Egy genetikailag módosított sertésvese kilenc hónapon át tartotta távol a dialízist egy férfitól, ez az első sikeres eset, amikor állatszervet használnak „hídként” egy emberi szervig.
Egy genetikailag módosított sertésvese kilenc hónapon át megóvott a dialízistől egy 66 éves, veseelégtelenségben szenvedő férfit egyedülálló, úgynevezett hídtranszplantáció keretében. Az eset reményt ad egy olyan világban, ahol a szervátültetésre várók száma jóval meghaladja a rendelkezésre álló szervekét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A The Lancet (forrás: angol) orvosi folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a sertésvesék átültetése megoldást jelenthet azoknak a betegeknek, akiknek évekig kell várniuk emberi donorvesére.
A vizsgálatban szereplő páciens, egy 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult veseelégtelenséggel élő, 66 éves férfi, aki a transzplantációt megelőző két évben hemodialízisen volt – ez olyan kezelés, amely speciális géppel szűri ki a vérből a salakanyagokat, a felesleges folyadékot és a mérgeket, amikor a vesék már nem működnek –, 2025 januárjában kapta meg a sertésszervet.
Nem állt rendelkezésére élődonor, ezért a halottból származó veseátültetés várólistájára került, ahol az előrejelzett várakozási idő több mint öt év volt.
A Kidney Transplant Decision Tool nevű program – amely a különböző kezelési lehetőségeket és várakozási időket mérlegeli – alapján annak becsült esélye, hogy megkapja a szükséges transzplantációt, mindössze körülbelül 9 százalék volt, miközben a halálozás vagy a várólistáról való lekerülés becsült kockázata meghaladta a 40 százalékot.
A sertésvese összesen 69 genetikai módosítást tartalmazott a jobb kompatibilitás és biztonság érdekében, és 271 napon át biztosított dialízismentes támogatást.
A sertésvesétől az emberi donorig
A kutatók beszámolója szerint az átültetett szerv azonnal működni kezdett. Kilenc hónappal a műtét után a vesét eltávolították. A betegnél nem mutattak ki olyan ellenanyagokat, amelyek emberi szövet ellen irányulnak, és szinte lehetetlenné tették volna számára egy emberi vese befogadását, valamint nem találtak állatról emberre terjedő fertőzést sem.
Miután a sertésvese működése romlani kezdett, eltávolították, a beteg pedig sikeresen kapott egy elhunyt donortól származó emberi vesét, amely azóta is stabilan működik.
Az emberi vese a vártnál hamarabb érkezett, mert az orvosok találtak egy olyan donorszervet, amely a lehető legmagasabb szöveti egyezést mutatta a beteggel.
Ez a szintű kompatibilitás a kutatók szerint „szokatlan és nagyrészt nem kiszámítható”, és a standard szervelosztási szabályok szerint jelentős előnyt biztosít a várólistán.
A szervhiány kezelése
A genetikai úton módosított sertésszervek átültetését régóta a szervhiány lehetséges megoldásaként emlegetik. Az első sertésvese-transzplantáció élő emberbe 2024-ben történt, ám 52 nap után véget ért, amikor a beteg, a vesétől független szívproblémák miatt, meghalt, és korábbi vizsgálatokban még soha nem dokumentálták, hogy egy fajok közötti átültetés (xenograft) két hónapnál tovább életben maradjon.
„Ez az eset egyszerre mutatja meg a klinikai vese-xenotranszplantáció ígéretét és a még előttünk álló kihívásokat” – írták a szerzők.
A kutatók szerint az eredmények azt jelzik, hogy az állati szervek átmeneti megoldásként szolgálhatnak a hagyományos transzplantációig azoknál a betegeknél, akiknek hosszú éveket kell várniuk emberi szervekre.
„A szervhiány a legsúlyosabb válság, amellyel jelenleg a transzplantáció területén szembe kell néznünk” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Leonardo Riella, a Mass General Brigham kórházból.
„A jövőképünk az, hogy a xenotranszplantáció segíthet áthidalni ezt a hiányt: kezdetben úgy, hogy átmeneti hídkezelésként leveszi a betegeket a dialízisről, amíg emberi donorvese érkezik számukra, később pedig – ha sikerül igazolnunk a hosszú távú biztonságot és tartósságot – önálló, végleges terápiaként is” – fogalmazott.
Ugyanakkor figyelmeztetnek: egyetlen beteg kezeléséről van szó, nincsen összehasonlító csoport, és az eredmény egy gondosan kiválasztott páciensre, valamint olyan intenzív szakorvosi ellátásra épül, amely máshol nem feltétlenül érhető el.