Egy új tanulmány szerint világszerte egyre inkább csökken a hótakaró azokon a folyókat körülvevő területeken, amelyeken egykor rendszeresen havazott, és ezért a klímaváltozás a felelős.
HIRDETÉS"A világ legnépesebb vízgyűjtői közül egyre többre jellemző a hómennyiség gyors csökkenése" - állapította meg a Nature folyóiratban szerdán közzétett tanulmány, amely 1981 óta vizsgálja a hó mennyiségét.
A tanulmány az északi félteke hótakaróinak jövőjét illetően kulcsfontosságú küszöbértéket állapított meg: ez mínusz 8 Celsius-fok. Azokon a helyeken, ahol ennél hidegebb a téli átlaghőmérséklet, a hótakaró gyakran túléli, mert elég hideg van. A -8 Celsius-fokos téli átlagnál melegebb területeken azonban a téli hó általában elolvad, ráadásul gyorsan.
"A felmelegedéssel potenciálisan nagyon gyors, és egyre gyorsabb veszteségek rendszerébe kerültünk" - mondta Alexander Gottlieb, az amerikai Dartmouth College földi rendszerkutatója, a kutatás vezető szerzője.
Mi az a hótakaró és miért fontos?
A legtöbb korábbi tanulmány a havat vizsgálta, ami egy egyszerű mérés, hogy a talajon van-e hó vagy nincs. Ez a legújabb kutatás a hótakarót alaposabban vizsgálta, a mélységet és a mennyiséget is magában foglaló méréssel, a hó általános márciusi csúcspontján.
A tavaszi hótakaró kritikus fontosságú az emberek milliárdjainak folyamatos ivóvíz- és öntözővíz-ellátása szempontjából, a nagyobb és korábbi olvadás pedig problémákat okoz.
Elizabeth Burakowski, a New Hampshire-i Egyetem földrendszerekkel foglalkozó kutatója, aki nem vett részt a kutatásban, azt mondja, hogy a tanulmány "minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy az északi félteke több tucatnyi folyómedencéjében az ember felelős a hótakaró csökkenéséért", és a hó olvadása "minden egyes fokkal fokozódik".
"A tanulmány azt mutatja, hogy a hó jövője attól függ, hogy milyen utat választunk a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések terén" - írja Burakowski.
Mi okozza a hótakaró eltűnését?
Gottlieb és Justin Mankin, a Dartmouth klímakutatója 169 folyó körüli területet vizsgált meg az északi féltekén, és 70-ben jelentős, 40 éves csökkenő tendenciát találtak, egy tucatban növekvő tendenciát, a többiben pedig semmilyet.
A csökkenő hótakarók közül 23 esetében Mankin és Gottlieb a szokásos tudományos technikák variációit alkalmazva ki tudta mutatni, hogy a klímaváltozás egyértelműen hozzájárult az olvadáshoz. Nyolc területen, amelyek mindegyike a hűvös Kelet-Szibériában található, azt találták, hogy a klímaváltozás hozzájárult a hótakaró kialakulásához, mivel a csapadékmennyiség növekedett, de a hőmérséklet elég hűvös maradt ahhoz, hogy megőrizze azt.
Megállapították, hogy a tavaszi hótakaró csökkenése Európában és Észak-Amerikában a legnagyobb, többek között az oroszországi Neva és Don vízgyűjtőjében, az oroszországi, fehéroroszországi és ukrajnai Dnyeperben, a lengyelországi Visztulában, valamint a Dunában, amely Németországon, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Románián, Bulgárián, Moldován és Ukrajnán keresztül folyik, illetve határos vele.
Az Egyesült Államokban a legsúlyosabban érintett terület a Nagy Sós-tó Utahban, a Merrimack New Hampshire-ben és Massachusettsben, a Connecticut, a Susquehanna New Yorkban és Marylandben, a Hudson New Yorkban és a Delaware.
A hótakaró csökkenésére jó példa a Colorado folyó medencéjének felső szakasza Coloradóban és Wyoming egyes részein, mondja Gottlieb. Ott a téli átlaghőmérséklet -5 Celsius-fok körül van, ami látszólag elég hideg a havazáshoz, mert fagypont alatt van, de valójában nem az.
"Ez az a hely, ahol elkezdtük látni, hogy az ilyen jellegű gyorsuló veszteségek kezdenek megjelenni" - mondta Gottlieb. "Az elmúlt körülbelül 40 év során az emberi eredetű erdei hóveszteség igazán tiszta képe rajzolódik ki."
Gottlieb és Mankin az ember okozta felmelegedés lenyomatait dokumentálták a szokásos éghajlati attribúciós módszerrel, amely során összehasonlították, hogy mi történt az elmúlt 40 évben egy valódi felmelegedő világban, és több ezer számítógépes modellfuttatással, amelyek megmutatták, mi történne ezekkel a területekkel egy fiktív bolygón, ahol nem történt klímaváltozás.
A -8 Celsius-foknál hidegebb helyek az északi félteke hótakarójának 81 százalékát adják, de nem sok ember él itt, mindössze 570 millió, mondta Mankin. Több mint 2 milliárd ember él olyan területeken, ahol a tél átlagosan -8 és nulla Celsius-fok között van – tette hozzá.
A hótakaró egyre gyorsabb ütemben fog változni
Ami kulcsfontosságú, különösen a vízellátás szempontjából, hogy "a felmelegedés felgyorsulásával a hótakaró változása sokkal gyorsabban fog változni, mint eddig" - mondta Daniel Scott, a Waterloo-i Egyetem tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban.
Ez azért van, mert ami történik, az nem fokozatos. Egy bizonyos hőmérséklet felett az olvadás gyorsan megindul. A -8 Celsius-fok alatt már elég hideg van ahhoz, hogy az éghajlatváltozás miatt a levegőben lévő plusz nedvesség több havat eredményezzen és növelje a hótakarót, amit Gottlieb és Mankin szerint Kelet-Szibériában tapasztaltak.
Ez a -8C-os küszöb "világosabban megmondja, hogy mekkora a kockázat és hol" - véli Waleed Abdalati, a Coloradói Egyetem jégkutatója, a NASA korábbi vezető kutatója, aki szintén nem vett részt a tanulmányban.
HIRDETÉSA síipar jó példa arra, hogy a gazdaság hogyan fogja megszenvedni
A síipar - ahol a téli üdülők számára gyártott hó néha rideg látványt nyújt az egyébként barna tájon - régóta könnyen érthető példája annak, hogyan fog szenvedni a gazdaság a hóhiánytól.
Sok síterepen minden évben türelmetlenül várják, hogy az anyatermészet elegendő havat hozzon a felvonók üzemeltetéséhez. Mások már teljesen bezártak, miután a szezonjuk túl rövid lett.
A nagyobb, vállalati üzemeltetésű síterepek, mint például a coloradói Aspen Snowmass, a kevesebb hó és a rövidebb tél ellenére is képesek folyamatosan működni.
"A hóágyúzásnak köszönhetően a nyitva tartás napjai állandóak maradnak, ami mutatja, hogy ez mennyire fontos" - mondta Auden Schendler, az Aspen Skiing Company fenntarthatóságért felelős vezető alelnöke.
Emellett új sípályák építésébe fektettek be magasabb fekvésű helyeken, ahol megbízhatóbban van hó, ami megóvhatja őket a jelentős gazdasági veszteségektől, legalábbis egyelőre.
HIRDETÉS"Ez semmiképpen sem csökkenti annak sürgősségét, hogy erőteljesen és nagy léptékben kell cselekednünk" - fogalmazott Schendler. Az Aspen Snowmass azon síterepek közé tartozik, amelyek egyre nagyobb számban követik az éghajlatvédelmi aktivizmust, mint új iparági szabványt, és felismerték, hogy sürgősen lobbizniuk kell az éghajlatbarát politikákért, ha fenn akarnak maradni a melegedő jövőben is.