NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A kutatók sem tudják, mikorra olvadhat el a jég az Északi-sarkon

A kutatók sem tudják, mikorra olvadhat el a jég az Északi-sarkon
Szerzői jogok euronews
Írta: Jeremy Wilks
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Északi-sarkvidék háromszor-négyszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál, de nehéz megjósolni, mikor jön el az első olyan nyár, amikor már nem lesz jég az Északi-sarkon. Climate Now stábja megnézhette a Norvég Sarkvidéki Intézet -24 fokra lehűtött kamrájában tárolt tengeri jégmagokat,

HIRDETÉS

Az Északi-sarkvidék háromszor-négyszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál, de egyelőre nehéz megjósolni, mikor jön el az első olyan nyár, amikor már nem lesz jég az Északi-sarkon. Climate Now című műsorunk stábja megnézhette a Norvég Sarkvidéki Intézetbe -24 fokra lehűtött kamrájában tárolt tengeri jégmagokat.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatai szerint 2023 februárja globálisan az ötödik legmelegebb volt, 0,3 Celsius fokkal meghaladva az 1991 és 2020 közötti átlagot.

Ha megnézzük a hőmérséklet-anomália térképét világszerte, láthatunk néhány kiemelkedő jellemzőt. Először is, Kanada északi részén és az USA nyugati részén a hőmérséklet több fokkal az átlag alatt volt a múlt hónapban. Európában általában melegebb volt - a februári hőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg a havi átlagot.

Copernicus Climate Change Service Implemented by ECMWF
Hőmérsékleti anomáliák 2023 februárjábanCopernicus Climate Change Service Implemented by ECMWF

A sötétpiros színnel jelölt Norvégia és Oroszország fölött pedig legalább hat fokkal volt magasabb a hőmérséklet februárban az átlagosnál. A múlt hónapban az Északi-sarkvidéken az évnek egy olyan időszakában volt melegebb, amikor jelentős tengeri jégnek kellene lennie a tél végén.

Ezzel szemben a tengeri jég kiterjedése februárban kifejezetten alacsony volt, akárcsak a koncentrációja, főként a térképen pirossal jelölt területeken: Nyugat-Szibéria és a Svalbard-szigetek körül.

Hogyan is néz ki valójában ez a változás a Jeges-tengerben?

A Climate Now stábja a Norvég Sarkvidéki Intézetbe, Tromsøbe utazott, a sarkkörön belülre. Az északi városban mínusz 12 fok volt ekkor, a régió azonban gyorsan változik. Az Északi-sarkvidék valójában háromszor-négyszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Mats Granskog, a tengeri jégkutató a saját szemével látta ezt.

"Amikor először merészkedtem ki oda, talán 20 évvel ezelőtt, rengeteg jég volt - vastag, nehéz jég. Manapság néhány évben nehéz dolgunk van, hogy találjunk egy darab jeget, egy jégtáblát, amin dolgozhatunk. Szóval az elmúlt évtizedek alatt elég drámaian megváltozott a helyzet,” fogalmazott a kutató.

A tudósok minden évben elhajóznak Grönland északkeleti részébe, hogy az Északi-sark felé tartva mintákat gyűjtsenek, majd tanulmányozás céljából visszahozzák őket Tromsøbe, ahol egy -24 fokos hűtőkamrában tárolják őket. Minden egyes jégmag az Északi-sarkvidékről készült pillanatfelvétel a mintavétel időpontjában.

"Ezt például tavaly nyáron, július végén hoztuk el, amikor elértük az Északi-sarkot. Tehát tavaly nyáron nagyjából másfél méteres tengeri jég volt az Északi-sarkon,” mondta Mats Granskog. „Ez egy elég vékony réteg az óceán és a légkör között. 20 évvel ezelőtt körülbelül három méteres jégréteggel rendelkeztünk."

"A jég nem fogja túlélni a nyári olvadást"

A szomszédos fagyasztólaborban Dimitrij Divine azt tanulmányozza, hogyan keletkezett a jég. A legnagyobb változásokat a jég korában és vastagságában látja.

"A jég egyre vékonyabb és vékonyabb. Nem fogja tudni túlélni a nyári olvadást. Ez kihat a jég általános korára is. Így az Északi-sarkvidék jégét most leginkább az első éves jégformák uralják. A régebbi jégtípusok, amelyek 20-30 évvel ezelőtt még a Középső-sarkvidéken uralkodónak számítottak, többé-kevésbé eltűntek,” magyarázta Dimitrij Divine.

Az Északi-sarkvidék felmelegedése részben az úgynevezett visszacsatolási huroknak köszönhető – például annak, hogy a nyílt tengervíz sötétebb, mint a jég, így gyorsabban melegszik, és felgyorsítja az olvadást. Azonban még mindig sok mindent nem tudunk erről a sarkvidékről.

"A tengeri jég a légkörtől és az alatta lévő óceántól függ. És ez egy meglehetősen összetett rendszer, amit meg kell érteni. Azt hiszem, a nagy kérdés az, hogy milyen lesz az Északi-sarkvidék a jövőben? És ez szerintem nehéz kérdés, mert még azt sem értjük teljesen, hogy ma hogyan működik,” fogalmazott Mats Granskog.

"Az előrejelzések vagy az éghajlati modellek azt mondják, hogy biztosan van egy olyan időszak, amikor az Északi-sarkvidéket nyáron jégmentesnek tekinthetjük. De hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni, az eléggé bizonytalan, és nem ismerjük a rendszer összes visszacsatolását. És úgy érzem, hogy nem tudjuk, hogy ez csak fokozatos lesz-e, vagy lesz-e valamilyen hirtelen változás, amely a rendszert egy teljesen új állapotba állítja. És ez egy aktív kutatási terület, hogy megértsük a rendszerben lévő összes olyan visszacsatolási mechanizmust, amely valójában felgyorsíthatja a felmelegedést,” tette hozzá a kutató.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Elolvadt a talpuk alól a jég, császárpingvin-fiókák ezrei pusztultak el

Invazív hangyák jelentek meg Európában