Tavaly év vége óta ügyvezető belga kormány működik, hiába tartottak március végén általános választásokat. A politikai paletta a szokásosnál is töredezettebb, ráadásul az európai politika is befolyásolja a brüsszeli eseményeket.
Belgium továbbra is kormányt keres. Három hónappal a szövetségi és regionális választások után az országban továbbra sem körvonalazódik a koalíció. Ahogy az szokott lenni, a politikai elképzelések különböznek a flamandok és a frankofónok között. A nacionalista jobboldal és a szélsőjobboldal győzött az ország északi részén, míg Vallóniában a többség a szocialista párt és a zöldek köré csoportosul. A szavazási eredmények megosztottsághoz vezettek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Két fő probléma merül fel. Az első a rendszer perifériáján lévő pártok szavazatszáma, amelyeket nem képesek a többségi pártok integrálni. Tudni kell, hogy a radikális jobboldali és a radikális baloldali pártok összesen 30 helyet szereztek a 150-ből. Ez azt jelenti, hogy ugyan legalább 76 képviselőjre van szükség a többséghez, de ezt 120 közül kell elérni. És ebben a 120-ban olyan pártok is vannak, amelyek egymással is vitában állnak" - mondta az Euronewsnak Brüsszelben Pascal Delwit, a Brüsszeli Egyetem politológusa.
Belgiumé a leghosszabb politikai válság rekordja. A pártok 2010 és 2011 között 541 napig tárgyaltak egy kormánykoalícióról. Megfigyelők úgy vélik, hogy a jelenlegi politikai minta alapvetően a korábbitól eltérő. A belga kormány azonban december ügyvezetőként működik. Az előző koalíció a flamand nacionalisták nyomására szétesett, a marrákesi migrációs globális paktum miatt.
A helyzetet azonban még bonyolultabbá teszi az európai politikai játék. Charles Michel jelenlegi miniszterelnök és Didier Reynders külügyminiszter a következő hetekben új állást kap az Európai Unióban. Egyikük a tanács elnöke, a másikuk belga biztos lesz.
"Lehetséges, hogy ez a komplikáció lehetőséget is jelent. Vagyis az ideiglenes kormány miniszterelnökének kinevezése a napi ügymenetben valószínűleg elősegíti a többség megteremtését. Ez az egyik hipotézis bizonyos körök számára, akik úgy gondolják, hogy az emberek és képességek megosztása a Tanács elnöksége, az Európai Bizottság valamint a miniszterelnöki poszt között, talán egy szövetségi többség felépítéséhez is hozzájárul" - fejtegette Pascal Delwit.
A külső tényezők is kompromisszumra késztethetik a politikai pártokat. Az olyan kihívások, mint a környezetvédelem, a Brexit vagy a német recesszió kockázata meggyőzhetik a belga tisztviselőket, hogy stabilitást érjenek el.