Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tovább fogy a jég az Antarktiszon: márciusban rekordmeleget mértek

euronews_icons_loading
Tovább fogy a jég az Antarktiszon: márciusban rekordmeleget mértek
Szerzői jogok  euronews
Írta: Jeremy Wilks

Márciusban borzasztó hőhullám sújtotta az Antarktiszt, amelyen a jég kiterjedése az év harmadik hónapjában 26 százalékkal volt az ilyenkor szokásos átlag alatt – a Kopernikusz Intézet adatai szerint. A mostani a valaha mért második legalacsonyabb érték.

Magyarázat lehetne erre, hogy globálisan 2022. márciusa 0,39°C-kal volt melegebb, mint az 1991–2020 közötti időszak márciusi átlaga, Európában viszont az átlaghőmérséklet 0,43°C-kal volt alacsonyabb az 1991 és 2020 közötti márciusok átlagánál. Julien Witwicky a Polaire Francais Institut glaciológusa ezért amondó, „nem biztos, hogy az Antartkiszon tapasztalt felmelegedés a globális felmelegedés miatt van, de elképzelhető, hogy összefüggésbe hozható vele”.

Euronews
Az Antarktiszon márciusban a jég kiterjedése 26%-kal volt az ilyenkor szokásos átlag alattEuronews

Különösen a Ross- és az Amundsen-tengeren volt kevés a jég, az antarktiszi Concordia kutatóállomáson pedig a hőmérséklet az ilyenkor szokásos -55 fokról -11,5 fokra emelkedett.

„Ami az antarktiszi éghajlatot illeti, ez teljesen példátlan. Az Antarktiszról természetesen nincsenek olyan régóta adataink, mint a civilizált világ többi részéről – hasonló hőhullámot különben a Csendes-óceán északnyugati részén 2021 júniusában észleltünk –, de ez mindenképpen olyan jelenség, amely újradefiniálja azt, amit az éghajlati rendszerrel kapcsolatban korábban lehetségesnek tartottunk" – mondja Jonathan Wille, az Université Grenoble Alpes klimatológusa.

Euronews
Anomáliák a Ross- és az Amundsen-tengerenEuronews

Vastag hótakaró fagyos talaj helyett

A Concordia kutatóállomás a tengerparttól több mint ezer kilométerre, több mint háromezer méteres tengerszint feletti magasságban van. A talaj általában keményen fagyott, március közepétől azonban most vastag hótakaró borítja.

10 centis hó gyűlt össze a kutatóállomásnál. Ez több, mint amennyi általában egy évben hullik. Így ahelyett, hogy könnyedén sétáltunk volna a fagyos talajon, belesüppedtünk a hóba, ami sokkal inkább jellemző a francia Alpokban, mint az Antarktiszon.
Julien Witwicky, a Polaire Francais Institut glaciológusa

A Concordiánál szokatlan havazás egy nagyobb trend része lehet. A német Kohnen állomáson, amely szintén a tengerszint feletti magasságban és a szárazföld belsejében található, az elmúlt 20 évben 20%-kal több volt a hóesés, mint korábban, a szintén német, tengerparti Neumayer állomáson pedig tavaly az átlagosnál 50%-kal több havat regisztráltak.

Több nedvesség, több havazás

A Brémai Egyetem és Alfred Wegener Intézet glaciológia tanára, Olaf Eisen szerint a globális felmelegedés miatt ez várható volt, mert „amikor a légkör felmelegszik, több nedvességet képes megtartani, a több nedvesség pedig több havazást jelent."

Euronews
-11,5 fokot mértek a Concordia kutatóállomásonEuronews

Ennek kapcsán sokan felteszik a kérdést, hogy a plusz havazás ellensúlyozhatja-e akár csak kis százalékban is az óceánokba kerülő jégveszteséget, ami az űrből alig látszik, pedig a múlt hónapban például összeomlott egy Róma méretével megegyező terület, a mintegy 1,2 négyzetkilométernyi Conger jégtakaró.

Általános konszenzus, hogy az Antarktisz továbbra is veszíteni fog tömegéből, mivel a melegebb óceánok és a levegő hozzájárul a jégpolcok elvékonyodásához, így azok egyre instabilabbakká válnak.

Alain Hubert, a Nemzetközi Polar Alapítvány elnöke azt mondja, már több mint 15 éve tapasztalja, hogy egyre több jégtábla szakad le az Antarktiszról, a folyamat pedig minden bizonnyal folytatódik. Már csak azért is, mert a víz egyre melegszik, amin a következő évtizedben biztosan nem fogunk tudni változtatni.

Újságíró • Peter Kristof