Brüsszeli gyors: marad az EU Izrael-politikája

Benjamin Netanjahu az elmúlt évtized legrosszabb választási eredményét érte el. A Brüsszeli gyorsban azt vizsgáljuk, milyen hatása lehet ennek az izraeli-európai kapcsolatokra.

Bárki is alakít végül kormányt Izraelben, a kevés az esély Ciszjordánia helyzetének rendezésére.

Az Európai Unió vezetői is figyelemmel kísérik a jobboldali Benjamin Netanjahu és a centrista riválisa, Benny Gantz küzdelmét.

Brüsszel számára a békefolyamatnak és az izraeli-európai kapcsolatoknak is kiemelt szerepük van.

„A két állam-megoldás nem tűnik közelinek, még el sem indult az oda vezető folyamat. De szerintem nagyon fontos, hogy javuljanak a kapcsolataink, hiszen az Európai Parlament és Izrael között sok feszültség van és ez nem gyümölcsöző" - mondta egy néppárti EP-képviselő, Tomas Tobé.

Az Európai Unió eddig is elítélte a ciszjordániai telepépítéseket.

Ez a politika továbbra is fennmarad majd.

„Ismételten felszólítjuk Izraelt a telepépítések befejezésére és a 2001 óta épített telepek lebontására" - mondta az Európai Bizottság szóvivője, Maja Kocijančič.

Mind Netanjahu, mind Gantz folytatná a telepépítési politikát.

„Ez nem a konfrontáció ideje, nem szeretnénk élezni a konfliktust, de szeretnénk elősegíteni, hogy jó irányba menjenek a dolgok. Az Európai Uniónak pedig képesnek kell lennie utat mutatni a megértés felé" - mondta a szocialista frakcióvezető, Iratxe Garcia.

Az Unióban az is feszültséget okozott, hogy néhány tagállam izraeli kérésre Jeruzsálembe költöztetné a nagykövetségét.