Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Az európaiak fele helyteleníti az EU migrációs politikáját, és szigorúbb határellenőrzést követel - derül ki egy felmérésből

2023-ban több mint 1,14 millió menedékkérelem érkezett az EU-ba, ami 2016 óta a legmagasabb érték.
2023-ban több mint 1,14 millió menedékkérelem érkezett az EU-ba, ami 2016 óta a legmagasabb érték. Szerzői jogok  Markus Schreiber/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Markus Schreiber/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Jorge Liboreiro & Vincenzo Genovese
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Az európaiak elutasítják az Európai Uniónak az illegális migráció megfékezésére tett erőfeszítéseit, és szigorúbb határellenőrzést követelnek.

HIRDETÉS

Ez az egyik figyelemre méltó megállapítása az Euronews exkluzív közvélemény-kutatásának, amelyet az Ipsos végzett 18 tagállam közel 26 000 válaszadója körében a június 6. és 9. között megrendezésre kerülő európai parlamenti választások előtt.

Az első ilyen jellegű felmérés szerint az európaiak 51%-a "negatívan" értékeli a blokk migrációs politikára gyakorolt hatását, és csak 16%-uk van "pozitív" véleménnyel. Eközben 32% szerint a hatás "sem pozitív, sem negatív".

A tendencia átível a nemeken, korcsoportokon és foglalkozásokon, és a legtöbb országban egységes, ahol a negatív oldal egyértelműen meghaladja a másik két szegmensét. Franciaország (62%), Ausztria (60%) és Magyarország (58%) a legkritikusabb nemzetek, míg Dánia (26%), Románia (27%) és Finnország (32%) a legkevésbé kritikusabbak.

A legmarkánsabb eltérések a szavazási szándékban mutatkoznak: a legkeményebb véleményt - a várakozásoknak megfelelően - a szélsőjobboldali Identitást és Demokrata (78%) és a keményen jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (65%) csoportot támogatók vallják, őket követi a spektrum másik végén elhelyezkedő Baloldal (55%).

A jobbközép Európai Néppárt (EPP) szavazói, akiket azzal vádoltak, hogy választási célokból felkarolták a szélsőjobboldali beszédtémákat, hajlamosak az elmarasztalásra, de árnyaltabban: 46% negatívan, 20% pozitívan, 34% "semlegesek".

Azok, akik a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoport mögött állnak, bizonytalanok: 33%-uk negatívan, 24%-uk pozitívan, 42%-uk pedig egyik véleményen sincsenek.

Mindent egybevetve, a közvélemény-kutatásban vizsgált hat terület közül az EU migrációs politikára gyakorolt hatásának értékelése a legkedvezőtlenebb, beleértve a COVID-19 járványra és Oroszország ukrajnai inváziójára adott válaszokat is.

Az eredmények egy hónappal azután születtek, hogy megerősítést nyert, hogy az EU 2023-ban 1,14 millió menedékkérelmet regisztrált, ami 2016 óta a legnagyobb szám. A növekedést, amely a lezárások megszűnése óta folyamatos, olyan országok, mint Belgium, Hollandia és Németország túlterhelt befogadó létesítményeiről szóló médiatörténetek kísérték.

A narratíva segített politikai lendületet adni az Új migrációs és menekültügyi paktumról szóló tárgyalásoknak, amely átfogó reformként közös és kiszámítható uniós szabályokat vezet be a menedékkérők érkezésének és elosztásának kezelésére.

Több mint hároméves huzavona után a paktumról decemberben született ideiglenes megállapodás, és most a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van. A hatékonysága azonban még mindig hipotetikus kérdés, amelyre csak a következő mandátum során kapunk választ.

Az Európai Bizottság máris kijelentette, hogy nem habozik jogi lépéseket tenni azokkal az országokkal szemben, amelyek nem tartják be a szigorított szabályokat.

A "humanista értékek" nem meggyőzőek

Az EU migrációs politikájával kapcsolatos elégedetlenség az illegális migráció elleni küzdelem érdekében a határellenőrzés megerősítésének általános igényében nyilvánul meg: a felmérésben részt vevők 71%-a egyetért azzal, hogy az elkövetkező években ennek kellene a fő hangsúlyt kapnia.

Lengyelországban (86%), Bulgáriában (83%) és Finnországban (83%) regisztrálták a legnagyobb támogatottságot e cselekvési irányvonal iránt, amely a megkérdezett országok mindegyikében többségi véleménynek számít.

Ezzel szemben az európaiak 28%-a szerint a blokknak ehelyett a "humanista értékek nevében a bevándorlók befogadásának politikáját" kellene előtérbe helyeznie. Figyelemre méltó, hogy a két dél-európai frontország, Spanyolország (41%) és Olaszország (39%) a legfogékonyabb erre a megközelítésre.

Dániában, ahol Mette Frederiksen baloldali kormánya a "zéró menedékjog" politikáját folytatja, a válaszadók egyharmada (34%) a bevándorlók befogadását támogatja.

A konzervatív és liberális pártok potenciális szavazói a határellenőrzés szigorítását követelik: az ID-szavazók 91%-a, az ECR-szavazók 89%-a, az EPP-szavazók 81%-a és a Renew Europe-szavazók 72%-a véli ezt.

A Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportot támogatók megosztottak az erősebb határellenőrzés (57%) és a humanista értékek (43%) között, míg a Zöldek (66%) és a Baloldal (63%) támogatói határozottan az utóbbiak felé hajlanak.

A nemek, korcsoportok és foglalkozások szerinti bontásban azonban a számok nem hagynak kétséget afelől, hogy a határellenőrzés megerősítése a preferált megoldás.

A megkeményedett attitűdök arra utalnak, hogy a migrációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is nagy hangsúlyt kapnak majd, amikor a polgárok júniusban szavaznak. A megkérdezettek 59%-a szerint az EU-nak prioritásként kellene kezelnie az illegális migráció elleni küzdelmet, ami a negyedik legfontosabb témává teszi - az emelkedő árak, a társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági növekedés után -, megelőzve a munkanélküliséget, az éghajlatváltozást, a kollektív védelmet és az Ukrajnának nyújtott segítséget.

Emellett 29% szerint az illegális migráció elleni küzdelemnek "fontosnak, de nem prioritásnak" kellene lennie, és mindössze 12% szerint "másodlagosnak".

Az eredményeket kommentálva Andrew Geddes, az Európai Egyetemi Intézet (EUI) Migrációs Politikai Központjának igazgatója elmondta, hogy a migrációval kapcsolatos aggodalmakat a szélsőjobboldali pártok - például az Alternative für Deutschland (Németország), a Rassemblement National (Franciaország), a Szabadságpárt (Hollandia) és a Chega (Portugália) - táplálják és politizálják, és mindannyian népszerűség-növekedést könyvelnek el a közvélemény-kutatásokban.

"Láthatjuk, hogy a migráció folyamatosan egyre fontosabb kérdéssé válik. Jelentősége növekszik, és a választók egy részének szavazatait motiválja. Tehát nem ez a legfontosabb kérdés, de fontos" - mondta Geddes az Euronewsnak.

"Azt hiszem, alapvetően arról van szó, hogy az emberek egy olyan rendszert szeretnének látni, amely működik, amely működik, és amelyben a tagállamok meg tudnak állapodni egymással. Ehelyett azonban azt látják, hogy a tagállamok nem értenek egyet egymással abban, hogy mi legyen a politika (és) folyamatos vitákat folytatnak a migrációról"."

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Sajtdiplomácia: hogyan küzd a francia külügyminisztérium saját ismertségéért?

A Baloldal és a Patrióták is újabb bizalmatlansági indítványt terveznek Von der Leyen ellen

Közel 3 milliárd eurós bírságot kapott a Google az Európai Unió trösztellenes hatóságától