Ursula von der Leyennek olyan kihívásokra kell válaszokat adnia, amelyek egy évvel ezelőtt még nem léteztek
HIRDETÉSAmikor Ursula von der Leyen szerdán a strasbourgi ülésteremben a szónoki emelvényre lép, hogy elmondja éves beszédét az Unió helyzetéről, Európa egészen másképpen néz ki, mint egy évvel ezelőtt.
Akkoriban az Európai Unióban magasabb volt a COVID-19 elleni oltási arány, mint az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban, és a gazdaság fellendülőben volt a világjárvány okozta kábulatból. A bizonytalanság enyhülni látszott, és a Bizottság elnöke tájékoztatta a parlamenti képviselőket, hogy a testülete öt kulcsfontosságú területen jogszabályjavaslatokkal fog azon dolgozni, hogy a kétségeket még jobban eloszlassa.
Ezek közé tartozott a COVID-19 elleni oltóanyag-adományozás világszerte történő felgyorsítása és az EU jövőbeli egészségügyi válságokra adott válaszának erősítése, a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása az Unióban, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása, közös uniós védelmi stratégia kidolgozása - az Afganisztánból történt elhibázott kivonulást követően - összehangoltabb megközelítés alkalmazása a migrációval kapcsolatban.
Csupán öt hónappal a vitaindító beszéde után Oroszország teljes körű, illegális és provokálatlan háborút indított szomszédja ellen, ismét bizonytalanságba taszítva Európát, és a tagállamoknak háromszoros válsággal kell megbirkózniuk: energia, megélhetési költségek és menekültek.
"A Bizottságnak lehetnek tervei, de természetesen reagálnia kell a valóságra. A valóság pedig nagyon dinamikus volt az elmúlt 12 hónapban" - mondta Pawel Zerka, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) szakpolitikai munkatársa az Euronewsnak.
"Így nem tudom, hogy megítélhetjük-e a Bizottságot pusztán abból a szempontból, hogy megvalósították-e azokat a terveket, amelyeket 12 hónappal ezelőtt kitűztek maguk elé" - tette hozzá.
A szakértők azonban azt mondják, hogy az Európai Bizottságnak sikerült végrehajtania a legutóbbi beszédben tett ígéreteit.
Járványból sikertörténet
„Úgy gondolom, hogy a COVID-19 az Európai Unió egyik legnagyobb sikertörténete lesz az elkövetkező években” – mondta Camino Mortera-Martinez, az Európai Reformközpont (CER) brüsszeli irodájának vezetője.
A Bizottság több adag oltóanyagot rendelt a COVID-19 új hullámaival szemben, és az Egészségügyi Vészhelyzeti Készenléti és Reagálási Hatóság (HERA) is működik már. Emellett jóváhagyta 26 tagállam gazdaságélénkítési terveit a NextGenerationEU program keretében, amelynek célja, hogy 806,9 milliárd eurós kerettel zöldebbé, digitálisabbá és ellenállóbbá tegye a blokkot.
A jogállamiság terén kidolgozott és elindított egy új mechanizmust, amely megnyitja az ajtót a pénzügyi szankciók előtt azon tagállamok esetében, amelyek lépései ellentétesek az alapvető uniós értékekkel, beleértve az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét, valamint a nők és a kisebbségek jogait. A Bizottság a jogállamisági aggályok miatt kompromisszumot kötött Lengyelországgal a helyreállítási alapok tekintetében, miközben tárgyalások folynak Magyarországgal.
A védelem és a külpolitika terén az EU márciusban megállapodott a Stratégiai Iránytűről – egy régóta készülő dokumentumról –, amely közös elképzelést fogalmaz meg arról, hogy kik a blokk szövetségesei és ellenfelei, és egy 5000 fős gyorsreagálású közös hadtest felállítását is tervezi.
Az ukrajnai drámai események időközben arra késztették a Bizottságot, hogy javaslatot tegyen egy közös fegyverbeszerzési platform létrehozására a tagállamok legsürgetőbb katonai szükségleteinek kielégítésére, miközben készleteiket Kijevnek adományozzák. A terv az, hogy támogassák a hazai kutatást és fejlesztést ebben a rendkívül stratégiai ágazatban, miközben biztosítják, hogy a tagállamok ne vásárolják meg ugyanazokat a berendezéseket, hacsak ez nem feltétlenül szükséges.
Az éghajlatváltozásról szóló bizottsági jelentés egy kicsit árnyaltabb. "A háború kihívást jelentett Európa ambiciózus éghajlati menetrendje számára" - érvelt Zerka.
Oroszország ukrajnai háborúja felgyorsította az energiaválságot, mivel Moszkva az elmúlt hónapokban fokozatosan csökkentette a gázszállítást, hogy megtorolja az uniós szankciókat.
Egyes tagállamok újraindították a szénerőműveket, mivel a téli hónapokban esetlegesen áramhiány alakulhat ki. A háztartások és a vállalkozások pedig attól tartanak, hogy az energiaszámlák szegénységbe sodorják őket.
"Brüsszel nem tévesztett irányt, de nem tudom, hogy az EU-nak sikerül-e megtartania ambícióit egy ilyen nehéz helyzetben, amikor az európaiak már nem számíthatnak Oroszországból származó földgázra" - szögezte le Zerka.
Egy félretett dosszié: a migráció
A déli tagállamok küzdenek az illegális bevándorlók nagy részével, és lassan haladnak a nagyobb európai szolidaritásra és a kötelező kvótákra vonatkozó tervek, a keleti országok pedig hevesen ellenzik ezt. Mivel Lengyelország és Magyarország több millió ukrán menekültet fogadott be, valószínű, hogy mostanában nehéz lett volna több hozzájárulást kérni tőlük.
Az EU fiskális szabályainak reformjára vonatkozó tervek is kisiklottak, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kapjanak a válságkezelésben. A COVID-19-válság során heves vita tárgyát képezte ez annak ellenére, hogy ellenkezik a hiányra és a GDP-arányos adósságra vonatkozó szigorú uniós szabályokkal.
HIRDETÉSMortera-Martinez szerint érthető, hogy a Bizottságnak nem sikerült ezt végrehajtania.
"Senki sem számított arra, hogy olyan magas infláció lesz, mint jelenleg. Tehát az eszközök, amelyekkel ezt kezelni lehet, nyilvánvaló okokból nem a fiskális expanzió. Tehát ebben a tekintetben a Bizottság hibázott, de úgy gondolom, hogy muszáj volt ezt lépnie" - tette hozzá.
Az ENSZ szerint az EU-tagországoknak kerülniük kell az éghajlati céloktól való visszalépést.
Mi a helyzet Ukrajnával?
Az EU egy sor szankciócsomaggal válaszolt Oroszország ukrajnai háborújára, amelyek célja az orosz gazdaság és a kulcsfontosságú technológiai termékek külföldről történő beszerzése.
Ezzel párhuzamosan támogatási csomagokat mutatott be Ukrajna összeomló gazdasága számára, és humanitárius segítséget nyújtott. Politikai támogatást is adott az Ukrajnának és a szomszédos Moldovának felajánlott tagjelölti státuszhoz.
HIRDETÉSMindezt az EU végrehajtó hatósága irányította.
"A Bizottság és maga Ursula von der Leyen volt eddig ennek a háborúnak az egyik fő nyertese" - mondta Mortera-Martinez.
A jelölti státusz az egyik példa. "Nem volt várható, hogy Ursula von der Leyen átadja ezt a kérdőívet (április kijevi látogatása során), és ezzel mintegy rákényszerítette a Tanácsot, hogy döntsön a jelöltségi státuszról, amit nem feltétlenül tettek volna meg."
Mi várható az idei beszédtől?
A szakértők egyetértettek abban, hogy Ukrajna, az energia és a megélhetési költségek nagy szerepet fognak játszani a bizottsági elnök beszédében.
Az EU-bővítés és az Európai Politikai Közösség – egy párhuzamos entitás, amely lehetővé teszi a harmadik országok számára, hogy szorosabb kapcsolatokat ápoljanak a blokkkal, csatlakozási kilátással vagy anélkül – témáját is be kell vonnia.
HIRDETÉSEz arra késztetheti von der Leyent, hogy megújítsa a szerződésmódosítás iránti támogatást – mondta Mortera-Martinez.
Végül a geopolitika lehet a másik nagy téma. Von der Leyen egy erősebb EU mellett szállt síkra a világ színpadán, és az elmúlt hónapok eseményei ezt csak megerősítették.
Ám míg a legtöbb figyelem a blokk Oroszországgal való kapcsolatára irányul, mindkét szakértő arra számít, hogy Kína is említést kap majd.
"Úgy gondolom, hogy ez a következő kihívás, amellyel Európának szembe kell néznie, az, hogy hogyan váljon le Kínáról. Ez pedig hatalmas feladat lesz" - tette hozzá a CER szakértője.
"Régóta támaszkodtunk Kínára, amely olcsó termékeket állít elő nekünk. De most úgy gondolom, hogy ami Oroszországgal történtek után következett, és ahogy Kína is viselkedett több ügyben, köztük Tajvannal kapcsolatban, ez lesz a következő nagy dolog" - mondta.
HIRDETÉS„Úgy gondolom, hogy ebben az évben, valódi kihívásokkal az asztalon, valódi dolgok és tartalmak lesznek az Unió helyzetéről szóló beszédében” – zárta Zerka.