Az Euronews Climate Now klímamagazinja a COP27-en részt vevő szakértőkkel beszélgetett a klímaváltozás hatásairól.
Az idei volt a legmelegebb október Európában, a tengerek nyelik el a globális felmelegedés 90%-át - az Euronews Climate Now klímamagazinjában Jeremy Wilks a COP27-en szakértőkkel beszélgetett arról, hogy mekkora a baj, és lesz-e kiút.
A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatai szerint az idei október a valaha mért legmelegebb volt Európában, átlagosan majdnem két fokkal melegebb, mint a megelőző harminc év átlaga. A térképen sötétvörössel jelölt területeken kivételesen magas hőmérsékletet mértek októberben.
Ezek tehát az októberi számok, és ez része egy szélesebb trendnek – Európa gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része. Hogy miért, arról Petteri Taalas-t, a Meteorológiai Világszervezet főtitkárát kérdeztük.
- Ennek az északi sarkvidék felmelegedése az oka, aminek nagy hatása van a kontinens északi részére. Globális értelemben pedig a Földközi-tenger melléke a második legmelegebb régió a világon - válaszolta Taalas. - A sarkvidéki hó és jég elolvadása hozzájárul a felmelegedéshez. A mediterrán térség pedig egyre szárazabb, nincs meg a szokásos mennyiségű pára ahhoz, hogy tompítsa ezt a folyamatot.
A szárazföldek felmelegedése még gyorsabb lenne, ha az óceánok nem tompítanák a folyamatot. A világ tengerei nyelik el az üvegházi gázok miatt keletkezett extra hő kilencven százalékát – de ennek megvan az ára.
- A tengeri kánikulák legfontosabb hatása a gerinctelen állatok és növények tömeges pusztulása, ide értve a puhatestűeket, a szivacsokat és korallokat - magyarázta az Euronewsnak Jean-Pierre Gattuso, a Villefranche-sur-mer Oceonográfiai Intézet kutatási igazgatója. - Ötven méteres mélységig rengeteg ilyen élőlény él, amelyekre negatívan hat a meleg és emiatt elpusztulnak.
De vajon a COP27-en hozott döntéseknek lesz erre a folyamatra bármilyen hatása? Megakadályozhatják a tengerek savasodását és a hőhullámokat?
- Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által tanulmányozott forgatókönyvek azt mutatják, hogy ha a párizsi klímaegyezményt gyorsan és a maga teljességében végrehajtanák, akkor stabilizálni lehetne a vizek hőmérsékletét és megakadályozni a savasodást. Ami nem jelenti azt, hogy visszatérünk a korábbi helyzethez, csak annyit, hogy az nem romlik tovább.
A klímaváltozás bizonyos hatásai, mint a tengerszint emelkedése vagy a jégsapka olvadása még akkor is évszázadokig velünk marad, ha sikerült megszüntetni az üvegházi gázkibocsátást. A COP27-en a hangulat pragmatikus és sürgető: mindenki tudja, hogy egyre fogy az idő a párizsi klímacélok elérésére, és ezzel arra, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését két Celsius fok alatt tartsuk. Van-e előrelépés a kibocsátáscsökkentésben? Nő vagy csökken az üvegházi gázkoncentráció?
- Sajnos az üvegházi gázkoncentráció az atmoszférában továbbra is növekszik - mondta el a ClimateAnalytics szakértője, Claire Fyson. - Egy friss kutatás 416 ppm-et mért, ami magasabb mint tavaly, és magasabb, mint az emberi civilizáció történetében bármikor. Ez nagyon aggasztó trend, így a klímaváltozás hatásai egyre súlyosabbak lesznek.
Stabilizálódhat az üvegházi gázok koncentrációja a közeljövőben a légkörben?
- Ez tényleg azon múlik, hogy mit csinálunk, különösen a következő nyolc vagy tíz évben -válaszolta Fyson. - Ha sikerül nullára csökkenteni a kibocsátást, akkor a koncentráció tetőzni fog az átlaghőmérséklettel együtt, és a klímaváltozás hatásai nem súlyosbodnak tovább. De jelenleg legalább 2,4 Celsius fok melegedés felé tartunk, nem igazán abba az irányba, amerre szeretnénk.