Az új választások közeledtével a magas rangú tisztviselők nem bánták meg, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben megalkotott programot ötéves ciklusuk egyik prioritásává tették.
HIRDETÉSAz Európai Bizottság vezető gazdasági tisztviselője nem bánta meg, hogy az éghajlatváltozást politikai napirendjének középpontjába helyezte - hallhatták ma a Brüsszeli Gazdasági Fórum résztvevői.
Mivel az EU zöld politikájával szemben egyre nagyobb az ellenérzés, és a közvélemény-kutatások szerint a közelgő uniós választásokon a szavazók emiatt is fordulnak a jobboldal felé, egyesek aggódnak, hogy Brüsszel környezetvédelmi programja veszélyben van.
Európát tiltakozások sújtják, élükön az uniós környezetvédelmi szabályok mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatása miatt aggódó gazdálkodókkal, miközben az EU természetvédelmi törvényének sorsa bizonytalannak tűnik.
A tisztviselők azonban nem bánták meg, hogy az éghajlat-változási politikát helyezték előtérbe.
"Ha megkérdezzük magunktól, megbántuk-e a négy-öt évvel ezelőtt hozott döntést, hogy a zöld megállapodás legyen a Von der Leyen-bizottság fő profilja: a válaszom nem" - mondta Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos a 2019 végén kezdődött ötéves ciklusról.
Gentiloni "az éghajlati válság sürgősségére" és műholdas adatokra hivatkozott, amelyek szerint a globális hőmérséklet már most túllépte a nemzetközileg elfogadott 1,5 Celsius-fokos növekedési határértéket.
Kosztisz Hatzidakisz görög pénzügyminiszter azonban jelezte, hogy van még mozgástér az uniós környezetvédelmi tervek legalább részleges felülvizsgálatára.
"Nem hiszem, hogy vissza kellene lépnünk a kitűzött átfogó céloktól" - mondta Hatzidakis, miután Brüsszel törvénybe foglalta, hogy 2030-ig 55%-kal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
Hozzátette azonban, hogy vannak olyan területek, ahol a blokknak "újra kellene értékelnie az átállás ütemét és felül kellene vizsgálnia a követett politikákat: a mezőgazdaság lehet erre a jellemző példa" - mondta.
Gentiloni az EU zöld és digitális céljainak eléréséhez szükséges évi több százmilliárdos beruházásokat említette, amelyeket az uniós tőkepiacok megerősítésével, vagy a közös uniós hitelfelvételből származó állami finanszírozás ugyancsak vitatott módszerével lehetne finanszírozni.
Ha azonban Európa nem felel meg az éghajlati kihívásnak, akkor sokan a brüsszeli szabályokat okolják - mondván, hogy a költségvetési hiányra vonatkozó, nemrégiben elfogadott korlátozások megfojtják az állami beruházásokat, és azt jelzik, hogy vissza kell térni a megszorításokhoz.
Az EU új költségvetési szabályai, "egyértelmű bizonyítékai a jövőkép hiányának" - mondta Tea Jarc az Európai Szakszervezeti Szövetségtől, hozzátéve, hogy az április 30-án hatályba lépett törvények még mindig "rossz megoldást" jelentenek, még ha jobbak is, mint a korábbi "nagyon rossz" megszorítások.
A Green Deal "nem prioritás, ha nem vagyunk hajlandóak befektetni" - mondta Jarc, hozzátéve: "Nem tudjuk többé becsapni az embereket".