Gázmezők, nukleáris létesítmények és sótalanítók elleni támadások mérgezik levegőt, talajt, vizeket; évtizedekig károsíthatják egészséget, mondják szakértők.
Olajraktárakból gomolyog fekete füst. Törmelék süllyed a Perzsa-öbölbe. Rakéták csapódnak katonai létesítményekbe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az iráni háború mérgező vegyianyagokból, nehézfémekből és egyéb szennyezőkből álló keveréket szabadított el, amely a mezőgazdaságtól az ivóvízen át az emberek egészségéig mindent fenyeget – és a szakértők szerint olyan környezeti károkat és egészségügyi kockázatokat hagy maga után, amelyek évtizedekig fennmaradhatnak.
„A part menti olaj- és gázmezők égése, az ott tartózkodó hajók, az elégetett vagy [elsüllyesztett] olajtankerek – mindez szennyezést jelent” – mondta Kaveh Madani, iráni tudós, az ENSZ Egyetemének Víz, Környezet és Egészség Intézetét vezető igazgató.
„Számomra, aki a térség fenntarthatóságáért és környezetének védelméért küzdöttem, ez olyan, mintha hosszú éveket lépnénk vissza” – tette hozzá.
A károk dokumentálása embert próbáló feladatnak bizonyult, teljes körű számbavételük pedig egyelőre lehetetlen – jegyezte meg Doug Weir, a Conflict and Environment Observatory nevű, az Egyesült Királyságban működő civil szervezet igazgatója, amely a fegyveres konfliktusok környezeti hatásait követi nyomon.
A szervezet műholdas távérzékelést és nyílt forrású hírszerzési adatokat használ a károk azonosítására, valamint az emberekre, az ökoszisztémákra és a mezőgazdasági területekre leselkedő környezeti kockázatok értékelésére.
Eddig több mint 400, környezeti szempontból aggasztó, a háborúval összefüggő incidenst regisztráltak, ám sok minden még mindig ismeretlen a műholdfelvételek késése és az Iránban elrendelt internetkimaradás miatt – mondta Weir.
A felszabaduló légszennyezés számos egészségügyi problémához vezethet
A háború talán legmaradandóbb képei a légicsapások nyomán lángoló olajlétesítmények fölött elsötétülő égboltról készültek; két hete például fekete eső hullott Teherán, Irán fővárosa közelében.
A mikroszkopikus koromszemcsék növelik a tüdő- és szívbetegségek kockázatát, a mérgező vegyi anyagok hosszú távú rákkockázatot jelentenek, a kihulló nehézfémek pedig a talajt és a vízkészleteket is szennyezhetik – figyelmeztetnek a szakértők.
Az üzemanyag-raktárakat és egy finomítót ért csapásokból származó korom, hamu és mérgező vegyi anyagok a levegőben lévő vízcseppekkel keveredtek, majd olajos, savas eső formájában hullottak vissza a Földre, ami miatt a hatóságok arra figyelmeztették az embereket, hogy maradjanak zárt térben.
A szakértők szerint a rakétákból származó törmelék és szennyezés, valamint az ipari létesítmények és egyéb infrastrukturális célpontok elleni esetleges támadások is ártalmas szennyezőanyagok egész térségre kiterjedő kibocsátását idézhetik elő.
„Ha találat ér egy ammóniagyárat – akár műtrágyát, akár élelmiszert állít elő... –, akkor olyan vegyi anyagok szabadulnak fel, amelyek terjedésük esetén rendkívül mérgezőek és ártalmasak” – mondta Mohammed Mahmoud, az ENSZ Egyetemének Víz, Környezet és Egészség Intézetén belül működő Közel-Keleti Klíma- és Vízpolitikai Program vezetője, a Climate and Water Initiative alapítója.
A tiszta vízhez való folyamatos hozzáférés komoly aggodalomra ad okot
A Perzsa-öböl térségének országai ivóvízellátásuk jelentős részét több száz sótalanító üzemre alapozzák, ezért a szakértők szerint komoly egészségügyi és biztonsági kockázatot jelent, ha ezek az üzemek megsérülnek, vagy a víz elszennyeződik.
A térség lakói „még békeidőben is küzdenek azért, hogy tiszta ivóvízhez jussanak” – jegyezte meg Madani, az iráni tudós és ENSZ-tisztviselő. „A vízinfrastruktúra bármilyen sérülése hosszú távú következményekkel járhat.”
Irán közlése szerint egy amerikai légicsapás megrongálta az egyik sótalanító üzemét, míg a szomszédos Bahrein azt állítja, hogy Irán az ő egyik létesítményében okozott károkat. A szakértők attól tartanak, hogy minél tovább húzódik a háború, annál több ilyen üzem válhat célponttá.
A környezeti károk felszámolása évtizedekig is eltarthat
A szakértők szerint a háború után, amikor Irán és a többi érintett ország újjáépítésbe kezd, a környezeti károk kezelése könnyen háttérbe szorulhat.
Mahmoud szerint a figyelem elsősorban az energia- és vízinfrastruktúrára, az ipari üzemekre és az élelmiszer-termelő létesítményekre irányul majd. Egyes szennyezések, különösen a Perzsa-öbölben vagy más vízi útvonalakon, „alig hiszem, hogy belátható időn belül napirendre kerülnek, és bizonyos esetekben egyáltalán nem”.
A sűrűn lakott Teheránban például nagyszámú csapás nemcsak az olajipari létesítményeket, hanem épületeket és lakóövezeteket is ért, és az összezúzott építőanyagokból származó szennyező anyagok kerültek a környezetbe.
Az emberek portnak és vegyi anyagoknak vannak kitéve, és ez jóval azután is folytatódhat, hogy a háború véget ér, és megkezdődik az újjáépítés.