Az elmúlt években a gázalapú fűtési rendszert geotermikusra kezdték átalakítani, amely már több mint 27 ezer szegedi háztartás fűtését és meleg vizét biztosítja. Szeged ezzel Reykjavík után a kontinens második települése geotermikus energiaellátás szempontjából, és első az EU-ban.
A klímaváltozás elleni küzdelem Magyarországon is érezhető. Az Európai Unió legnagyobb geotermikus rendszere Szegeden lakóházakban, üzletekben és más épületekben biztosítja a hőt.
A projektet az önkormányzat a helyi távfűtési vállalat javaslata alapján indította el, amely a régi gázalapú rendszert utólagosan átalakította. Egy olyan rendszert, amely az 1980-as évek elejéről származik.
„Szegeden télen elég rossz a levegő. Alapvetően a város legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója a távfűtési rendszer. Ez a cég, már 40 éve földgázzal működik. Az elmúlt 2-3 évben ezt a gázalapú rendszert geotermikusra állítottuk át,” mondta Medgyes Tamás, a hőszolgáltató operatív igazgatója a Smart Regions stábjának.
Az új rendszer 27 kútból, 16 fűtőműből és 250 kilométernyi elosztócsőből álló hálózatával a felszín alatt rejlő hőenergiát hasznosítja, hogy azt meleg levegővé alakítsa. Ehhez a mérnököknek fúrásokat kell végezniük, hogy forró geotermikus vizet találjanak.
„A geotermikus víz egy speciális víztípus, amelyet a Föld melegít. Elnyeli a geológiai terület hőjét. És amikor kivesszük az eredeti területről, ezt a vizet több célra is felhasználhatjuk,” magyarázta Ézsiás Tamás, a MedWater projektmenedzsere.
A geotermikus rendszer mintegy 70 millió euróba került, amelyből 23 milliót az Európai Unió kohéziós alapja finanszírozott. A rendszer Szeged városának mintegy felét, több mint 27 000 háztartást és több mint 400 középületet lát el hővel és meleg vízzel.
Ha a gázfelhasználás felének csökkentésére irányuló terv megvalósul, a fűtési vállalat évente mintegy 30 000 tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátással számol.
„Nagyon hideg időben nem váltjuk ki teljesen a gázfelhasználást, de kellemesebb időben, mint most, éppen ilyenkor állunk át a geotermikus fűtésre. Tehát jelenleg 100%-ban helyettesítjük a gázt. A csúcsidőben, amikor mindenki kezet mos, délután, amikor mindenki fürdik, és nagyon nagy a hőigény, akkor a gázkazánok is bekapcsolnak, de ez körülbelül 50%-kal kevesebb, mint amit korábban használtunk,” mondta Medgyes Tamás.
A Szegeden élő Gabriella számára semmi sem változott, és mint mondja, éppen ez a jó.
„Sem a lakás, sem a társasház nem igényelt átalakítást. A társasház képviselője jelezte, hogy fúrás várható, de ennek semmi jelét nem vettük észre,” mondta.
Szakértők szerint a szegedi modell más városokban is megvalósítható, hiszen az EU lakosságának mintegy 25%-a él olyan területeken, ahol elegendő geotermikus erőforrás áll rendelkezésre.
„Ez is egy modellértékű projekt. Ez sok más város számára is érdekes. Európában több száz hasonló méretű és hasonló gázalapú rendszer van, sőt, még szénalapú rendszerek is léteznek, és ezek geotermikus vagy bármilyen megújuló energiaforrásra való átállítása nagyon fontos. Tehát ez olyasvalami, amit sok város szeretne lemásolni. Külföldről, Szerbiából, Romániából, sőt Nyugat-Európából is érkeznek hozzánk látogatók, akik tanulmányozzák, amit mi itt csinálunk,” fogalmazott a hőszolgáltató operatív igazgatója.
Végül, de nem utolsósorban a szegedi projekt segíti Magyarország és az EU energiaforrásainak jobb megoszlását, és csökkenti az orosz gázimporttól való függőséget.
„A szegedi távfűtés, mint a legtöbb távfűtés Magyarországon, sőt Kelet-Európában, fosszilis tüzelőanyagokon alapul. Szegeden ez a földgáz. Ez importált gáz. Tehát nem magyar, hanem Oroszországból importálják. Ez eredetileg egy környezetvédelmi ötlet volt, de most már az ellátás biztonsága miatt lett kiemelten fontos, főleg a háború és az energiaválság miatt. Tehát ami környezetvédelmi projektnek indult, az most már ellátásbiztonsági projekt is,” tette hozzá Medgyes Tamás.