A héten Josep Borrell beszédéről a hallgatóság több tagja is kivonult, miután az uniós fődiplomata vérengzésnek nevezte a gázai hadműveletet. A jobboldal elfogultsággal vádolja a baloldali spanyol politikust.
HIRDETÉSEgy héttel a kulcsfontosságú uniós csúcstalálkozó előtt is nagy a feszültség az Európai Unióban az Izrael és a Hamász közötti háború miatt. Az uniós intézmények vezetőinek is alaposan meg kell válogatniuk a szavaikat. A hét elején Josep Borrell hallgatóságának tagjai kivonultak a beszéde alatt, miután a főképviselő az izraeliek gázai mészárlásáról beszélt.
„Amit látunk Gázában az egy újabb vérengzés. Senki nem tudja, hány áldozat van. Egyes becslések szerint 15 ezer, de attól tartok, hogy a lerombolt házak romjai alatt még többen vannak, köztük sok gyerek."
„Az emberek kimennek a teremből" – figyelmeztette Hannah Neumann EP-képviselő Borrellt.
„Az emberek kimennek a teremből? Miért? Talán valami kellemetlent mondtam?" – kérdezte Borrell.
A spanyol belpolitika is számít
Egy konzervatív néppárti EP-képviselő elfogultsággal vádolta meg Borrellt, aki szerinte a spanyol kormány narratíváját terjeszti Brüsszelben. Antonio López-Istúriz szerint Izrael nem vádolható mészárlással, mert szerinte betartják a nemzetközi humanitárius szabályokat.
„Meg kell várnunk az uniós csúcsot, hogy lássuk az egyes tagállamok álláspontját, ezután jöhet létre egy közös pozíció. Ez lenne az ideális. De addig vannak eltérő álláspontok, amiket a főképviselőnek közvetítenie kellene. Nem csak a történet egyik oldalát kellene bemutatnia" – mondta Antonio López-Istúriz.
A tagállamok közötti nézetkülönbségekre utalt a belga és a spanyol miniszterelnök közel-keleti útja is, ahol a palesztinoknak okozott szenvedés miatt bírálták Izraelt. Belgium és Spanyolország is hagyományosan palesztinbarát politikát folytat, szemben az Izrael-párti Németországgal, Ausztriával és Magyarországgal.
A nagy kérdésekben egyetértenek a tagállamok
Az Euronews által megkérdezett szakértő szerint a tagállamok a nagy kérdésekben egyetértenek és leginkább abban van köztük vita, hogy meddig terjed Izrael joga az önvédelemhez.
„Az Európai Unióban mindenki egyetért abban, hogy a civil áldozatokat el kell kerülni Gázában. Ezt minden fővárosban így gondolják. Azonban a tagországok között eltérés van Izrael önvédelemhez való jogát illetően. Néhány tagállam komolyan támogatja ebben Izraelt, de láttunk olyan kísérleteket, amelyekkel ezt korlátozni akarták egyes tagállamok azzal érvelve, hogy Izrael válasza nem arányos" – mondta Bruno Lété, a German Marshall Fund elemzője.
Az EU hivatalos álláspontja szerint Izraelnek joga van az önvédelemhez, de tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot.