1815 június 18-án két erős ember nézett egymással farkasszemet a belgiumi Waterloo sáros mezején. Wellington a brit haderő élén és Napoleon. 200
1815 június 18-án két erős ember nézett egymással farkasszemet a belgiumi Waterloo sáros mezején. Wellington a brit haderő élén és Napoleon. 200 évvel ezelőtt ők a világ két legerősebb haderejének legtehetségesebb katonai vezetői voltak.
Mind a ketten 45 évesek voltak, kiváló stratégák, rengeteg sikeres hadművelettel.
A 200 évvel ezelőtti csatára készülnek most a leszármazottaik. De ők már úgy mennek csatába, hogy tudják a győztes nevét és az áldozatok számát is.
Ahogy a brit haderő egyik képviselője mondta, szeretnék minél jobban átélni a 200 évvel ezelőtti eseményeket. Szeretnék jobban megérteni, hogy mi, miért és hogyan történt akkor.
A Waterloo-i csata a szervezők szerint több mint egy összecsapás emléke. Az akkor egymás oldalán és egymással szemben álló országok ma kivétel nélkül képviseltetik magukat. Összesen több mint 5200-an jöttek el, hogy csütörtökön részt vegyenek a látványos megemlékezésen és az akkori hadműveletek újrajátszásában.
Ahogy az esemény főszervezője mondta, a Waterloo-i csata emléke és üzenete a béke üzenete, és a békét kell hirdetnie, csakúgy, mint azoknak a megemlékezéseknek is, amelyekkel a II. Világháború áldozatainak állítanak emléket.
A csütörtöki eseményeket némiképp beárnyékolja, hogy Franciaország csak nagyköveti szinten képviselteti magát, de ezen a diplomáciai fiaskón a mai Napóleon könnyen túltette magát.
Nagyköveti szinten, ugyan már. Franciaországot az elsőszámú vezetője, maga a császár képviseli – mondta tréfásan.