A tudomány kimutatta, hogy a legintenzívebb mérkőzések okozta érzelmi stressz növelheti a szív- és érrendszeri események kockázatát a veszélyeztetett embereknél.
Az igen várt pénteki Spanyolország–Belgium rangadó erős izgalmakat ígér, de egyúttal ismét előtérbe hoz egy kérdést, amelyet a tudomány évek óta vizsgál: Okozhat-e egy futballmérkőzés szívinfarktust?
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vizsgálatok arra utalnak, hogy a legintenzívebb mérkőzések érzelmi stressze növelheti a szív- és érrendszeri események kockázatát a veszélyeztetett embereknél, bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy nem maga a futball a kiváltó ok, hanem egy lehetséges kiváltó tényező.
A futball iránti szenvedély nemcsak felgyorsítja a pulzust. A sorsdöntő meccsek alatt a szívfrekvencia, a vérnyomás és a stresszhormonok, például az adrenalin és a kortizol szintje jelentősen megemelkedik.
A legtöbb egészséges szurkolónál ezek a változások átmenetiek, és nem járnak következményekkel. Ugyanakkor azoknál, akiknél már fennáll valamilyen szív- és érrendszeri betegség, vagy több kockázati tényezővel élnek, ez a stresszcsúcs már elegendő lehet egy szívprobléma kiváltásához.
Az egyik legismertebb tanulmány a 2006-os németországi világbajnokság után jelent meg a „New England Journal of Medicine” (forrás: spanyol) folyóiratban. A kutatók azt figyelték meg, hogy azon napokon, amikor a német válogatott játszott, a szívproblémák miatti sürgősségi ellátások száma számottevően megemelkedett, különösen a legfeszültebb mérkőzések alatt. A szív- és érrendszeri események kockázata 2,7-szeresére ugrott más napokhoz képest, ami miatt a tanulmány máig hivatkozási alapnak számít a sport okozta stressz hatásainak vizsgálatában.
Azóta számos kutatás talált hasonló eredményeket nemzetközi tornákon és nagy sporteseményeken, különösen akkor, amikor a mérkőzés hosszabbításban, tizenegyesekkel dől el, vagy a bizonytalanság a lefújásig fennmarad.
Az okosórák is ezt mutatják
A legfrissebb kutatás a németországi Bielefeldi Egyetemről érkezik, és idén jelent meg a „Scientific Reports” (forrás: spanyol) című folyóiratban. A kutatók több héten át több mint 200 szurkolót monitoroztak okosórák segítségével, hogy folyamatosan mérjék a szívfrekvenciát és a stressz szintjét a futballmérkőzések alatt.
A tanulmány kimutatta, hogy a nagy intenzitású mérkőzések egyértelműen megemelték a szívfrekvenciát és a fiziológiás stresszt, különösen azoknál a szurkolóknál, akik érzelmileg erősen kötődnek a saját csapatukhoz. Ráadásul a reakciók jóval erőteljesebbek voltak, ha a meccset a stadionban, nem pedig otthon követték.
Nem csak a meccs számít
A kardiológusok hangsúlyozzák, hogy a futball ritkán hat önmagában. A kockázat akkor nő meg igazán, amikor az érzelmi stressz olyan, ezekben a helyzetekben gyakori tényezőkkel társul, mint a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, a kiadós, nehéz ételek, a dohányzás, az alváshiány, illetve a már fennálló, rosszul kontrollált magas vérnyomás, cukorbetegség vagy magas koleszterinszint.
Ilyen esetekben a fizikai és érzelmi stressz együttese elősegítheti ritmuszavarok, hipertóniás krízis vagy akár szívinfarktus kialakulását azoknál, akiknek már van szív- és érrendszeri betegségük.
Kell-e aggódniuk ma este a spanyol szurkolóknak?
José Abellán doktort is magukban foglaló szakértők megnyugtató üzenetet fogalmaznak meg. A nézők óriási többsége számára egy Spanyolország–Belgium mérkőzést teljes intenzitással átélni nem jelent veszélyt az egészségre.
Akiknek a kórelőzményében szívbetegség szerepel, ugyanakkor kerüljék a túlzásokat, pontosan tartsák be az előírt kezelést, és ne hagyják figyelmen kívül az olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a nehézlégzés, az erős izzadás vagy a karba, illetve az állkapocsba kisugárzó panaszok.
Hiszen bár önmagában a futball izgalma nem okoz szívinfarktust, a tudomány évek óta azt mutatja, hogy egy maximális feszültséggel járó mérkőzés tökéletes kiváltó tényezővé válhat, ha a szív már eleve sérülékeny.