Az uniós vezetők csúcstalálkozója után Bart De Wever belga miniszterelnök arra panaszkodott, hogy nem kapott választ az Ukrajnának nyújtandó 140 milliárd eurós hitelre vonatkozó tervvel kapcsolatos aggályaira.
Az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóján Belgium kitartott, és megakadályozta, hogy áttörést érjenek el azzal a merész tervvel kapcsolatban, hogy 140 milliárd eurós hitelt nyújtsanak Ukrajnának az orosz központi bank befagyasztott pénzeinek felhasználásával.
A vagyon nagy részét az Euroclear brüsszeli központjában tartják letétben.
Bart De Wever miniszterelnök a jóváhagyásért cserébe felvetett követeléseket, például a pénzügyi kockázatok "teljes kölcsönös átvállalását" és szigorú garanciák nyújtását követelte minden tagállamtól. Azt is sürgette, hogy a más európai joghatóságoknál tartott orosz szuverén eszközöket is vegyék bele a közös kasszába.
- mondta a csúcstalálkozó befejezése után. A belga miniszterelnök legfőbb aggodalma az orosz megtorlás, ha Moszkva visszaköveteli a vagyonát, és a szankciókat visszavonják.
"Ha elveszik a pénzt az országomtól, ha baj lesz, nem vagyok képes, és főleg nem akarok egy hét alatt 140 milliárd eurót kifizetni" - mondta.
"Szóval azt gondolom, hogy mindenki, aki tényleg támogatja ezt a döntést, aki tényleg szeretné, hogy ez megvalósuljon, az készen áll, hajlandó és képes garanciát vállalni, hogy éjszaka nyugodtan alhassak, tudva, hogy ha valami rosszul sül el, akkor a szolidaritás biztosítja, hogy a pénz tényleg ott legyen" – tette hozzá. "Erre a kérdésre nem éppen a lelkesedés cunamijával válaszoltak az asztalnál".
Az egész napros intenzív megbeszélések és tárgyalások után a vezetőknek nem sikerült csillapítaniuk De Wever aggodalmait és megszerezniük a kívánt áldását. Magyarország eközben egyenesen elutasította a kezdeményezést, ahogy ez várható volt. A tagállamok többsége az orosz eszközökben látja az egyetlen lehetőséget arra, hogy ne kelljen zsebből fizetni a támogatást.
Az állam- és kormányfők végül lényegesen gyengébb megfogalmazásban állapodtak meg, amely arra utasítja a Bizottságot, hogy "a lehető leghamarabb" nyújtson be egy listát a Kijev 2026-os és 2027-es pénzügyi és katonai igényeinek kielégítésére szolgáló "lehetőségekről". A következtetések egy korábbi változata "konkrét javaslatok" kidolgozásáról szólt.
Ursula von der Leyen a homályos megfogalmazást megbízásként fogadta el. "Ez a téma természetesen nem triviális, nagyon összetett" - mondta a Bizottság elnöke az Euronews kérdésére válaszolva.
"Vannak pontok, amelyeket tisztázni kell, és mélyre kell menni" - tette hozzá. "Más szóval, megállapodtunk a 'mit'-ben, vagyis a jóvátételi hitelben, és dolgoznunk kell a 'hogyan'-on, azon, hogyan tesszük ezt lehetővé (és) mi a legjobb lehetőség a továbblépéshez".
Meg lehet csinálni?
Az előzetes tervezet szerint az Euroclear az orosz eszközökből származó készpénzegyenlegeket átadná a Bizottságnak. A Bizottság ezt követően a pénzből 140 milliárd eurós hitelt folyósítana Ukrajnának, amelyet fokozatosan és feltételekhez kötötten nyújtanának.
Ukrajnát csak akkor kérnék fel a hitel visszafizetésére, ha Oroszország beleegyezik az okozott károk megtérítésébe. Innen a "jóvátételi kölcsön" elnevezés. Ezt követően a Bizottság visszafizetné az Euroclearnek, az Euroclear pedig Oroszországnak, így zárulna be a kör. A terv még korai stádiumban van, és teljes értékű javaslattá kell alakítani.
António Costa, az Európai Tanács elnöke csütörtökön azt mondta, hogy senki sem "vétózott meg semmit", szerinte "minden technikai kérdést" meg lehet oldani.
Costa és Von der Leyen úgy látja, a csúcstalálkozón részt vevő Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a terv megvalósítható. Lagarde korábban bírált minden olyan tervet, amely a szuverén eszközök elkobzásához hasonlítana.
Costa reményét fejezte ki, hogy a következő, decemberi csúcstalálkozón "végleges döntés" születik, és ezt a nézetet osztotta Emmanuel Macron és Friedrich Merz is.
"Ugyanazzal az érveléssel élnék (mint Belgium), ha a vagyon Németországban lenne. Ma tettünk egy olyan lépést előre, amelyet nem szabad természetesnek venni" - mondta a német kancellár. "Megtesszük, amit tudunk, hogy továbblépjünk. Biztos vagyok benne, hogy minden tagállam aláírja, de tovább kell tárgyalnunk a felelősségről".
De Wever megjegyzéseiben árnyaltabb képet festett a megállapodásról. "Az a benyomásom, hogy sok kormányfő kissé megosztott az Ukrajna támogatására irányuló szándéka (...) és azon tény között, hogy el kell ismernie, ezek a kérdések valósak, a kockázatok valósak, és a garanciáknak meg kell lenniük."
De Wever ragaszkodott ahhoz, hogy a hitelnyújtás feltétele legyen a többi G7-es szövetséges bevonása. Az Egyesült Királyság és Kanada már kifejezte csatlakozási szándékát. Japán, amely szintén rendelkezik orosz állami eszközökkel, eddig visszafogottan viselkedett. "Jó lenne, ha nem egyedül csinálnánk" - mondta De Wever.
A csütörtöki langyos eredmény növeli az európaiakra nehezedő nyomást, hogy Kijev számára megbízható és kiszámítható finanszírozási forrást dolgozzanak ki.
Korábban csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte, hogy a hitelt jövő évig hagyják jóvá. Az országnak fogytán a pénze, miután az amerikai kormánya megvonta a támogatást tőle. "A pénzre 2026-ban van szükségünk, és jobb, ha már az év legelején megkapjuk" - mondta. "Nem tudom, hogy lehetséges-e; nem minden rajtunk múlik". "Értjük, hogy ki tud blokkolni, és ezekkel az emberekkel együtt tudunk dolgozni" - mondta, a jelek szerint Belgiumra utalva.