A szélenergia európai találmány és európai sikertörténet, de az elmúlt két évben Ázsia ebben a szektorban is átvette a vezető szerepet. Ezt az EU magának is köszönheti, hiszen például a bonyolult hatósági eljárások nagyon hátráltatják az építkezést.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság új javaslatot terjesztett elő a szélenergia-termelés 2030-ig történő megduplázására. Ennek egyik eleme a bürokratikus akadályok lebontása.
"Szeretnénk felgyorsítani a projekteket azáltal, hogy könnyítünk az engedélyezési eljárásokon. Az EU-ban négyszer nagyobb szélkapacitás van engedélyezve, mint amennyit éppen kiviteleznek. Ezt orvosolni kell" - mondta sajtótájékoztatóján Kadri Simson energiaügyi biztos.
A tagországok megállapodtak abban, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya legalább 42,5% lesz, és lehetőleg érje el a 45%-ot. Ennek eléréséhez jelentősen növelni kell a szélenergia beépített kapacitását, a 2022-es 204 GW-ról 2030-ra több mint 500 GW-ra.
És az európai vállalatok versenyképességét is javítani kell. Ehhez az is szükséges, hogy a korlátlan állami támogatással működő kínai cégek ne torzítsák a piacot. Ezzel is foglalkozik a javaslat.
"Ez a csomag jó lökést ad ebbe az irányba, mivel még mindig nagyon nagy mértékben függünk Kínától, például ami a ritkaföldfémeket illeti, amelyeket az állandó mágnesekben használunk, ha a szélturbináink lapátjaiban használt üvegszálas anyagokról van szó" - mutatott rá Gilles Dickson, a Wind Europe vezérigazgatója.
Az Európai Unió szeretné biztosítani energetikai függetlenségét, és elkerülni a napelemekhez hasonló helyzetet, ahol Kína egyértelműen uralja a piacot.