Szijjártó Péter arról beszélt, a Bizottságnak folyósítania kellene a forrásokat, miután a magyar parlament szerdán új jogszabályt fogadott el.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság közel 28 milliárd eurónyi, vagyis 10437 milliárd forintnyi Magyarországnak szánt uniós forrást tart vissza. A magyar kormány addig nem jut hozzá a pénzhez, ameddig 27 - Bizottsággal letárgyalt - fontos mérföldkövet nem teljesít.
Csütörtökön a magyar kormány azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy az politikai okokból elfogult Magyarországgal szemben, és tisztességtelenül tartja vissza az uniós forrásokat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt újságíróknak Brüsszelben, hogy a magyar parlament szerdán egy új jogszabályt fogadott el, mely teljesíti a Bizottság - az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésével kapcsolatos - kérését. Szijjártó szerint a Bizottságnak emiatt folyosítania kellene a befagyasztott forrásokat.
- Mindig előkerül egy újabb kifogás. A biztosoknak mindig újabb kételyei merülnek fel Magyarországgal kapcsolatban. Egyszerűen politikai okokból elfogultak velünk szemben. Jogtalanul tartják vissza a nekünk járó uniós forrásokat - mondta a miniszter.
Az Európai Bizottság jelenleg közel 28 milliárdnyi forrást tart vissza. Ebben benne van a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó kohéziós alap 22 milliárdja és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap 5,8 milliárdja.
Eredetileg a kohéziós alapból csak 6,3 milliárd eurót tartott volna vissza a Bizottság, azonban tavaly decemberben kiterjesztette azt az alap teljes keretösszegére. A döntést azután hozták meg, hogy a Bizottság az Unió alapvető jogairól szóló chartájával ellentétesnek talált több magyar törvényt. Így például a tudományos szabadságot, a menekültrendszert és az LMBTQ-jogokat szabályozó jogszabályokat is kifogásolták.
A források lehívásához a magyar kormánynak 27 mérföldkövet kell teljesítenie. Ebből négy az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatos, 21 a jogállamisági mechanizmushoz kapcsolódik, kettő pedig az uniós forrásokhoz kapcsolódó könyvvizsgálatról és jelentésekről szól.
A magyar parlament által szerdán elfogadott - és június 1-jén hatályba lépő - törvényt megfelelő lépésnek nevezte a Bizottság szóvivője. Christian Wigand ugyanakkor hozzátette, hogy ez még nem elegendő, további lépéseket várnak a magyar kormánytól. A szóvivő azt is elmondta, hogy a helyreállítási alap forrásait csak akkor fogják megnyitni Magyarország előtt, ha mind a 27 mérföldkövet teljesítette a kormány.
Az új törvény ugyanakkor lehetővé teszi, hogy Magyarország hozzáférjen 13 milliárd euróhoz a kohéziós alapból. Ezt az összeget viszont nem egyben fogja megkapni a kormány, mert a forrásokat több évre osztják szét, és a visszatérítési kérelmeket követően folyósítják.
A kohéziós alap további 6,3 milliárd eurós részéhez akkor juthat hozzá Magyarország, ha teljesíti a 21 darab jogállamisági mechanizmushoz kapcsolódó elvárást. A megmaradó 2,6 milliárdot pedig akkor folyósítják, ha a kutatási szabadsággal, LMBTQ-jogokkal és menekültügyi rendszerrel kapcsolatos kifogásokat is orvosolja a magyar kormány.
Az egyik kulcsfontosságú jogszabály a gyermekvédelmi törvény lesz, mely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. A jogszabályt számos LMBTQ-jogokkal foglalkozó civil szervezet kritizálta. A Bizottság pedig a törvény miatt 15 tagállammal közösen előkészített egy keresetet Magyarországgal szemben.
Szijjártó ugyanakkor azt mondta áprilisban, hogy a magyar kormány nem fog meghátrálni a kérdésben. A miniszter arról beszélt, hogy a törvény alapjául egy népszavazáson hozott döntés szolgál, mely a demokrácia legnagyobb szintű döntési formája. Emiatt mindent meg fognak tenni, hogy megvédjék a magyar gyermekeket, akárhány tagállam is pereli be emiatt Magyarországot.