A kormányközeli agytröszt szeretné felrázni a brüsszeli vitákat, az első konferenciájuknak is ez volt a célja.
HIRDETÉSA brüsszeli politikai viták felrázása és a szuverenista, nemzetállami érvek képviselete a célja a magyar kormányhoz kötődő Mathias Corvinus Collegium frissen létrejött brüsszeli intézetének. Az MCC Brussels nyitókonferenciájára az Euronewst is meghívták: az előadók az uniós demokrácia hiányosságairól, a birodalom elleni lázadásról, az európai kultúrharcban való részvételről és Magyarország bátorságáról is beszéltek. Az Euronewsnak nyilatkozó Orbán Balázs kuratóriumi elnök azt mondta, Magyarország eléggé erős ahhoz, hogy legyenek ilyen intézményei a nemzetközi vitában, és újabb lépések is várhatók a nemzetközi porondon.
A brüsszeli Atomium egyik különtermében tartotta nyitókonferenciáját a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája a hét elején, kedd délután. A sokak által a kormány holdudvarába sorolt oktatási és kutatási intézet a saját bevallása szerint azért hozott létre irodát az uniós központban, hogy felrázzák az brüsszeli buborék vitáit, és ráirányítsák a figyelmet arra, hogy szerintük nem eléggé demokratikus a döntéshozatal az unióban.
Tudósítóink részt vettek az intézmény nyitó konferenciáján, és interjú készült Orbán Balázs kuratóriumi igazgatóval, aki egyúttal Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója is. Először azonban Frank Furedi magyar-kanadai szociológus professzort, az MCC Brussels igazgatóját kérdeztük.
"A fő célunk az, hogy alternatív narratívát kínáljunk az Európai Unió véleménybuborékjában. Ez ugyanis nagyon konformista közeg, sok esetben kevés vita van a felmerülő ügyekről és az eltérő véleményeket marginalizálják, vagy karanténba helyezik. Például szeretnénk feloldani az olyan emberek elleni karantént, mint amilyen én is vagyok. Ezek az emberek hisznek a szuverenitásban, kevésbé föderalista jövőt képzelnek el az Európai Unió számára, és eltérő nézőpontjuk van az arról, milyen értékekre van szükség Európában. Szerintünk részletesebb vitára van szükség annál, mint hogy egyfolytában nemet mondanak."
"Nem lehetünk csak nézők az európai kultúrharcban"
Az MCC Brussels nyitókonferenciáján az európai megújulásról, illetve az unió helyéről vitáztak közírók, kutatók. Az esemény záró panelbeszélgetésén főleg arról volt szó, hogy az előadók szerint az unió vezetése és döntéshozatala mennyire elidegenedett az emberektől.
Werner Patzelt professzor, az MCC kutatási igazgatója kifejtette, hogy szerinte jelenleg Európában szakadék van az elitek és az emberek között, és a kontinens jövőjét kulturális összecsapások határozzák meg. Ebben a kultúrharcban pedig szerinte ők nem lehetnek egyszerű nézők, hanem aktívan részt kell venniük.
A lengyel Dr. Monika Gabriela Bartoszewicz, a norvég The Arctic University of Norway professzora a hanyatló Római Birodalomhoz hasonlította az EU-t. A metaforában a birodalom központja, vagyis Brüsszel ellen felkelő barbárok ezúttal a lengyelek és a magyarok, akik az illiberális értékekkel kihívást intéznek a liberálisok dominanciájával szemben.
- mondta Bartoszewicz.
Hasonló hangnemben beszélt Bill Durodié, a Bath-i Egyetem professzora is, aki szerint a mostani hatalomgyakorlásban az emberek mára nagyon gyakran kezelendő problémává váltak, ami helytelen. Arról is beszélt, hogy a genderügyekben szerinte Vera Jourová bizottsági alelnök nyíltan ráerőlteti a saját nézeteit az unióra, és összekeveri a hatalmat a felhatalmazással. A professzor azt is kifejtette, hogy szerinte Európában nem figyelnek eléggé a sokféleségre.
Az előadók egyetértettek abban, hogy vissza kell térni a demokráciához, ez a harc Bartoszewicz professzor szerint már elkezdődött, és Magyarországnak bátor és vezető szerepe van ebben.
Orbán Balázs: az MCC független a kormánytól, de nem értéksemleges
Az előadások közben az Euronews riportere, Alice Tidey kérdezte Orbán Balázst az MCC brüsszeli terveiről. A politikus arról beszélt, hogy az MCC korábban másfél milliárd eurónyi (609 milliárd forint) alapítványi vagyont kapott az államtól, többnyire a részvényeket tartalmazó csomag osztalékaiból finanszírozzák az oktatást és a kutatást. És a kormány azóta is segíti őket ingatlanok megvásárlásával. Ezeket oktatási célokra használják.
"Általánosságban függetlenek vagyunk. Senki nem mondja meg nekünk azt, hogy mit tegyünk. Nem azt mondom, hogy az értékek szempontjából semlegesek vagyunk. De nem vagyunk politikai szervezet. És a tehetséggondozás nem a politikáról, hanem a nemzeti stratégiáról szól."
Az MCC Brussels a viták szervezése és a kutatási projektek mellett a diákok képzésében is részt vesz. Rendszeresen utaztatnak majd csoportokat Brüsszelbe, hogy megismerkedjenek az uniós központ eseményeivel.
"Képesnek kell lennünk arra, hogy a hazájukra, a történelmükre, a kultúrájukra büszke diákokat képzünk. Eközben ők a nemzetközi közösség részei lesznek és versenyképesnek kell lenniük. Vagyis ez egy értékeken alapuló oktatás, de nem pártpolitikai oktatás. Ha beszélünk a diákokkal, néhányan közülük kritikusak a kormánnyal szemben, mások kormánypártiak."
Az intézet jövőbeli programjairól Orbán Balázs azt mondta, valódi vitát szeretnének, mert a mostani narratívák Brüsszelben túlságosan eltolódtak a federalista narratíva irányába.
Az azonban igaz, hogy nem a brüsszeli buborék érdekeit fogja szolgálni az intézet."
Az MCC Brussels csak a kezdet lehet a brüsszeli magyar tervek között
A magyar álláspont szerinte az, hogy helyre kell állítani a korábbi egyensúlyt Európában a föderalizmus képviselői és az erős, önálló nemzetállamok híveinek a vitájában. Szerinte ráadásul Brüsszel nem kéri ki a tagállamok és az emberek véleményét fontos kérdésekben, mint amilyen az ukrajnai háború kezelése vagy a szankciók.
"Az úgynevezett buborékban ezekről nem lehet beszélni, mert azonnal Putyin bábjának neveznek. Ez szerintünk őrület. Ez nagyon nagyon szűk látókörű gondolkodás."
HIRDETÉSOrbán Balázst arról is kérdeztük, véletlen-e az, hogy a magyar EU-s költségvetési pénzek felfüggesztése idején Orbán Viktor angol nyelvű Twitter-oldalt indított, majd az MCC is brüsszeli irodát nyitott. Itt a politikai igazgató arra hívta föl a figyelmet, hogy a pénzügyi nézeteltérés csak egy része a magyar-EU vitáknak, hiszen számtalan más konfliktus is van, a migráció, az adózás területén.
"Azt vesszük észre, hogy mindenki arról beszél, miért nem lépünk ki. Nem, mi épp az ellenkezőjét szeretnénk. Befelé tartunk és egyre keményebben harcolunk. Nemcsak magunkért, hanem Európa jövőjéért is. Magyarország pedig jelenleg eléggé erős ahhoz, hogy legyenek intézményei a nemzetközi vitában. Vagyis nem mondanám azt, hogy az MCC az utolsó nemzetközi lépésünk volt, ez inkább csak a kezdet."
Az MCC Brussels jelenleg tíz főt foglalkoztat. A terveik szerint jövőre az alkalmazottak számát a duplájára növelik.