Az Európai Parlament beváltotta fenyegetését, és pert indít az Európai Bizottság ellen, amiért 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott pénzeszközt folyósított Magyarországnak.
HIRDETÉSA hétfő estére előre jelzett lépést csütörtökön reggel a Parlament elnöke, Roberta Metsola a képviselőcsoportok vezetőivel folytatott megbeszélésen jóváhagyta. Metsola rendelkezik a végső jogkörrel, hogy más intézményekkel szemben jogi eljárást indítson az Európai Bíróság előtt.
A beadvány benyújtásának határideje március 25.
A perrel a félkörösök nyomást gyakorolnak Ursula von der Leyenre, aki második ciklusára pályázik a Bizottság élén, és fogadkozik, hogy szilárdan kiáll a jogállamiság mellett, amely érzékeny kérdés az első mandátuma során jelentős energiát emésztett fel.
Von der Leyen családja, az Európai Néppárt (EPP) nem ellenezte a csütörtöki szavazást - közölte a Parlament egyik tisztviselője az Euronewsnak.
A törvényhozók haragját a Bizottság decemberi döntése váltotta ki, amely feloldotta a Magyarország számára biztosított 10,2 milliárd eurós kohéziós források zárolását, amelyekhez az ország a jogállamiság tartós hiányosságai miatt nem tudott hozzáférni.
A végrehajtó hatalom azzal érvelt, hogy a felszabadítás azért volt indokolt, mert Budapest tavaly májusban elfogadta az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését és a bíróságok politikai befolyásolásának mérséklését célzó reformot, összhangban a Brüsszel által előírt négy "szuper mérföldkővel".
A törvényhozók, a civil társadalom által kifejezett aggodalmakhoz csatlakozva, megkérdőjelezték az érvelést, és azt mondták, hogy a reform nem felel meg a feladatnak. Azt is kifogásolták, hogy a pénzt egy nappal az uniós vezetők döntő jelentőségű csúcstalálkozója előtt oldották fel, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az Ukrajnával kapcsolatos kulcsfontosságú megállapodásokat.
A januárban széles körben elfogadott, peres állásfoglalásban a képviselők jogi lépéseket helyeztek kilátásba, és hangsúlyozták, hogy "az EU semmiképpen sem engedhet a zsarolásnak, és semmiképpen sem kereskedhet az EU és szövetségesei stratégiai érdekeivel azáltal, hogy feladja értékeit".
"Magyarország nem felel meg az igazságszolgáltatás függetlenségének (az uniós szerződésekben) meghatározott normájának, mivel az elfogadott intézkedések nem biztosítanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és vagy megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók" - írták.
Napokkal később az EP-képviselők Didier Reynders (igazságügy), Nicolas Schmit (foglalkoztatás) és Johannes Hahn (költségvetés) biztosokat vádolták, amiért szerintük háttéralkut kötöttek Orbán Viktorral, hogy a 10,2 milliárd euróért cserébe biztosítsák vétójának feloldását. Azt is kifogásolták, hogy az igazságügyi reform jóváhagyását elsiették, és a végrehajtó hatalomnak meg kellett volna várnia, hogy a helyszínen eredményeket lásson, mielőtt kiadja a pénzt.
A három biztos kitartott álláspontja mellett, és ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország elegendő bizonyítékot szolgáltatott a négy "szuper mérföldkő" teljesítéséhez, amelyek között szerepelnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, egy önkormányzati felügyelőbizottság megerősítésére és a Legfelsőbb Bíróságon belüli politikai beavatkozás visszaszorítására irányuló intézkedések.
Hasonló érvelésnek adott hangot csütörtökön egy szóvivő, aki szerint a Bizottságnak "jogi kötelessége" a pénz részleges felszabadítása, mivel Magyarország bizonyította "igazságszolgáltatásának függetlenségét".
"A Bizottság emlékeztet arra, hogy egy ilyen döntés meghozatalakor az alkalmazandó uniós jogszabályokban meghatározott szigorú határidők és feltételek kötik" - mondta a szóvivő a parlamenti keresetre reagálva. "A Bizottság úgy véli, hogy az uniós joggal teljes összhangban járt el, és meg fogja védeni döntését az uniós bíróság előtt".
Brüsszel a mai napig visszatart közel 12 milliárd eurót Magyarországnak a kohéziós alapokból juttatott részéből és a 10,4 milliárd eurós gazdaságélénkítési és rugalmassági terv nagy részéből, amit Orbán Viktor többször is pénzügyi zsarolásnak nevezett.
Mindegyik kerethez különböző feltételek tartoznak, amelyek jogszabályi változtatásokat igényelnek olyan területeken, mint az LMBTQ+ jogok, a menekültpolitika, a közbeszerzés és a korrupció elleni küzdelem. A Bizottság tisztviselői szerint e tekintetben alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés.
Januári állásfoglalásukban a képviselők figyelmeztettek arra, hogy a továbbra is zárolt pénzeszközöket "egyetlen, egységes csomagként kell kezelni, és nem szabad kifizetéseket eszközölni még akkor sem, ha egy vagy több területen előrelépés történt, de egy másik területen még mindig hiányosságok vannak".
Nem ez az első eset, hogy a Parlament a luxembourgi legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy rákényszerítse a Bizottságot. 2021 októberében a félház pert indított a végrehajtó hatalom ellen, amiért az nem alkalmaz újszerű mechanizmust, amely az uniós pénzek kifizetését a blokk alapvető jogainak tiszteletben tartásához kötötte.