rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A konzervatív elit létrehozásának orbáni zászlóshajója a magyar kollégium

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
A Hajós Alfréd tervei alapján 1915-ben épült Aranybika szálló lesz az MCC debreceni központja
A Hajós Alfréd tervei alapján 1915-ben épült Aranybika szálló lesz az MCC debreceni központja   -   Szerzői jogok  MTI/Balázs Attila
Betűméret Aa Aa

A hatalom megszilárdítása a célja a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány számlájára az adófizetők több mint 500 milliárd forintjából juttatott kormánytámogatásnak – a többi között ezt szögezte le a New York Times. Fontos számunkra, hogy saját gondolkodásmódunk, saját függetlenségünk, kultúránk legyen – nyilatkozta a lapnak a kettős szerepet betöltő miniszterelnökségi államtitkár, aki egyben az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Egy bentlakásos főiskolát hozott létre mintegy 1,7 milliárd dollár értékben Orbán Viktor miniszterelnök, amely része az eddiginél nemzetibb társadalom megteremtésére irányuló elképzelésének. Bírálói szerint a finanszírozás a közpénzek legalizált ellopása – ezt írja a New York Times tényfeltáró cikkében.

Budapest egyik lombos dombtetőjén egy kis oktatási alapítvány egy öregedő, volt kommunista rendőrségi épületben merész terveket sző a jövő konzervatív elitjének képzésére. Egy kolosszális kampuszt épít, konzervatív értelmiségieket toboroz a tanári kar számára, és 10 ezer diák képzésére bővíti programját Magyarországon és Európa más részein.

A költségek előreláthatóan sok millió dollárra rúgnak, de a pénzzel nincs gond: a magánkézben lévő alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium, vagyis az MCC Alapítvány nemrég több mint 1,7 milliárd dollárnyi állami támogatást és vagyont kapott egy befolyásos jótevőtől, Magyarország miniszterelnökétől, Orbán Viktortól.

Mit takar a hihetetlenül gazdag, 501 milliárd forintból gazdálkodó MCC Alapítvány?

Az amerikai lap értelemszerűen dollárban számol. A cikk megértéséhez előbb fussuk át azokat a részleteket, amelyeket a Transparency International Magyarország (TI) tárt fel közérdekű adat-igényléssel.

A civil szervezet arra számított, hogy az MCC Alapítvány nem teljesíti a kérést, ezért hosszú bírósági küzdelemre készült. A legnagyobb meglepetésére azonban 15 napon belül minden adatot megkaptak. „Ilyen szinte még sosem fordult elő, pedig száznál több közérdekűadat-igénylési eljárás van már a hátunk mögött” – jegyezte meg a TI jogi vezetője.

Az MCC Alapítványnak azonban csak halk taps jár – tette hozzá Ligeti Miklós –, hiszen például az alapító okiratuknak eleve elérhetőnek kellene lennie. Az alapító okirat az alapítványok legfontosabb dokumentuma, belső alkotmánya, a többi között az alapítványok vagyonát is ebben kell részletesen ismertetni.

Az MCC Alapítvány alapító okirata azt erősítette meg, ami már korábban is köztudott volt: az MCC Alapítvány hihetetlenül gazdag. A vagyona egészen pontosan 501 192 066 146 forint, azaz valamivel több mint 501 milliárd forint.

„Mindezt nekünk, magyar polgároknak köszönhetik, hiszen a mi pénzünkből kaptak 265 milliárd forintot érő MOL részvényeket, amit 100 milliárd forintos Richter-pakett tetéz, de a Gellérthegyen található székházuk is közel 2 milliárd forintot kóstál. Ehhez jön még 131 milliárd forint pénzbeli vagyoni juttatás, vagyis készpénz, szintén az államtól. Vagyis szintén tőlünk, adófizető magyar emberektől. Desszert gyanánt pedig ott van mintegy tucatnyi balatoni és dunántúli telek, igaz, ezek még együttesen sem érnek egymilliárdot” – állapította meg Ligeti.

Az MCC Alapítvány az elmúlt egy évben nagyjából 1,6 milliárd forintot költött, ez derül ki abból a 66 tételt tartalmazó szerződéslistából, amit a TI szintén megkapott. Ebből a Lounge Design 30 milliós, a Design Terminál pedig 10,6 milliós megbízással részesedik. Ilyen tételek valószínűleg bármelyik NER-hez köthető intézmény szerződéslistáján megtalálhatók – írta a TI.

Szállodákra összesen 758 millió forint ment: a budapesti Hotel Flamenco bérleti díja 400 millió forintot tesz ki, míg a miskolci Avas Szálló vételára 358 millió forint volt.

A kép azonban nem teljes. Kisebb tételek mellett, amilyen például a VE 2000 Invest Kft. vételára, valamint az ügyvédi szolgáltatásokért kifizetett pénz összege, homályban maradt, hogy pontosan mi lett a gigászi részvénycsomag és a szintén hatalmas készpénzvagyon sorsa – jelentette a Transparency International Magyarország, amely leszögezte, hogy az MCC Alapítvány csak egyike az állam által létrehozott 32 közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványnak.

Igaz, messze a leggazdagabb.

A hatalom megszilárdítása a cél

A New York Times Orbán Viktort, az európai szélsőjobboldal „hősét” idézte, aki azt mondta: át akarja alakítani az oktatást és országa társadalmát, hogy még nemzetibb és konzervatívabb politikai szervezetet hozzon létre. Ugyanakkor kritikusai azt állítják, hogy az adományozás legalizált lopás, amelyet Orbán Viktor hatalmának megszilárdítására használnak, mivel a közpénzeket a politikai szövetségesek által működtetett alapítványoknak utalják át.

Ez még a demokratikus normákat folyamatosan semmibe vevő Orbán Viktor részéről is arcátlan lépés, miután Magyarország egészségügyi rendszere alulfinanszírozott, ráadásul a járvány terhei alatt megroggyant. Az oktatási alapítványnak juttatott 1,7 milliárd dollár – vagyis az 501 milliárd forint – az ország bruttó hazai termékének körülbelül 1 százaléka. Az alapítvány már most több vagyont kezel, mint az ország teljes felsőoktatási rendszerének éves költségvetése.

„Ez nem a magyar felsőoktatásról szól” – idézi a lap Hiller Istvánt, az ellenzéki szocialisták törvényhozóját, volt oktatási minisztert. „Ez a hatalom megszilárdításához szükséges alapok megteremtéséről szól” – mondta a parlament jelenlegi alelnöke.

Orbán Viktor több mint egy évtizede uralja a magyar politikát, és kényes egyensúlyt tart az Európai Unió vezetőivel, akik többnyire tolerálják túlkapásait. Most azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a magyar miniszterelnökre Európában, ahol a holland vezető nyíltan megkérdőjelezte, hogy Magyarországnak az EU-ban van-e a helye; illetve Magyarországon, ahol népszerűsége a járvány kezelése miatt hanyatlott.

Orbán Viktor 2022-ben ötödik ciklusára pályázik. Az egyesülő ellenzékkel találja magát szembe, és azzal a lehetőséggel, hogy kormánypártja, a Fidesz elveszíti a hatalmat, vagy legalábbis kétharmados többségét a parlamentben. A Fidesz ezt a többségét használta fel arra, hogy az állami vagyont hozzá lojális szereplőkhöz irányítsa. Bírálói szerint a jövő évi választási vereség lehetősége felgyorsítja ezt a tendenciát.

Szél Bernadett ellenzéki képviselő szerint Orbán Viktor és szövetségesei – azáltal, hogy a közpénzeket „egy ideológiailag behatárolt körnek” utalják át – „bebiztosítják magukat” arra az esetre, ha elveszítenék a hatalmat.

„Úgy tesznek, mintha közjót szolgálnák” – mondta Szél –, „valójában azonban a lakosságtól lopnak”.

Orbán Viktor már korábban is fellépett a magyarországi magánmédiumok ellen, és üdvözölte, hogy 2018-ban közel 500 médiumot egyetlen, a szövetségesei által irányított alapítvány tulajdonába tömörítettek. Április végén azonban Orbán Viktor az eddigi egyik legátfogóbb rendszerszintű változást felügyelte, amikor öt kivételével az összes állami egyetemet magánirányítású alapítványok ellenőrzése alá helyezte.

Az egyetemek 32 alapítvány és többnyire konzervatív, kormányhoz kötődő agytrösztök egyre terjedő ökoszisztémájához csatlakoztak, amelyek a K-Monitor független nonprofit szervezet szerint tavaly mintegy 3,5 milliárd dollár (1000 milliárd forint) közpénzt kaptak. Az egymásba fonódó alapítványok valójában magánkézben vannak, és közparkokat, mozit, koncerttermeket, kollégiumokat és egyéb intézményeket felügyelnek.

Az illiberális demokrácia bajnoka

Orbán Viktor, aki az általa illiberálisnak nevezett demokrácia bajnoka, arról beszélt, hogy a konzervatív politikát össze kívánja fonni a kultúrával és az akadémiai szférával. Kormánya betiltotta a gender-tanulmányokat, ő pedig személyesen ellenőrzi a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb tisztségviselőjének a kinevezését. (Kormánya arra kényszerítette a Soros György magyar-amerikai milliárdos filantróp által alapított CEU-t, hogy Budapestről Bécsbe költözzön.)

Amikor a magyar kormány 2021 áprilisában hozzáfogott az egyetemek privatizációjához, a legnagyobb haszonélvező az MCC Alapítvány volt, amely – mint írtuk – összesen 501 milliárd forint, 1,7 milliárd dollár közpénzt kapott.

Az alapítvány struktúrájának „vérfertőző” jellege a tanácsadó testületekben is megmutatkozik – írja a New York Times. A tagok megbízatása életük végéig szól, és csak ők választhatnak új tagokat. A testületek egyikében sincs nő.

Az MCC Alapítvány kuratóriumának vezetője Orbán Balázs (nem rokona a miniszterelnöknek), aki kettős szerepet tölt be. A miniszterelnöki hivatal államtitkáraként megszervezte a vagyonátadást az alapítványnak. Ugyanakkor az alapítvány kuratóriumi elnökeként ő felügyeli a nemrég privatizált vagyont. Az MCC főigazgatója Szalai Zoltán, aki egyben a Mandiner nevű kormánypárti hetilapot is igazgatja. A tulajdonában levő kávézó, nemrégiben 600 millió forintos támogatást kapott, persze közpénzből, hogy rendezvényhelyszínként is működhessen. A Scruton nevű kávézó a konzervatív angol filozófusról, Roger Scrutonról kapta a nevét.

A „hazafiság” erősítése prioritás

Az MCC nem önálló egyetem, hanem bentlakásos főiskola. Különleges szemináriumokat és kollégiumot biztosít a hallgatóknak, akiket egy sor IQ- és egyéb teszt után választanak ki. Ők ösztöndíjat, exkluzív kapcsolatépítési és közösségi lehetőségeket kapnak. Orbán kritikusai az alapítványt a jobboldali értelmiségiek kinevelésére létrehozott intézménynek nevezik.

Az MCC projekt kritikus jelentőségű egy olyan kis ország számára, mint Magyarország, amelynek történelmét idegen hatalmak megszállása jellemezte – ezt mondta Orbán Balázs a New York Timesnak adott interjújában.

Nagyon fontos számunkra, hogy saját témáink, saját gondolkodásmódunk, saját függetlenségünk, kultúránk legyen. Mindig harcolnunk kell érte.
Orbán Balázs
az MCC Alapítvány kuratóriumának elnöke, államtitkár

A „hazafiság” erősítése a következő magyar vezetői nemzedék körében prioritást élvez.

„Az ideológia nem fontos. A hazaszeretet az” – hangoztatta.

Az MCC által közzétett cikkek és podcastok olvasmánylistákat vitattak meg, vagy a kormány antiglobalista üzenetét támogató szellemi irányvonalakat feszegették. Megtárgyalták a hazafiság témáját a globalizmus idején, és elemezték, hogy a politikai korrektség tolerancia vagy elnyomás.

Orbán Viktor kormánya nem egyedül gyűri maga alá a felsőoktatást. Lengyelországban egy, a jobboldali kormányhoz szorosan kötődő agytröszt nemrégiben létrehozta a Collegium Intermariumot, egy olyan egyetemet, amely ugyancsak a konzervatív keresztény elit létrehozását reméli.

Ivan Krasztev bolgár politikai elemző szerint a magyarországi változások a jelek szerint leginkább a pénzről és a hatalomról szólnak. Megjegyezte azonban, hogy a magyar és lengyel vezetők az egyetemeket kulcsfontosságú csatatereknek tekintik a hatalom megtartása érdekében.

„Nagyon erős a félelem, hogy az egyetemek elvesznek a konzervatív oldal számára, és hogy a baloldali liberálisok teljesen átveszik az uralmat felettük. Az egyetemek feletti ellenőrzés megszerzése kiemelt prioritású válik ezeknek a kormányoknak a számára” – mondta Krasztev.

Orbán Balázs azt tervezi, hogy az MCC vagyonát a középiskolásoknak és általános iskolásoknak szánt programok bővítésére használja fel. A következő három évben 10 ezer diákot kíván beiskolázni 35 olyan európai városban, ahol magyarok élnek, vagyis főként a szomszédos országokban.

Az MCC-t 1996-ban alapították egy Fidesz-támogató pénzéből azzal a céllal, hogy a posztkommunista elitet képezze. Más bentlakásos főiskoláknál konzervatívabbnak tartották, ugyanakkor elismerték, hogy magas színvonalú, független programokat biztosít. Az oktatók zömének nézetei szorosan a Fidesz vonalához igazodtak, néhányan azonban függetlenek és politikailag semlegesek maradtak.

A New York Times által készített interjúkban néhány hallgató azon tűnődött, hogy a beáramló pénz és a kormányzati figyelem nem kényszeríti-e ki a pártosabb hozzáállást. Mások dicsérték az intézmény színvonalát, és a kevés hallgató, sok oktató arányt, nem utolsósorban pedig azt, hogy rendkívüli közel kerültek a tudósokhoz és a politikai döntéshozókhoz.

„Ez egy hatalmas lehetőség” – véli az MCC harmadéves, üzleti és közgazdasági szakos hallgatója. „Az egyetemeken általában csak előadásokat hallgatnak. Itt, az MCC-ben viszont mindig könnyű feltenni egy kérdést, mert kicsi a létszám” – tette hozzá Lázár Viktor.

Bár az MCC-n vannak konzervatív diákok, nem mindenki feltétlen híve az Orbán-kormánynak. Néhányan négyszemközt aggódtak, hogy miután az MCC megkülönböztetett médiafigyelmet kapott, az oktatásuk megbélyegzésükkel járhat.

Amennyiben jövőre az ellenzék esetleg hatalomra is kerül, nem egyértelmű, hogy feloszlathatják-e az oktatási alapítványokat, és visszaállíthatják-e az egyetemek korábbi státuszát. Egy leendő parlament kétharmados többség nélkül nem változtathatja meg a közérdekű alapítványokat szabályozó előírásokat.

A választások értelmüket vesztik, ha egy „mélyen gyökerező állam hatásköreit, vagyonát és bevételeit a Fidesz kapja”. Irányító marad attól függetlenül, hogy ki nyer – mondta Magyar Bálint szociológus, aki két ciklusban volt oktatási miniszter, most pedig a posztkommunista kormányokat kutatja.

A volt liberális oktatási miniszter szerint a felsőoktatási rendszerről szóló vita tovább mélyíti a polarizációt Magyarországon attól függetlenül, hogy ki győz az áprilisi szavazáson.

„Az egész rendszer az ideológiai váltásra épül” – mondta. „Hatásai pedig évtizedekig kitartanak.”