Olaszországban 63 százalékkal kevesebb körtét tudtak betakarítani a gazdák, mint egy évvel korábban, de jóval kevesebb termett szőlőből, görögdinnyéből, sárgabarackból, paradicsomból és padlizsánból is.
HIRDETÉSA Coldiretti olasz gazdaszövetség szerint 10-ből 6 körte eltűnt az olasz gyümölcsösökből. Ezt az árvizeknek, a jégesőnek, a rekordmagas hőmérsékletnek és a nem őshonos rovarok támadásának tulajdonítják.
Az olaszországi körtetermés 63 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest, az európai kínálat pedig 13 százalékkal esett vissza.
A franciaországi körtetermés is megsínylette a 23 százalékos terméscsökkenést.
Olaszországban a szőlő, a görögdinnye, a sárgabarack, a paradicsom és a padlizsán termése szintén veszteségeket szenvedett az időjárás miatt.
De nem a gyümölcstermesztők az egyetlenek, akiket sújt az országban pusztító szélsőséges időjárás. A Coldiretti elemzése szerint idén a búza- és tejtermelés 10 százalékkal, a borszőlőtermelés pedig 14 százalékkal csökken 2022-hez képest.
A méztermelés hatalmas mértékben, 70 százalékkal esett vissza, mivel a méhek a hőség miatt túlságosan "kimerültek" a növények beporzásához - állítja a szövetség.
A gazdálkodók drónok és műholdak segítségével próbálnak takarékoskodni a vízzel, hogy ki tudják védeni, vagy legalább ellensúlyozni az éghajlatváltozás hatásait, de a korábban elképzelhetetlen gyümölcsök termesztésére is átállnak a klímaváltozás miatt.
Kiszámíthatatlan nyár Olaszországban
Olaszország számára nehéz volt ez az év a klíma szempontjából. Májusban az egyik fontos gyümölcstermesztő régiót, Emilia-Romagnát pusztító árvíz sújtotta, 15 ember halálát okozva. Két év szárazság után a felhőszakadások a száraz, vízhatlan talaj miatt nem sokat enyhítettek a helyzeten.
A múlt hónapban az ország közel került a valaha mért legmagasabb hőmérsékleti rekordhoz, amikor a Földközi-tengeren végigsöpörtek a hőhullámok, és halálos erdőtüzeket okoztak, például Szicíliában. Ugyanekkor az észak-olaszországi Lombardia termését viharok és teniszlabda méretű jégdarabok tették tönkre.
Az extrém időjárás hátterében a klímaváltozás áll, amely a tudósok szerint gyakoribbá és szélsőségesebbé teszi a hasonló jelenségeket.
A kevés termés ellátási problémákat és áremelkedést okoz Európában
Júliusban az Európai Unió közel felét aszály sújtotta, ami további aggodalmakat keltett az élelmiszertermeléssel és az árakkal kapcsolatban.
Európában leginkább a gyümölcsök és zöldségek - különösen a paradicsom és a hozzá kapcsolódó termékek, például a pizzák és a ketchup – árai drágultak. A gabonafélék, mint például a búza és az árpa, szintén súlyosan megsínylették az áradásokat, a szárazságot és a hőséget, ami az állattenyésztésre és a takarmányozásra is kihatással volt.