Óraátállítás Európában vasárnap: szakértők szerint már egyórás eltolódás is felborítja a szervezet cirkadián ritmusát
Most, március 29-én, vasárnap egy órával előre kell állítani az órákat. A legtöbben egy órával kevesebbet alszanak, és a következő napokban az esték lassan egyre hosszabbak lesznek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az óraátállítás évente kétszer történik meg, és bár többször próbálták már eltörölni, minden tavasszal újra „eltűnik” egy óra az életünkből.
Az évszakos időátállítást az első világháború idején vezették be energiatakarékossági okokból, majd az 1970-es években számos országban újra bevezették.
A kutatók azonban ma már a váltás – különösen a tavaszi óraátállítás – egészségügyi hatásaira figyelmeztetnek.
Óraátállítás: hogyan hat a szervezetre?
Elsőre nem tűnik jelentősnek egyórányi különbség, egészségügyi szakértők és kutatások szerint azonban nagyobb hatása van, mint ahogy sokan gondolják.
Már egyetlen óra eltolódás is felborítja a cirkadián ritmust, azt a 24 órás belső órát, amely az alvást, az éberséget, a hormontermelést és a hangulatot szabályozza.
„A legtöbb embernek egy héten belül sikerül alkalmazkodnia, de azt is tudjuk, hogy vannak, akiknek gondot okoz a belső órájuk átállítása, és hetekig, sőt akár hónapokig is eltarthat, mire a szervezetük hozzáidomul ehhez az egyórás változáshoz” – mondta az Euronews Healthnek Jeffrey Kelu, a londoni King's College cirkadián ritmusokat vizsgáló posztdoktori kutatója.
Elmagyarázta, hogy a belső óránkat nagyrészt a genetika határozza meg, és további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, miért küszködnek egyesek sokkal jobban az átállással, mint mások.
A tavaszi óraátállítást az alvás megzavarása mellett a rövid távú, átmeneti megugrással is összefüggésbe hozták a közlekedési balesetek (forrás: angol), a szívrohamok (forrás: angol) és a depressziós epizódok (forrás: angol) számában.
Több fény estére
Tavasszal sokan örülnek az óraátállításnak, hiszen a napsütéses órák későbbre tolódnak, tovább marad világos.
Kelu ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ha késő estig fénynek vagyunk kitéve, a szervezet nem kapja meg a jelet, hogy ideje ellazulni és felkészülni az alvásra.
„A fény gátolja a melatonin felszabadulását, így kitolja az elalvás időpontját, és megnehezítheti az emberek számára, hogy álomba merüljenek” – jegyezte meg Kelu.
A melatonin egy hormon, amelyet a tobozmirigy bocsát ki, amikor a szervezet elkezd felkészülni az alvásra. Sötétben termelődik belőle a legtöbb, fény hatására pedig csökken a mennyisége.
Kelu szerint az is javíthatja az alvás minőségét, ha lefekvés előtt elsötétítjük a hálószobát és kizárjuk a külső fényt, mert így a szervezet egyértelmű jelzést kap arról, hogy már nincs nappal.
Miért olyan fontosak a cirkadián ritmusok?
Ha a cirkadián ritmusok erősek, a biológiai óra jól igazodik a 24 órás naphoz, és egyértelmű jeleket küld a szervezet alapvető működéseihez.
Az erősebb ritmussal rendelkezők hajlamosak akkor is viszonylag rendszeres alvási és napi rutint tartani, amikor felborul a napirendjük vagy változnak az évszakok.
A belső óra tartós felborulását – akár rendszertelen alvási vagy étkezési szokások, jetlag, műszakos munka vagy éjszakai fényhatás miatt – számos egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, köztük az elhízás, a szívbetegségek, a 2-es típusú diabétesz és a magas vérnyomás fokozott kockázatával.
Egy friss tanulmány a gyenge cirkadián ritmusok és a demencia között is összefüggést talált.
Ha megszűnik az óraátállítás, melyik idő maradjon?
Európa-szerte évek óta napirenden vannak az óraátállítás megszüntetésére irányuló kezdeményezések.
2018-ban az Európai Bizottság a lakossági konzultáció eredményei nyomán javaslatot tett az évszakos óraátállítás végleges eltörlésére; a 4,5 millió válaszadó 84 százaléka támogatta a megszüntetését.
Ciprus és Görögország volt az a két ország, ahol szűk többség inkább a jelenlegi rendszer fenntartását pártolta.
A tagállamok azonban nem tudtak közös álláspontot kialakítani, így a javaslat elakadt az Európai Tanácsban.
Ha viszont valóban megszűnne az óraátállítás, melyik időszámítást kellene véglegessé tenni?
„Mi, kutatók valójában azt javasoljuk, hogy a standard, téli időszámítást tartsuk meg” – mondta Kelu.
Ha a nyári időszámítás válna véglegessé, az emberek többsége az év nagy részében nem látna természetes fényt reggel, mielőtt munkába vagy iskolába indulna.
„A reggeli fény létfontosságú” – hangsúlyozta. „A nap nagy részében irodában ülünk, folyamatosan mesterséges fénynek kitéve magunkat”.
Bár a mesterséges fénynek is van szerepe a belső óra szinkronizálásában, jóval gyengébb hatású, mint a természetes fény.
„Télen ez még fontosabb, mert az évszakváltás miatt amúgy is rövidek a nappalok, és később kel fel a nap, ezért azt a kevés természetes fényt sem lenne szabad megvonnunk magunktól” – tette hozzá Kelu.