Az Angela Merkel által folytatott tárgyalásos, kompromisszumos politika véget érhet Brüsszelben. Erre utalhatott Orbán Viktor hétfői levele is, amelyben nyílt sisakos küzdelemről beszélt az új baloldali német kormány ellen.
HIRDETÉSA német kormányprogram arra utal, hogy Olaf Scholz kormánya kemény fellépésre készül Brüsszelben Magyarország és Lengyelország ellen - mondta egy szakértő az Euronewsnak. Valószínűleg Orbán Viktor is készül erre, hiszen hétfőn az Angela Merkelnek címzett búcsúlevelében arról írt, nyílt sisakos küzdelemre számít a berlini kormánnyal.
Brüsszeli szerkesztőségünk szakértők segítségével elemezte, milyen változásokat hozhat az uniós politikában az új német kormány hivatalba lépése. A szociáldemokrata Olaf Scholz vezette kabinet szerdán lép hivatalba, a kormányban részt vesz a Szabad Demokrata Párt és a Zöldek is. A kedden aláírt koalíciós szerződésben az áll, a pártok "különleges felelősséggel" szolgálják Európát.
Jogállamiság: vége a kesztyűs kéz politikájának?
Mindenképpen nehezebb évekre számíthat Lengyelország és Magyarország a jogállamisági ügyeket illetően az új német kormány hivatalba lépését követően. Angela Merkelt sokan bírálták azért Brüsszelben, mert megengedő volt Varsóval és Budapesttel és a szankciók helyett a tárgyalásokat bátorította. Németország bekeményíthet, erre utal a koalíciós szerződésben szereplő, Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek szóló mondat.
"Felszólítjuk az Európai Bizottságot arra, hogy konzisztens módon és időben használja a már meglévő jogállamisági eszközöket."
A Brüsszeli Szabadegyetem (Université libre de Bruxelles) professzora szerint egyértelmű, hogy kemény fellépés jön.
“Úgy tűnik, az új kormány keményebb álláspontot szeretne Lengyelországgal és Magyarországgal szemben" - mondta Amandine Crespy.
“Meglátjuk, hogy képesek lesznek-e egységes frontot létrehozni az ügyben az európai vezetőkkel, vagy sem. Azonban sok mindenre készülhetünk, hiszen az tény, hogy az új német kormány kevésbé hajlik majd a politikai alkukra Angela Merkelhez képest" - tette hozzá a professzor.
Oroszország: se vele, se nélküle
Az új kormány zöldpárti külügyminisztere, Annalena Baerbock kifejezetten értékalapú külpolitikát szeretne. Ebben a legnagyobb feladvány az Oroszországgal ápolt kapcsolatok ügye lehet. Az ukrán határnál folyó csapatösszevonások kérdése, illetve egy esetleges invázió lépéskényszerbe hozhatja az új német kormányt. Annak ellenére is, hogy a szociáldemokraták a zöldeknél megengedőbb Oroszország-politikát folytatnak.
“A Zöldek támogatják Ukrajnát. Ha tényleg katonai akció indul a következő hetekben-hónapokban, akkor biztos, hogy kemény lépések jönnek Oroszország irányába. Ez akkor is igaz, ha a szociáldemokraták puhábban Oroszország irányába. Egy ilyen esetben nem lesz más út, csak a szankciók" - mondta a German Marshall Fund elemzője, Markus Ziener.
Dönteni kell az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyéről is. Ez orosz gázt visz Ukrajna elkerülésével a tenger alatt Németországba. Berlin szorult helyzetben van az energiapiacon, mert egyszerre próbál megszabadulni a szénerőművektől és az atomenergiától.
“Az Északi Áramlat 2 létfontosságú Németország számára, ahol egyszerre vezetik ki a szén és a nukleáris energiát. Vagyis áthidaló megoldásra van szükség. Gázt kell importálni. Ezért az Északi Áramlat 2 létfontosságú" - mondta Markus Ziener.
Az elemző szerint a zöldek és a szociáldemokraták közötti kompromisszum ebben az ügyben nem lesz egyszerű.
Mennyire legyen zöld Európa?
A zöldek németországi kormányra kerülése sokak szerint katalizátor lehet a brüsszeli klímapolitikában. Már a fit for 55 uniós kibocsátáscsökkentési program is eléggé ambiciózus volt. Uniós szinten viszont a német zöldek atomellenessége összeütközéshez vezet Franciaországgal.
“Az atomenergia kérdésében, illetve arról, hogy ezt elismerjék-e klímabarát energiának lehetséges egy komoly konfrontáció Franciaországgal" - mondta Crespy said.
Kína: a németek gordiuszi csomója
Kína felemelkedése nagy dilemma Brüsszel számára. Szükségük van Pekingre gazdasági partnerként, az emberi jogok eltiprása miatt viszont szankciókat vetettek ki rá. Merkel eddig a német ipari érdekek felől közelítette meg a kérdést. Ez változhat a következő években.
“Elég csak a Volkswagen-t nézni, ők minden második autójukat Kínában adják el. Itt munkahelyek forognak kockán, ha visszavágják a kereskedelmet" - mondta Markus Ziener.
Szerinte a Kínával való szakítás gazdaságilag katasztrofális lenne Németországnak, ezért az egyensúly megtalálása lesz Scholz kancellár feladata.
“Akár Kínát, akár Oroszországot nézzük, lesz némi változás. De az, hogy mekkora lesz ez a váltás, a kancelláron, Olaf Scholzon múlik majd, ezért ennek a két ügynek a kezelését szorosan felügyeli majd" - tette hozzá az elemző.
HIRDETÉSA német koalíciós pártok abban már megegyeztek, hogy a jelenlegi emberi jogi helyzetben az Európai Uniónak nem szabad ratifikálni a Kínával kötött uniós befektetésvédelmi egyezményt. Ezt azután jegelték, hogy Peking több EP-képviselőt is feketelistára tett egy határozat miatt.
Az üzletemberek által sürgetett gazdasági csomag elfogadását Angela Merkel lobbizta ki Brüsszelben. Így ebben az ügyben világos a szakítás a merkeli örökséggel.