Euronewsnak nyilatkozott néhány órával azután, hogy Irán aktiválta légvédelmét Iszfahán városának közelében, mivel Izrael vélhetően megtorló támadást intézett ellene, ami ismét felerősítette a szélesebb körű regionális konfliktustól való félelmet.
Mindez mindössze hat nappal azután történt, hogy Irán mintegy 300 drónból, cirkáló- és ballisztikus rakétákkal támadást indított, az elsőt közvetlenül Izrael területe ellen. Ez az iráni damaszkuszi konzulátus elleni izraeli légicsapás után történt, amely az Iszlám Forradalmi Gárda hét tagjának halálát okozta.
A megtorlás a nyugati deeszkalációra irányuló kérések ellenére történt, a teheráni kormány pedig úgy tűnik, hogy lekicsinyelte a támadást, és egy iráni tisztviselő jelezte, hogy nincs "azonnali" terve további megtorlásra.
"Ami fontos, az a reakció intenzitása. Nagyon fontos megfigyelni a következő napokban, hogy valóban lehetséges-e visszatérni egy stabilabb helyzethez, és elkerülni a további kockázatokat és feszültségeket" – mondta Charles Michel a péntek reggeli interjúban.
"Nagyon óvatos és körültekintő akarok lenni, de őszintén remélem, hogy az incidenssel vége a történetnek" – tette hozzá.
A pénteki támadásokat, amelyek célpontja egy jelentős légitámaszpont volt, amerikai tisztviselők szerint Izrael indította, de az offenzíva jellegéről és mértékéről ellentmondó jelentések érkeztek. Teherán szerint a támadásban iráni területről indított drónok vettek részt, míg az USA szerint rakétákról van szó.
Az incidens váratlanul érte a Nyugatot, a jelentések szerint Benjamin Netanjahu kormánya a zsidó pészah ünnepéig visszatartja a válaszcsapást.
Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter péntek reggel a közösségi médiában egyszavas üzenettel jelentkezett: "gyenge." A provokáció mély szakadékokat jelez Netanjahu hadügyi kabinetjén belül a Teherán szombati támadására adott izraeli válaszlépés szükséges mértékéről és intenzitásáról.
Ben-Gvir megjegyzéseivel kapcsolatban Michel a következőket mondta:
"Gondolom, politikai vita folyik az izraeli kormányon belül. Ez egy koalíció, és vitákat folytatnak, és döntéseket hoznak. De nekünk felelősségünk van, mert Izrael barátja vagyunk (...), hogy tanácsot adjunk és elmondjuk nekik, mit gondolunk".
Iránt elszigetelni, Gázára összpontosítani
Az Euronewsnak adott interjújában Michel arra is felszólított, hogy az iráni-izraeli feszültségek ne tereljék el a figyelmet a Gázában továbbra is fennálló humanitárius tragédiáról, és megismételte az uniós vezetők közös felhívását a tűzszünetre és az akadálytalan humanitárius hozzáférésre, valamint a Hamász által október 7. óta fogva tartott izraeli túszok azonnali visszatérésére.
Az Európai Tanács elnöke azt is megígérte, hogy a tömb gyorsan szankciókat fog bevezetni az iráni rezsim ellen, hogy még inkább megfojtsa annak képességét a múlt szombatihoz hasonló támadások végrehajtására.
Brüsszel szeretné kiterjeszteni az iráni dróntechnológia, más néven pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) elleni jelenlegi szankciórendszert, amelyet Teherán Oroszországnak ad el az ukrajnai háborús erőfeszítései megerősítésére, hogy az kiterjedjen a rakéták gyártására, és fedezze a térségben lévő megbízottjait.
Az Irán által támogatott Hezbollah militáns csoport a gázai háború kitörése óta gyakran tűzharcot folytat Izrael északi, Libanonnal közös határánál. Irán jemeni szövetségesei, a húszik pedig támadják a Vörös-tengeren közlekedő nyugati és Izraelhez kötődő hajókat.
Az EU az Iszlám Forradalmi Gárda terrorszervezetként feketelistára tevésének jogilag sokkal bonyolultabb folyamatát is kezdeményezheti.
A blokk lassabban halad, mint más nyugati partnerek, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csütörtökön további szankciókról egyeztetett Iránnal szemben.
"A szankciók nem járnak azonnali hatással" – ismerte el Michel. "De jelezni akarjuk Iránnak, hogy nem fogadjuk el ezt a magatartást".
"Ez a magatartás veszélyt jelent a térség stabilitására (...) De számunkra is fenyegetést jelent. Láthatjuk, hogy Irán hogyan használja fel az olyan megbízottakat, mint például a húszik, veszélybe sodorva ezzel a tengeri biztonságot. És ez nemzetközi szinten is hatással van, többek között az ellátási láncok tekintetében".