A Migráció és védelem igazgatóság vezetője szerint uniós szinten kell dolgozni azért, hogy ne léphessenek fel a humanitárius tevékenységet végző civilek ellen.
HIRDETÉSEurópai uniós szinten kell cselekedni annak érdekében, hogy ne lehessen fellépni a humanitárius tevékenységet végző civilek ellen és bűncselekménynek tekinteni a bevándorlóknak nyújtott segítséget - jelentette ki az Európai Bizottság migrációs igazgatóságának vezetője Brüsszelben csütörtökön.
Michael Shotter, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) migrációval foglalkozó meghallgatásán tartott beszédében hangsúlyozta: a migránsok megmentésén dolgozó civil szerveztek az Európai Unió jogszabályai alapján nem követnek el bűncselekményt.
A szeptemberben Máltán megkötött, a Földközi-tengeren felvett emberek európai uniós tagállamok közötti szétosztására szolgáló ideiglenes menekültügyi mechanizmus előremutató. Fontos, hogy ahhoz minden tagállam csatlakozzon, és aktívan részt vegyen a migránsok elosztásában önálló, független és igazságos folyamat alapján - húzta alá.
A nemzetközi emberi jogi szabályok betartása
Az Európai Bizottság hozzájárul a kezdeményezéshez, és aktív támogatást nyújt, operatív, pénzügyi és politikai szinten. Felajánlja segítségét a migránsok szétosztásában tagállami ígéretek alapján - közölte.
Az igazgató elengedhetetlennek nevezte, hogy minden szereplő betartsa a nemzetközi emberi jogi szabályokat. Kijelentette, a rászorulók megmentésében együtt kell működni a civil szervezettekkel. Azokat be kell vonni a migráció kezelését célzó nemzetközi munkába - jelentette ki Michael Shotter.
Nemzetközi jogi kötelezettség
Molnár Tamás, az Európai Unió bécsi központú Alapjogi Ügynökségének (FRA) migrációs jogi kutatója előadásában aláhúzta, a nemzetközi jog kötelezettséget ró minden hajózóra, hogy segítséget nyújtsanak a bajbajutottaknak.
"Ez nem humanitárius segítség, ennél sokkal többről van szó. Nemzetközi jogi kötelezettség, amelyhez a kutatás és a mentés is hozzátartozik" - mondta.
A vonatkozó nemzetközi jogi keretek, az ENSZ és az Európai Unió rendelkezései arról is rendelkeznek, hogy az élethez való alapvető jog védelme értelmében biztonsági és más szempontokat figyelembe véve a bajbajutottakat biztonságos kikötőbe kell juttatni. A vonatkozó szabályok szerint az így eljáró hajók és kapitányaik, ha mentési kötelezettségüknek eleget tesznek, nem vonhatók jogi felelősségre - tette hozzá Molnár Tamás.
"Teljes eltorzulás"
Carola Rackete, a Sea-Watch 3 civil hajó kapitánya beszédében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy legénységével minden egyes embert a nemzetközi szabályoknak megfelelően mentettek meg és szállítottak Európába.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy számos megvalósult mentés azt bizonyítja, hogy lehetséges a menekültek partra szállítása és a tagországok közötti elhelyezése.
Véleménye szerint közös uniós szintű felelősségvállalásra van szükség az emberéletek nemzetközi jogban foglalt megmentése érdekében. Kijelentette, meg kell változtatni az uniós szabályozást annak érdekében, hogy a rászorulók mentésén dolgozó civileket több segítséget kaphassanak. Meg kell teremteni az Európába jutás legális lehetőségét. A bevándorlást biztonságos csatornák - korridorok - kialakítása révén kell segíteni, egyebek mellett Líbiából.
"Nem félek a felelősségre vonástól, mindig a kötelességemet teljesítettem" - fogalmazott.
Carola Rackete végezetül az igazságszolgáltatás "teljes eltorzulásnak" nevezte azt, hogy büntetőeljárás alá vonják az emberéletek mentését végző civileket.