A Zsil-völgy volt a román széntermelés szíve, de a költségek növekedése és az éghajlatváltozás kikényszerítette a változást. De hogyan?
A Zsil-völgy egykor Románia Ruhr vidéke volt. De a termelési költségek robbanása és a klímaváltozás együtt kikényszerítik a „fekete arany” bányászatának végét. Vajon Románia tudja kezelni a változást?
Az első bányát 1840 -ben nyitották meg. A Zsil-völgy a régió erőműve lett. A kommunista időkben 16 szénbánya működött itt. Ezekből 12 már bezárt. A 90-es években 50 ezer embernek adtak munkát a bányák. Mára ez a szám 4 ezerre csökkent.
A Zsil-völgy Románia délnyugati részén fekszik, 6 órányi autóútra a fővárostól, Bukaresttől.
Livezeni egyike a még mindig működő szénbányáknak.
A Gazdasági Minisztérium bejelentette két további bánya bezárását Zsil-völgyben 2024-től. Az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodása próbálja megkönnyíteni a szénbányászat fokozatos megszüntetését az egész kontinensen egy több milliárd eurós támogatási csomag létrehozásával, melynek neve méltányos átállást támogató mechanizmus. A szén továbbra is fontos szerepet játszik az Európai Unió mintegy 108 régiójában, becslések szerint 240 000 ember dolgozik ebben az ágazatban,
Az elkövetkező hét évre az Európai Bizottság mintegy 40 milliárd eurót irányzott elő az uniós költségvetésből közvetlenül a szén régiók átállására. Ehhez jöhetnek még állami és magánbefektetések egészen 150 milliárd euróig.
Az egyik nyugdíj előtt álló bányász, Cătălin Cenușă arról mesél, hogy ott lenn nincs levegő. A gázok és a por miatt minden bányász tüdőbeteg. Egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány szerint az exbányászok a Zsil-völgyben 56 és 65 éves koruk között meghalnak a tüdőbetegségek és a szilikózis miatt.
A Zsil-völgyben a családok 90%-ánál családi hagyomány a bányászat, amellett, hogy nem is volt sok munkalehetőség a múltban a környéken.
Egy másik bányász: Cristian Roșu ehhez csak azt teszi hozzá, hogy: "Még mindig van négy aktív szénbánya a Jiu-völgyben, közülük kettőt – a Lupényit és a Lónyit – nemsokára bezárják. A másik két bányában, a Vulkánban és Jeddben nincs megadva a bezárás dátuma. Folytatják a munkát, mint a szénbányák az Európai Unió más részein, különösen Németországban és Lengyelországban. Amíg a német és a lengyel bányák folytatják a széntermelést, addig a vulkéni és a jeddi is ezt fogja tenni. Szem előtt kell tartanunk, hogy errefelé nincsenek más helyek ahová az emberek elmehetnének dolgozni, nincsen más iparág. Például a saját családom: a szüleim, a nagyszüleim, a nagyszüleim szülei, mindannyian az itteni szénbányákban dolgoztak. Ugyanaz a családtörténete minden itt élő családnak. Köldökzsinórral vagyunk a bányákhoz kötve."
Mi lesz az átalakulóban lévő európai szénrégiókkal? Képes lesz-e az Európai Unió meghatározni a fenntartható újraindítás irányát? Vajon Románia képes lesz a helyes útra állítani a dolgokat ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet a Zsil-völgyben?
Ezeket a kérdéseket az Unreported Europe stábja Virgil Daniel Popescu-nak Románia gazdasági és energiaügyi miniszterének is felteheti.
„Románia 4,4 milliárd eurót kap a méltányos átállást támogató alapból Hatalmas összeg. Hogyan fogják felhasználni?" - teszi fel a kérdést Hans von der Brelie.
„Az átmenet a szénből a megújuló energiákra átmeneti energiahordozókon keresztül, ez most számunkra a legfontosabb. Ezért most azon dolgozunk, hogy átálljunk szénről földgázra. Van pénzünk és tudjuk. hogyan csináljuk. Szóval meg fogjuk tenni” - válaszolt a miniszter.
Ha sikerül az átállás, akkor mi lesz a völgy jövője? Néhány elhivatott művész, volt bányász és építész létrehozott egy egyesületet Petrila Planéta néven. Ők az átalakulás civil mozgató rugói. Az álmuk, hogy a völgy 10 év múlva ez egy turista paradicsom legyen. Befektetők, már elkezdték két síközpont előkészületeit, amivel persze nem csak turistákat vonzanak, de munkahelyeket is teremtenek.
„A Zsil-völgyben fantasztikus turisztikai lehetőségek vannak. És itt nem csak a síelésre gondolok. A táj szépsége lélegzetelállító. Néhány éven belül kerékpárosok ezrei jönnek majd a völgybe. Reményeink szerint már jövőre be tudunk fejezni 500 kilométernyi mountain-bike utat. Ráadásul: Európának valószínűleg az egyik legjobb barlangrendszere van itt. Ezt valóra fogjuk váltani itt Strajában, 500 embernek tudunk munkát adni a síszezonban, ez majdnem olyan, mint egy kisebb bánya. Miért ne képzelhetnénk azt, hogy a jövőben emberek ezrei dolgozhatnak majd a turisztikai szektorban itt a Zsil-völgyben” - mesélte Emil Părău a faiparból dús gazdaggá vált befektető.
Majd minden itt élő család egyetért abban, hogy a 90 -es évek kaotikus bánya bezárási hibáit nem szabad megismételni. Újító induló vállalkozások, turisztikai projektek, beruházások a zöld technikákba. A Zsil-völgynek megvan az ereje ahhoz, hogy fenntartható jövőt építsen, amely egy elavult fosszilis múlt romjaiból fakad.