Az Európai Zöld Paktum megvédése a nemzetközi politikai döntéshozók és a világ pénzügyi és ipari szereplői előtt - ezzel a céllal utazott az Európai Bizottság a davosi Világgazdasági Fórumra.
HIRDETÉSAz Európai Zöld Paktum megvédése a nemzetközi politikai döntéshozók és a világ pénzügyi és ipari szereplői előtt - ezzel a céllal utazott az Európai Bizottság a davosi Világgazdasági Fórumra.
Az uniós diplomaták szeretnék megnyugtatni, meggyőzni az összes szereplőt az Unió kiemelt éghajlat-projektje számára, és vonzóvá tenni a versenytársakkal szemben.
„Természetesen nagyon tudatában kell lennünk annak, hogy az amerikai vagy a kínai támogatások nagyon megnehezítik vállalkozásaink dolgát, ezért a kereskedelempolitikánkat és az állami támogatási politikánkat is módosítjuk annak érdekében, hogy a vállalkozások világosan láthassák: készek vagyunk harcolni iparágunkért, és azt akarjuk, hogy ne csak maradjanak, hanem boldoguljanak is Európában” - mondta Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság Zöld Paktumért felelős alelnöke.
Ehhez egyrészt meg kell győzni a nemzetközi partnereket, de magukat az európaiakat is. A Bizottság elismeri, hogy a gazdasági és geopolitikai nehézségekkel szemben nehéz igazolni az éghajlatváltozást. A Bizottság azonban biztos abban, hogy 2050-ig folytatják a szén-dioxid-semlegesség felé vezető utat.
„Ami nagyon fontos, az az, hogy egyrészt folytassuk az éghajlatért folytatott tevékenységünket. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról - reagálva az aggodalmakra, a versenyképességgel kapcsolatos jogos aggodalmakra -, hogy az emberek tisztességesen keressenek és éljenek, szóval mindez továbbra is lehetséges legyen. Úgy gondolom, hogy ezt a két elemet össze tudjuk hozni, és teljesen lehetséges, sőt szükséges is erre a két pillérre támaszkodni: az éghajlati fellépésre és annak biztosítására, hogy magunk mellé állítsuk az embereket” - fogalmazott Wopke Hoekstra éghajlat-politikáért felelős biztos.
Majd kiderül, hogy ezek az érvek elegendőek lesznek-e. A júniusi európai választások megmutatják, hogy az európai polgárok továbbra is prioritásként kezelik-e az éghajlatot.