A Fővárosi Törvényszék szerint a kormány rendelete sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni.”
Reagált a Fővárosi Törvényszék arra a kormányrendeletre, amelynek értelmében az önkormányzatok számára a törvényben megállapított szolidaritási hozzájárulás megfizetése „nem lehet vita tárgya".
A bíróságnak alkotmányossági aggályai merültek fel a rendelettel szemben, az indoklás szerint azért, mert „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát." A bíróság ezért egyedi normakontroll-eljárást fog kezdeményezni a rendelettel kapcsolatban az Alkotmánybíróságnál.
Az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozó, visszamenőleges hatályú rendelet célja az volt, hogy az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban ne lehessen bírósági eljárásokat indítani a kormánnyal szemben Magyarországon. A jogszabály értelmében azonnali jogvédelemnek sincs helye az ilyen ügyekben, a folyamatban lévő pereket pedig le kell zárni.
Több város is perli a kormányt a szolidaritási hozzájárulás miatt
Márpedig vannak folyamatban ilyen perek. A leghíresebb Budapest esete, a főváros ugyanis több pert is indított a kormány ellen, Karácsony Gergely főpolgármester pedig évek óta azzal vádolja a kabinetet, hogy ki akarja véreztetni a fővárost. Szigetszentmiklós szintén hasonló perben áll a kormánnyal. Először ez utóbbi ügyben született meg a bíróság válasza: a Budapest Környéki Törvényszék nem volt hajlandó megszüntetni az eljárást, csak elhalasztotta a soron következő tárgyalást, és arra kérte fel a várost képviselő ügyvédet, hogy kérjen alkotmányos normakontrollt az ügyben.
Órákkal később a Fővárosi Törvényszék az egyik budapesti per esetében is az alkotmányos normakontroll eszközét hívta segítségül, de ezúttal nem a felperest kérte fel a jogi megoldás használatára, hanem bejelentette, hogy ő maga fog az Alkotmánybírósághoz fordulni. Egyelőre tehát hiába a kormányrendelet, a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos ügyekkel foglalkozó bíróságok nem hajlandók lezárni a pereket.
Messze nincs még vége az ügynek
A fejleményeket győzelemként értékelte Karácsony Gergely főpolgármester, aki a Facebookon azt írta: „biztató jel, hogy a nyilvánvalóan alkotmányellenes, az európai joggal szemben álló kormányrendeletnek lehet is, kell is ellentartani, lehet bízni az igazságszolgáltatás még megmaradt függetlenségében, ezt jelzi, hogy a Szigetszentmiklós által indított pert a kormányrendelet ellenére sem szüntette meg a bíróság."
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a főváros fordítva ül a lovon, és eljutottunk oda, hogy a városvezetés egy közteher befizetése kapcsán rablást kiált. Gulyás azt is kijelentette, hogy a kormányrendelettel lezárult a vita a szolidaritási hozzájárulásról, és a rendelet összhangban áll az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, ami azt mondja ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás önmagában nem törvénytelen, összhangban áll az Alaptörvénnyel és nem sért önkormányzati jogokat.