EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Az európaiak fele helyteleníti az EU migrációs politikáját, és szigorúbb határellenőrzést követel - derül ki egy felmérésből

2023-ban több mint 1,14 millió menedékkérelem érkezett az EU-ba, ami 2016 óta a legmagasabb érték.
2023-ban több mint 1,14 millió menedékkérelem érkezett az EU-ba, ami 2016 óta a legmagasabb érték. Szerzői jogok Markus Schreiber/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Szerzői jogok Markus Schreiber/Copyright 2023 The AP. All rights reserved
Írta: Jorge LiboreiroVincenzo Genovese
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Az európaiak elutasítják az Európai Uniónak az illegális migráció megfékezésére tett erőfeszítéseit, és szigorúbb határellenőrzést követelnek.

HIRDETÉS

Ez az egyik figyelemre méltó megállapítása az Euronews exkluzív közvélemény-kutatásának, amelyet az Ipsos végzett 18 tagállam közel 26 000 válaszadója körében a június 6. és 9. között megrendezésre kerülő európai parlamenti választások előtt.

Az első ilyen jellegű felmérés szerint az európaiak 51%-a "negatívan" értékeli a blokk migrációs politikára gyakorolt hatását, és csak 16%-uk van "pozitív" véleménnyel. Eközben 32% szerint a hatás "sem pozitív, sem negatív".

A tendencia átível a nemeken, korcsoportokon és foglalkozásokon, és a legtöbb országban egységes, ahol a negatív oldal egyértelműen meghaladja a másik két szegmensét. Franciaország (62%), Ausztria (60%) és Magyarország (58%) a legkritikusabb nemzetek, míg Dánia (26%), Románia (27%) és Finnország (32%) a legkevésbé kritikusabbak.

A legmarkánsabb eltérések a szavazási szándékban mutatkoznak: a legkeményebb véleményt - a várakozásoknak megfelelően - a szélsőjobboldali Identitást és Demokrata (78%) és a keményen jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (65%) csoportot támogatók vallják, őket követi a spektrum másik végén elhelyezkedő Baloldal (55%).

A jobbközép Európai Néppárt (EPP) szavazói, akiket azzal vádoltak, hogy választási célokból felkarolták a szélsőjobboldali beszédtémákat, hajlamosak az elmarasztalásra, de árnyaltabban: 46% negatívan, 20% pozitívan, 34% "semlegesek".

Azok, akik a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoport mögött állnak, bizonytalanok: 33%-uk negatívan, 24%-uk pozitívan, 42%-uk pedig egyik véleményen sincsenek.

Mindent egybevetve, a közvélemény-kutatásban vizsgált hat terület közül az EU migrációs politikára gyakorolt hatásának értékelése a legkedvezőtlenebb, beleértve a COVID-19 járványra és Oroszország ukrajnai inváziójára adott válaszokat is.

Az eredmények egy hónappal azután születtek, hogy megerősítést nyert, hogy az EU 2023-ban 1,14 millió menedékkérelmet regisztrált, ami 2016 óta a legnagyobb szám. A növekedést, amely a lezárások megszűnése óta folyamatos, olyan országok, mint Belgium, Hollandia és Németország túlterhelt befogadó létesítményeiről szóló médiatörténetek kísérték.

A narratíva segített politikai lendületet adni az Új migrációs és menekültügyi paktumról szóló tárgyalásoknak, amely átfogó reformként közös és kiszámítható uniós szabályokat vezet be a menedékkérők érkezésének és elosztásának kezelésére.

Több mint hároméves huzavona után a paktumról decemberben született ideiglenes megállapodás, és most a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van. A hatékonysága azonban még mindig hipotetikus kérdés, amelyre csak a következő mandátum során kapunk választ.

Az Európai Bizottság máris kijelentette, hogy nem habozik jogi lépéseket tenni azokkal az országokkal szemben, amelyek nem tartják be a szigorított szabályokat.

A "humanista értékek" nem meggyőzőek

Az EU migrációs politikájával kapcsolatos elégedetlenség az illegális migráció elleni küzdelem érdekében a határellenőrzés megerősítésének általános igényében nyilvánul meg: a felmérésben részt vevők 71%-a egyetért azzal, hogy az elkövetkező években ennek kellene a fő hangsúlyt kapnia.

Lengyelországban (86%), Bulgáriában (83%) és Finnországban (83%) regisztrálták a legnagyobb támogatottságot e cselekvési irányvonal iránt, amely a megkérdezett országok mindegyikében többségi véleménynek számít.

Ezzel szemben az európaiak 28%-a szerint a blokknak ehelyett a "humanista értékek nevében a bevándorlók befogadásának politikáját" kellene előtérbe helyeznie. Figyelemre méltó, hogy a két dél-európai frontország, Spanyolország (41%) és Olaszország (39%) a legfogékonyabb erre a megközelítésre.

Dániában, ahol Mette Frederiksen baloldali kormánya a "zéró menedékjog" politikáját folytatja, a válaszadók egyharmada (34%) a bevándorlók befogadását támogatja.

HIRDETÉS

A konzervatív és liberális pártok potenciális szavazói a határellenőrzés szigorítását követelik: az ID-szavazók 91%-a, az ECR-szavazók 89%-a, az EPP-szavazók 81%-a és a Renew Europe-szavazók 72%-a véli ezt.

A Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportot támogatók megosztottak az erősebb határellenőrzés (57%) és a humanista értékek (43%) között, míg a Zöldek (66%) és a Baloldal (63%) támogatói határozottan az utóbbiak felé hajlanak.

A nemek, korcsoportok és foglalkozások szerinti bontásban azonban a számok nem hagynak kétséget afelől, hogy a határellenőrzés megerősítése a preferált megoldás.

A megkeményedett attitűdök arra utalnak, hogy a migrációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is nagy hangsúlyt kapnak majd, amikor a polgárok júniusban szavaznak. A megkérdezettek 59%-a szerint az EU-nak prioritásként kellene kezelnie az illegális migráció elleni küzdelmet, ami a negyedik legfontosabb témává teszi - az emelkedő árak, a társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági növekedés után -, megelőzve a munkanélküliséget, az éghajlatváltozást, a kollektív védelmet és az Ukrajnának nyújtott segítséget.

HIRDETÉS

Emellett 29% szerint az illegális migráció elleni küzdelemnek "fontosnak, de nem prioritásnak" kellene lennie, és mindössze 12% szerint "másodlagosnak".

Az eredményeket kommentálva Andrew Geddes, az Európai Egyetemi Intézet (EUI) Migrációs Politikai Központjának igazgatója elmondta, hogy a migrációval kapcsolatos aggodalmakat a szélsőjobboldali pártok - például az Alternative für Deutschland (Németország), a Rassemblement National (Franciaország), a Szabadságpárt (Hollandia) és a Chega (Portugália) - táplálják és politizálják, és mindannyian népszerűség-növekedést könyvelnek el a közvélemény-kutatásokban.

"Láthatjuk, hogy a migráció folyamatosan egyre fontosabb kérdéssé válik. Jelentősége növekszik, és a választók egy részének szavazatait motiválja. Tehát nem ez a legfontosabb kérdés, de fontos" - mondta Geddes az Euronewsnak.

"Azt hiszem, alapvetően arról van szó, hogy az emberek egy olyan rendszert szeretnének látni, amely működik, amely működik, és amelyben a tagállamok meg tudnak állapodni egymással. Ehelyett azonban azt látják, hogy a tagállamok nem értenek egyet egymással abban, hogy mi legyen a politika (és) folyamatos vitákat folytatnak a migrációról"."

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Beteg gázai gyermekeket evakuáltak az EU-ba, kérik a tagállamokat, hogy segítsenek

A német kormány már készül egy esetleges Trump-elnökségre, de aggódik

Brüsszel szerint a magyar jogállamiság továbbra is rendszerszintű problémákkal küzd