Az Egyesült Királyság és az EU ambiciózus célokat tűztek ki új fák ültetésére, hogy teljesítsék klímacéljaikat. De valójában mennyi előrelépés történt?
Az új fák mostani ültetése kulcs lehet a légkör hőt csapdázó gázainak ellensúlyozásához, és csökkentheti a klímaváltozás által hajtott szélsőséges időjárás miatti árvízkockázatokat.
Ez világszerte, így az Egyesült Királyságban is, az erdőtelepítést a kormányok kiemelt fókuszává tette. A tavalyi COP30 csúcstalálkozó előtt az ország 1 milliárd fontos (nagyjából 1,5 milliárd eurós) faültetési beruházást jelentett be.
Az EU is vállalta, hogy jelentősen növeli a fás területek arányát: a Biodiverzitási és Erdészeti Stratégiák részeként 2030-ig további három milliárd fát ültet.
De mennyi előrelépés történt valójában, és miért figyelmeztetnek most a szakértők, hogy fogy az idő?
Veszélyben az Egyesült Királyság faültetési céljai
Az Energy & Climate Intelligence Unit (ECIU) friss elemzése szerint az Egyesült Királyság lemaradásban van faültetési céljaihoz képest, és fennáll a veszélye, hogy elszalasztja az erdőtelepítés „kritikus időablakát”, amelyre klíma- és természetvédelmi céljainak teljesítéséhez szükség van.
A jelentés szerint 2050-ig az új fák szénmegkötésének több mint 70 százaléka azokból a példányokból fog származni, amelyeket a következő öt évben ültetnek el. Ez azzal magyarázható, hogy idő telik el a fa elültetése és szénmegkötési potenciáljának csúcsra jutása között.
Ha azonban a jelenlegi ültetési ütem marad, az elmaradt telepítések összesített területe a Nagy-London méretének háromszorosával lesz egyenértékű, és a szénmegkötés harmadával alacsonyabb lesz, mint a Klímaváltozási Bizottság (CCC) Balanced Pathway forgatókönyvében. Ez a 2050-ben fennmaradó ipari kibocsátások összegének felel meg.
A CCC Balanced Pathway az Egyesült Királyság terve a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő elérésére; 2040-ig 87 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő, valamint fokozott erőfeszítéseket a megújuló energia, az energiahatékonyság és a szén-dioxid-leválasztás terén.
Miért kulcsfontosságúak a fák a klímacélok szempontjából?
Tom Cantillon, az ECIU vezető elemzője szerint a fák „kritikus” szerepet játszanak abban, hogy az Egyesült Királyság elérje a nettó zérót (amikor a légkörbe kibocsátott mennyiséget a kivont mennyiség ellensúlyozza), és az éghajlatot „visszaállítsa az egyensúlyba”.
„Éveknyi halogatás és elhibázott célok után most kell fákat ültetni, hogy időben megnőjenek, elnyeljék a szén-dioxid-kibocsátást, segítsenek a célok teljesítésében, és lassítsák az egyre gyakoribb extrém esőzések lefolyását, amelyek a klímaváltozás miatt az Egyesült Királyságban is súlyosbodnak” mondja.
Minden 1 °C-os levegőhőmérséklet-emelkedés nagyjából hét százalékkal több nedvességet képes megtartani a légkörben, ami intenzívebb, nagyobb mennyiségű csapadékhoz vezethet.
Szakértők szerint a felmelegedés következtében 2050-re további 1,7 millió otthon kerülhet árvízkockázatba, ugyanakkor az új fák ültetése évente több mint 400 millió font (461 millió euró) értékű árvízvédelmi hasznot jelenthet.
Ennek oka, hogy az erdők hatalmas szivacsként működnek: lassítják a víz áramlását és csökkentik a lefolyó víz mennyiségét, ráadásul a fák bármely más növényzetnél több vizet képesek elpárologtatni.
„A faültetés a vízminőséget is javíthatja, és hőséghullámok idején árnyékot ad a parkokban és az utcákon” mondja Kathryn Brown, a The Wildlife Trusts munkatársa.
„Ezek a természetalapú megoldások létfontosságú élőhelyeket is biztosítanak a vadon élő állatok számára, így olyan fajoknak adnak otthont, mint a mogyorós pele, a lepkék és a kis fakopáncs.”
Brown hozzátette, hogy a jelentés „sürgős beruházások” szükségességét hangsúlyozza a természetes megoldásokba, és úgy véli: „A [brit] kormánynak le kell bontania az akadályokat és fel kell gyorsítania a faültetési engedélyezési folyamatot, ha szembe akarunk nézni a klímakihívásokkal, erősíteni akarjuk a megpróbáltatásoknak kitett vadon élő állatvilágot, és meg akarjuk óvni az otthonokat, a vállalkozásokat és a megélhetést.”
Az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztériuma (DEFRA) szóvivője az Euronews Greennek azt mondta, hogy 2024-2025-ben 10,4 millió fát ültettek, és a három új nemzeti erdő közül már kettőt bejelentettek.
„A fák létfontosságúak az emberek és a bolygó számára, és a faültetés most a legmagasabb szinten van az elmúlt 20 évben” tették hozzá, de az ECIU azon állítására nem reagáltak, hogy az Egyesült Királyság lemaradásban van a céljaihoz képest.
Az EU három milliárd fa kezdeményezése
Az EU még 2010-ben indította el három milliárd fa kezdeményezését, amely 2050-re évente elképesztő, 15 millió tonna CO2 kivonását teheti lehetővé a levegőből.
„Az ambiciózus cél eléréséhez mindenkire szükség van: ültetni kell a fákat, és gondoskodni arról, hogy idővel fejlődjenek” írja honlapján az Európai Bizottság.
„A faültetés közös munkát igényel minden érintettől, és a vállalás sikere nagyban múlik a helyi kezdeményezéseken. Arra biztatjuk a magánszemélyeket, földtulajdonosokat, faiskolákat, egyesületeket, vállalatokat és a közszféra szereplőit (például a városokat és régiókat), hogy vegyenek részt a kezdeményezésben.”
A Bizottság által létrehozott online eszköz szerint azonban eddig kevesebb mint 38 millió fát ültettek az EU-ban. A folyamatot nagyrészt Belgium vezeti, amely 7 661 693 új fát ültetett, utána Írország (5 300 699) és Dánia (4 387 605) következik.
A lista végén Ciprus áll, ahol eddig mindössze 145 fát ültettek. Őt Svédország (250) és Magyarország (1 964) követi.
Ez azt jelenti, hogy az EU öt évvel a kezdeményezés rajtja után céljának mindössze 1,26 százalékát teljesítette. Ha az ültetési ütem nem nő drámaian, csekély az esély arra, hogy 2030-ig meglegyen a három milliárd új fa.
A Bizottság egyik tisztviselője az Euronews Greennek azt mondta, hogy a három milliárd fa kezdeményezés „önkéntes vállalás”, amelynek célja, hogy mozgósítsa a faültetésben aktív szervezeteket és magánszemélyeket a tevékenységeik jelentésére.
„A Bizottság tisztában van vele, hogy a bejelentett fák jelenlegi száma elmarad a céltól” tették hozzá. „Ezért támogató tevékenységeket folytatunk, például workshopokat és webináriumokat, amelyek növelik a kezdeményezés ismertségét.”
A Bizottság 2027-ben egy olyan díj elindítását tervezi, amely az „innovatív és nagy hatású faültetést” ismeri el. A lépés remélhetőleg jelentős előrelépést hoz az ambiciózus cél felé.