"Az oroszok semmit nem tudnak ajánlani egy uniós polgárnak"

Sven Biscoppal, az európai biztonságpolitika szakértőjével beszélgetett az Insiders házigazdája, Sophie Claudet.

- Ön szerint reálisak az orosz terjeszkedéstől való félelmek?

Sven Biscop: -Nem hiszem, hogy ezt a veszélyt túl kellene becsülni, a 28 uniós tagállamnak együtt másfél millió katonája van, kétszer annyi, mint az orosz hadseregnek. Persze ez nem jelent 1,5 millió harcra kész katonát, de a 750 000 orosz katona sem mind az. Vagyis nem hiszem, hogy lenne komoly katonai fenyegetés.

- Mi a helyzet a kiberháborúval? Tudjuk, hogy Oroszországot azzal vádolják, hogy beavatkozott más országok választásaiba. Mit gondol, fel kell készülniük a NATO-tagoknak az ilyen internetes fenyegetésekre?

- Minden európai államnak kezelnie kell ezt a helyzetet, meg kell győzni a szavazókat, hogy az orosz narratíva nem tud vonzóbbat ajánlani annál, mint amit a saját államuk, illetve az Európai Unió nyújtani tud a számukra. Ha ez működik, akkor annak, amit az oroszok terjesztenek az interneten – álhírek, satöbbi – nem lesz semmi hatása, mert az oroszok semmi olyat nem tudnak ajánlani, amivel egy EU-tagállam polgára az Unió révén ne rendelkezne.

- Mit gondol, képes Oroszország feltörni európai katonai informatikai rendszereket, vagy azokban másképp kárt okozni?

- Ezek nagyon olcsó és elterjedt technológiák, ez része a problémának. A potenciális célpontok száma pedig végtelen. Az infrastruktúra bármelyik eleme lehet célpont, és ezek egy része magánkézben van, ezért nagyon könnyű zavart kelteni. De azt sem árt megkérdezni magunktól, mi lehet az oroszok célja vagy szándéka. Az, hogy valakinek megvannak az eszközei, hogy megcsináljon valamit, nem jelenti azt, hogy mindenképpen csinálni fogja.

- Ön szerint mi az oroszok szándéka?

- Én úgy látom, hogy Oroszország fő törekvése a befolyásának kiterjesztése a volt Szovjetunió területére. Tehát a tervei nem elsősorban az Európai Unió ellen irányulnak. Azért akarja gyengíteni az Uniót és a NATÓ-t, hogy az Ukrajnához hasonló országokban szabad keze legyen. Tehát nem látok közvetlen veszélyt az EU-ra, de ha az Európai Unión vagy a NATÓ-n belül megosztottak vagyunk, akkor az oroszok a lehetőséget kihasználva valószínűleg megpróbálnák kitölteni az így támadt haralmi űrt.

- Múlt héten láttuk, hogy Trump nem állt ki egyértelműen a NATO kölcsönös védelmi alapelve mellett.

- Ez túlmutat Trump személyén, méghozzá két okból.
Az egyik, hogy az Egyesült Államok új elitje nem feltétlenül európai eredetű, ezért nem tekinti Európát elsődlegesnek. Az amerikai döntéshozók közül sokan Kínára és Ázsiára figyelnek elsősorban.

A másik, hogy véget ért a hidegháború, amiben az európai és az amerikai érdekek majdnem automatikusan egybeestek. Sokpólusú világban élünk, ahol a nagyhatalmak az egyik területen együttműködnek, a másikon riválisok, így az európai érdekek nem feltétlenül esnek egybe az Egyesült Államok érdekeivel. Például Amerika teljesen másként tekint Kínára, mint Európa. Ez nem jelenti azt, hogy a szoros szövetséget nem lehet fenntartani, de rugalmasabbnak kell lennünk. Európaiként meg kelll határoznunk, mik az érdekeink, mit tekintünk elsődlegesnek, és ebben a szellemben kell cselekednünk – ha kell, akkor egyedül.

- Ez azt jelenti, hogy lassan formát ölt egy európai hadsereg? Hogyan?

- Mivel húsz éve folyik róla a szó, lassan létre kell hozni. Ha megtörténik, az azért lesz, mert a németek és a franciák rászánják magukat. A két ország együtt életbe léptethetik az együttműködés állandó struktúráit, a lisszaboni szerződés lehetővé teszi a tagállamok egy csoportjának, hogy a védelmi erőfeszítéseiket egyesítsék. Ez óriási lépés lenne előre, lejetővé tenné, hogy Európa akár egyedül is kezeljen egy válsághelyzetet, ha szükséges.