Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Vérvizsgálat jelezheti időben az Alzheimer-kór kockázatát, de mennyire megbízható?

Illusztráció: a demenciához kapcsolódó tau és amiloid-β összegubancolódott, ragadós plakkokat képez az agyban
Illusztráció: demenciához kapcsolódó tau és amiloid-β kusza, ragadós plakkokat alkot az agyban Szerzői jogok  NATIONAL INSTITUTES OF HEALTH (NIH)
Szerzői jogok NATIONAL INSTITUTES OF HEALTH (NIH)
Írta: Roselyne Min és AP
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Kutatók vértesztet fejlesztenek, amely jóval fiatalabb korban jelzi az Alzheimer-kór jeleit

Egy egyszerű vérvizsgálat hamarosan segíthet azonosítani az Alzheimer-kór fokozott kockázatának kitett embereket, még évekkel azelőtt, hogy tüneteik jelentkeznének – derül ki egy új tanulmányból (forrás: angol).

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az Egyesült Államokban működő Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i kampuszának (UCSF) kutatói megállapították, hogy a vérben található, Alzheimerrel összefüggő bizonyos fehérjék összefüggésben állnak a gondolkodásban és a memóriában mutatkozó apró eltérésekkel olyan középkorú felnőttek körében, akiknek nem volt demenciájuk.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája; demenciát számos, az agyat érintő betegség és sérülés okozhat.

Bár léteznek gyógyszerek a tünetek enyhítésére, a demenciának jelenleg nincs gyógymódja.

A kutatócsoport szerint ez az első alkalom, hogy ilyen, vérből mérhető markerekről kimutatták: összefüggnek ebben a csoportban a finom kognitív eltérésekkel.

„Egyesek számára, akiknél ezek a biomarkerek kimutathatók, a vizsgálat lehetőséget teremthet arra, hogy olyan beavatkozásokba kezdjenek, amelyek késleltethetik az Alzheimer-kór megjelenését” – mondta Kristine Yaffe, a tanulmány vezető szerzője, az UCSF Pszichiátriai és Viselkedéstudományi Tanszékének elnökhelyettese.

A csapat 1350, 53 és 69 év közötti felnőtt vérmintáját vizsgálta két fehérje, az amiloid és a tau szempontjából; ezek már ismerten az Alzheimer-kór jellegzetes kórjelei.

A résztvevők 6 százalékának vérében mindkét fehérje szintje magas volt. Bár nem volt demenciájuk, lassabban reagáltak a változó információkra – például a közlekedési jelzésekre vagy a beszélgetésekre –, és nehezebben boldogultak a tervezést, szervezést és a feladatok nyomon követését igénylő tevékenységekkel, mint például az időbeosztás megtervezése vagy a pénzügyek intézése.

Amikor a kutatók öt évvel később ismét megvizsgálták a résztvevőket, az Alzheimerrel összefüggő fehérjék magas szintjét mutató embereknél nagyobb valószínűséggel figyeltek meg a verbális memória és az információfeldolgozási sebesség gyorsabb romlását.

A kutatók szerint a vérvizsgálatok segíthetnék a pácienseket abban, hogy gyorsabban és olcsóbban jussanak diagnózishoz.

Jelenleg főként MRI-vizsgálatokkal diagnosztizálják a demenciát, ezek azonban drágák, és nem mindenhol hozzáférhetők.

Betegszervezetek szerint nehéz egyértelmű diagnózishoz jutni, és az gyakran túl későn, már előrehaladott tünetek esetén születik meg, amikor az agyban a súlyos károsodás már megkezdődött.

Az eredmények erősítik azt a reményt, hogy a vérvizsgálatok idővel a jelenleginél korábban és egyszerűbben segíthetik az orvosokat az Alzheimer-kór kockázatának felismerésében.

Az orvosok ugyan üdvözölték az eljárást mint lehetséges kutatási eszközt, de úgy vélik, egyelőre nem alkalmas szűrésre.

„Az ilyen tesztek hátránya, hogy félreérthetők, mintha azt jelentenék: ’ezek a fehérjék vannak az agyamban, tehát Alzheimer-kórom van’, pedig mi egyáltalán nem ezt állítjuk” – mondta Tara Spires-Jones, az Edinburghi Egyetem neurodegenerációval foglalkozó professzora, a brit Demencia Kutatóintézet egyik részlegének vezetője.

„Ez a vizsgálat jelzést ad arról, mi történik, de csak egy kis szelete az egész képnek. Önmagában nem jelent diagnózist” – magyarázta.

Az Egyesült Államokban jelenleg azoknál engedélyezett a használatuk, akiknél már jelentkeznek tünetek, és kizárólag az Alzheimer-kór kimutatására szolgálnak, más demenciás kórformákra nem.

A kutatók szerint a korai felismerés ennek ellenére értékes lehet, különösen azért, mert a demencia egyes kockázati tényezői befolyásolhatók. Ilyenek például a fizikai inaktivitás, a dohányzás, a depresszió, a rossz szív- és érrendszeri állapot, valamint az alacsony szellemi aktivitás.

Yaffe szerint a módosítható kockázati tényezők kezelésével az esetek akár 40 százalékában is késleltethető vagy megelőzhető lehet a demencia.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2021-ben világszerte 57 millió ember élt demenciával, és évente csaknem 10 millió új esetet diagnosztizálnak.

A témáról bővebben a fenti lejátszóban látható videóban.

Videószerkesztő • Roselyne Min

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Jó és rossz szúnyog: mi a Google terve a halálos szúnyogok terjesztette betegségek ellen?

Hódít a nikotinpárna a fiatalok körében, riadót fújnak a közegészségügyi szakemberek

Vérvizsgálat jelezheti időben az Alzheimer-kór kockázatát, de mennyire megbízható?