Kedvenc csapatának meccsét nézve a szíve éppúgy felpöröghet, mintha sprintelne, és ez egyes szurkolók számára valós egészségügyi kockázatot jelent.
Ahogy elrajtol a világbajnokság, a kardiológusok arra figyelmeztetik a meglévő szívbetegségben szenvedő szurkolókat, hogy a meccsek érzelmi intenzitása komoly terhelést róhat a szív- és érrendszerre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az erős érzelmek – legyenek akár pozitívak, akár negatívak – kiváltó kockázati tényezőként működhetnek a szív- és érrendszeri eseményeknél, például a szívinfarktusnál” – mondta az Euronews Healthnek Paola Santalucia kardiológus, az Európai Szívhálózat igazgatósági tagja.
Santalucia szerint a heves érzelmi izgalom, például amikor valaki lázba jön attól, hogy a nemzeti válogatottja bejut a következő fordulóba, vagy egy körömrágósan izgalmas büntetőpárbaj, veszélyes lehet azok számára, akiknek már fennálló szívbetegségük van.
A magas vérnyomással, elhízással vagy dohányzással összefüggő egyéb kockázati tényezőkkel élőknek szintén óvatosnak kell lenniük az érzelmileg túlfűtött mérkőzések alatt – tette hozzá.
A heves érzelmi izgalom növelheti a pulzusszámot, a vérnyomást és az olyan stresszhormonok szintjét, mint a kortizol. Bizonyos esetekben a szív percenként akár 150-et is ver, ami nagyjából egy sprint terhelésének felel meg.
Mindezt egy friss, viselhető eszközökön alapuló tanulmány mutatta ki (forrás: angol), amely a „futball-lázat” – a pulzusszámot és a stressz-szintet – mérte a 2025-ös Német Kupa döntője alatt, majd ezeket az értékeket egy 12 hetes időszakban, hétköznapi napokon mért adatokkal hasonlította össze.
„A legnagyobb hatást azoknál a szurkolóknál láttuk, akik élőben nézték a meccset a stadionban, miközben sört ittak” – mondta Christian Deutscher, a németországi Bielefeldi Egyetem sportgazdaságtan-professzora, a tanulmány társszerzője. Az Euronews Healthnek azt is elmondta, hogy a hőség további terhelést jelenthet.
Akik otthonról követték a meccset, szintén kimutatható élettani reakciót mutattak. „Náluk is nőtt a pulzusszám, a gyalogláshoz hasonló mértékben, noha közben nem mozogtak” – fogalmazott.
Deutscher kiemelte, hogy a legintenzívebb élettani reakciók nem feltétlenül maguknál a góloknál jelentkeznek, hanem a bizonytalanság pillanataiban: a tizenegyespárbajok, a VAR-visszanézések vagy a kapufáról lepattanó lövések során.
„Ezeket a bizonytalan pillanatokat keressük szurkolóként, és arra számítunk, hogy ezek lesznek a legnagyobb hatással az életfunkcióinkra” – mondta Deutscher. Ő és kollégái jelenleg a világbajnokság alatt egy követéses vizsgálatban (forrás: angol) gyűjtenek adatokat a szurkolóktól.
Nem a futball a hibás
Nem maga a futball jelenti a problémát, hanem az, ahogyan a szervezet az erős érzelmekre reagál.
„Ilyenkor az adrenerg stimuláció a maximumon van: rendkívül magas a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, az adrenalin- és kortizolszint pedig az egekbe szökik – ez ismert helyzet egy akut eseménynél” – mondta az Euronews Healthnek Dan Atar, a norvégiai Oslói Egyetemi Kórház kardiológus professzora.
„Néhány szerencsétlen embernél” ez a testi reakció egy meglévő, érelmeszesedéses plakk – az érfalakon kialakuló lerakódás – megrepedését válthatja ki, ami szívinfarktushoz vezethet.
Atar hangsúlyozta, hogy ez bárhol és bármikor megtörténhet. Norvégiában például akkor fordul elő szívinfarktus, amikor az emberek kora reggel havat lapátolnak – ez a helyzet is erős adrenerg stimulációval jár.
„Semmiképpen sem veszélyes futballmeccset nézni” – nyugtatta meg a nézőket. „Mindez élettani, természetes reakció. Nem veszélyes, ha valaki izgatott.”
Atar ugyanakkor egyetértett abban, hogy az érzelmi stressz, az alkoholfogyasztás, a hőség és a meglévő szív- és érrendszeri betegségek kombinációja növelheti annak kockázatát, hogy „valami nemkívánatos történik”.
Az ilyen „nemkívánatos” helyzetek elkerülése érdekében Santalucia arra kérte a magasabb kockázatnak kitett embereket, hogy továbbra is szedjék az orvos által felírt gyógyszereiket, kerüljék a túlzott alkoholfogyasztást, a dohányzást és az élénkítőszerek használatát, és ne hagyják figyelmen kívül az olyan figyelmeztető jeleket, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj vagy a nagyon gyors, illetve szabálytalan szívverés.
„A legfontosabb üzenet nem az, hogy ne élvezzük a meccset, hanem hogy tegyük ezt mértékkel és tudatosan, különösen azok, akiknél már most fokozott a szív- és érrendszeri kockázat” – tette hozzá.