Nő a munka és képzés nélkül maradó fiatalok aránya. A szakértők „megújulási válságról” beszélnek, és tartós hátrányokra figyelmeztetnek a pályakezdésnél és a munkaerőpiacon.
Németországban nő azoknak a fiatal felnőtteknek az aránya, akik nem tanulnak, de nincs állásuk sem. Jelenleg a 20–24 évesek 10 százaléka tartozik ebbe a kategóriába – közölte hétfőn a Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2022-ben ez az arány még 8,8 százalék volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Európai összehasonlításban viszont ellentétes a trend: míg 2022-ben az európai fiatalok 13,4 százaléka volt képzés és munka nélkül, addig jelenleg már csak 12,9 százalék. A legmagasabb arány Romániában (22,8 %), Bulgáriában (17,3 %) és Franciaországban (16,2 %) tapasztalható. A legjobban Hollandia (5,6 %), Svédország (7,3 %) és Csehország (7,6 %) teljesített. A tudományos szaknyelvben „NEET”-eknek nevezik őket, a „Not in Education, Employment or Training” rövidítése alapján, németül: „nicht in Ausbildung, Arbeit oder Schulung”.
Magdalena Polloczek a szakszervezetekhez közel álló Hans-Böckler-Alapítványnál vezeti az „Oktatás és továbbképzés az átalakuló munkavilágban” című részleget. Az Euronewsnak adott interjúban így nyilatkozik: „Az a személyi kör, amelyet NEET-eknek tekintenek, nagyon heterogén. Közöttük sok olyan fiatal is van, aki éppen képzési helyet keres. A szakképzési piacon tapasztalható problémák, köztük az ellátatlan pályázók magas száma már régóta fennállnak, és az utóbbi időben tovább is súlyosbodtak. A jövő munkaerőpiacára nézve ez egy »komoly problémacsomag«, mert hosszú távon szakemberhiányhoz vezethet.”
A fiatal nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak
A képzés iránt érdeklődő fiataloknak gyakran csak „korlátozott a mozgásterük” a képzési helyek keresésénél, mivel többnyire még a szüleikkel élnek – részben azért is, mert az esetenként alacsony fizetés nem teszi lehetővé, hogy távolabbi településre költözzenek, vagy saját lakást béreljenek. Így többnyire csak a régión belüli képzési helyeket tudják elfogadni, a távolabbiakat nem.
Ugyanakkor sok fiatal kifejezetten a legkeresettebb szakmák iránt érdeklődik, ezekben pedig ennek megfelelően erős a verseny. Ezzel szemben bizonyos, részben a szakemberhiány által sújtott foglalkozások iránt gyakran jóval kisebb az érdeklődés.
Átlagosan Németországban a fiatal nők (10,5 %) nagyobb arányban számítanak NEET-nek, mint a fiatal férfiak (9,6 %). Ez a különbség uniós szinten is megfigyelhető – közölte a Szövetségi Statisztikai Hivatal.
A fiatalok 66 százaléka, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak, úgynevezett „nem foglalkoztatott személynek” minősül – derül ki a 2024-es országos oktatási jelentésből. Ők nem állnak a munkaerőpiac rendelkezésére. Okokként 20 százalékuk gondozási kötelezettségeket jelölt meg, ezt egészségi problémák követik (18 %). A harmadik helyen oktatással összefüggő okok állnak 17 százalékkal, például azok az emberek, akik felsőoktatási vagy szakképzési helyre várnak.
„Jobban figyelembe lehetne venni, hogy a fiataloknak és fiatal felnőtteknek is vannak gondozási kötelezettségeik, és el kellene gondolkodni azon, miként lehetne a (szak)képzést és a gondozási munkát jobban összeegyeztetni – például több részmunkaidős képzés vagy szélesebb körű gyermekfelügyeleti szolgáltatások révén” – magyarázza Polloczek. „Egy másik fontos pont a szorosabb kísérés azoknál a fiataloknál, akik még nem biztosak abban, milyen szakmai vagy oktatási utat válasszanak. Éppen itt van még politikai mozgástér a javításokra.”
Szakértő: Németország „megújulási válságban” van
Látható a város és a vidék közötti különbség is. A németországi városokban élő fiatalok (10,6 %) gyakrabban érintettek, mint a vidéken élő fiatal felnőttek (7,9 %). Az uniós átlagban ez éppen fordítva van: a vidéki fiatal lakosok 15,4 százaléka munka és képzés nélkül él.
Enzo Weber, a Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutató Intézet közgazdásza az Euronewsnak adott interjúban Németország „megújulási válságáról” beszél. „Olyan kevés új munkahely jön létre, mint még soha. Ez különösen azokat a fiatalokat sújtja, akik most lépnek be a munkaerőpiacra.” Weber szerint a politikának lépnie kell ellene. „Mert ha valaki egy nehéz időszakban rossz munkaerőpiaci indulót kap, annak tartós hátrányai lesznek, amelyek végigkísérik a teljes aktív életszakaszát.”
A pályaorientáció hiánya és az oktatási lemaradások szintén megnehezítik a belépést a munkaerőpiacra – tette hozzá Weber. További lehetséges okként a segítő munkakörökben elérhető, jelentősen megemelkedett béreket említi.
Európai összehasonlításban ugyanakkor a fiatalok munkanélkülisége terén Németország viszonylag jól áll. 2026 júniusában Németországban volt a legalacsonyabb a fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban, 7,1 százalékkal. A 15 és 74 év közöttiek körében ezzel szemben a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt Németországban. Az EU-ban a fiatalok átlagos munkanélküliségi rátája 15,5 százalékot tett ki – közölte a Szövetségi Statisztikai Hivatal.