Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hogyan veszélyezteti a holland ökoszisztémát egy mesterséges gát?

Légifelvétel a holland Den Oevernél fekvő  Afsluitdijk gátról.
Légifelvétel a holland Den Oevernél fekvő Afsluitdijk gátról.   -   Szerzői jogok  Unsplash
Írta: euronews
Betűméret Aa Aa

Több pusztító erejú természeti csapás után mintegy száz évvel ezelőtt a holland kormányzat úgy döntött, hogy az ország védelmére egy hatalmas mesterséges gátat épít az Északi-tenger partvidékén. Ezzel azonban az ökoszisztáma egyensúlya megbomlott. Milyen innovatív projekteket indítottak az utóbbi időben, hogy ezt helyreállítsák?

Védelem az áradások és a viharok ellen

Hollandia jelentős része a tengerszint alatt terül el, ami azt jelenti, hogy az árvizek és a viharok állandó fenyegetést jelentenek az ország számára.

A 1916-os pusztító erejű áradásokat követően a holland kormány úgy döntött, hogy a holland beltengert (Zuider Zee) és az Északi-tengert elválasztó földnyelvre ráépítenek egy hatalmas gátat, 1932-re meg is épült az úgynevezett Afsluitdijk ("zárógát"), 32 kilométer hosszan lezárta a tenger felőli fenyegetés útját.

A mesterséges gát a sós vízú beltengert lezárta, így a belé ömlő folyók vize egy idő után édesvízű tóvá változtatta a mesterséges földrajzi képződményt - ez ma Hollandia legnagyobb tava (Ijsselmeer). A felhalmozódó víztömeg feleslege kifolyócsatornákon kiömlik a gáton át a nyílt tengerbe.

Akadály a halak előtt

A vándorló halak a külső sós Watt-tenger és az édes vízű Ijssel-tó között ingáznak, ez utóbbiban ikráznak, ott kelnek ki az apró utódok.

„Az Afsluitdijk megépítése súlyos következményekkel járt a víz alatti élet számára a Watt-tengerben” - fogalmaz Wouter van der Heij, a Watt-tenger élővilágának megőrzéséért küzdő De Waddenvereniging holland szervezet ökológusa.

„Mintegy száz különböző halfajta vándorlási útvonalát vágta el a gát, a sós és az édes víz között megszűnt az akadálytalan átjárás” - tette hozzá.

Miután a gát elvágta a két élővilág közötti kapcsolatot – ahogy ezt ilismerte a holland infrastrukturális és környezetvédelmi minisztérium, a Rijkswaterstaat is –, kifolyócsatornákat fúrtak a monstrum építménybe. Ezeken a szűk járatokon azonban annyira felgyorsul a vízhozam, hogy csak a gyorsan úszni tudó halfajták tudnak áthaladni rajtuk.

„A gátajtók előtt több millió hal torlódik fel a Watt-tengeren. Érzik az édesvizet, szeretnének áthaladni arra, de a csatorna árja olyan erős, hogy a két vízterület között áthidalhatatlan akadály tornyosul előttük” - mondja a De Waddenvereniging szakértője.

A helyzet következtében sok vándorló halfajta populációja megritkult, még olyan vízterületeken is, amelyeket más országok területéről érkező, élő vizek, mint például a Rajna folyó táplálnak. 2018-ban a De Waddenverenging egy drámai, 90 százalékos csökkenést észlelt a Watt-tengerben.

Az Afsluitdijk a tenger élővilágára is hatással van: a tengeri fű állománya is megritkult. Dr Laura Govers biológus, Gröningeni Egyetem tanára 2007 óta tanulmányozza ezt a növényfajtát.

„A biológiai változatosság fenntartásáról van szó. Ahogy a gyertyafa vagy a korallzátony, ez is egy összefüggő ökoszisztéma, és menedékük szolgál a kisebb, fiatalabb halak számára. Elkülöníti a szén-dioxidot és kiválasztja a vízben található mérgező anyagokat."

A tengeri fű ezen kívül felfogja a hullámok erejét is, a gyökérzete pedig erősíti a tenger aljzatát, csökkenti az erózió ütemét – teszi hozzá a kutató.

„Ugyanakkor a tengeri fű mára szinte teljesen eltűnt Hollandiából” - konstatálja Govers. Ez az oka annak, hogy 2014 óta kifejezetten ezzel a problémával foglalkozik, az a célja, hogy a növény újra meghonosodjon a Watt-tengerben.

A tengeri fű újraültetése kézzel

Govers és csapata gyakran ellátogatnak a Watt-tengerhez, hogy önkéntesekkel kiegészülve kézi erővel ültessék újra a tengeri füvet. Egy különleges eljárással csinálják ezt, a módszer lehetővé teszi, hogy az erős hullámzás nem tépje ki a növényt a talajból.

„Az elmúlt három évben Németországból kapott magokkal vetünk, ott még nő a tengeri fű” - magyarázza a szakértő.

Laura Govers
Önkéntesek dolgoznak a tengeri fű újraültetésén a Watt-tengernélLaura Govers

„Ősszel takarítjuk be a magszemeket, aztán a télen egy mesterséges tartályban tengervízben áztatjuk, majd tavasszal a laboratóriumunkban összekeverjük őket a holland fajtával, és végül így fecskendezzük a magokat a Watt-tenger medrének talajába” - ecseteli a kutató.

Ez a módszer hatékonynak bizonyult. 2018-ban 10 ezer ilyen hajtást ültettek be, ma már ennek tízszeresét, mintegy 170 hektárnyi területen.

„Ahhoz, hogy a Watt-tengerben helyreálljon az eredeti ökoszisztéma, még tíz évre lesz szükségünk” - tette hozzá Govers.

Mesterséges folyó a halak vándorlásához

A másik megoldás egy halvándorlási útvonal: egy mesterséges, négy kilométer hosszú vízi útvonal. Ezen az útvonalon a gyengébben úszó halak is át tudnak haladni, és vissza.

Ezen a folyószakaszon, amely Kornwerderzand település mellett halad el, a sós és az édes víz keveredik, ez lehetővé teszi a halak számára az adaptációt.

Ebből a vízi útból még azok a halfajták is profitálnak, amelyek egyébként nem vándorolnak – mondja a Watt-tenger ismerője.

„Az édesből a sós vízbe való áthaladás során nagy tápanyagbevitel történhet” - magyarázza Wouter van der Heij. A De Waddenvereniging nevű környezetvédelmi szervezet az It Fryske Gea, Het Blauwe Hart nevű csoporttal és egy halászati szövetséggel együtt a projekt felelőse.

"Nemcsak a halállományt lehet visszaduzzasztani, de a halakkal táplálkozó élőlények, így a fókák vagy a tengeri madarak is táplálékhoz jutnak. Nem beszélve arról, hogy a halászati tevékenység is új lendületet vehet”

„Ezzel a projekttel Hollandia kinyitja a kapuját az európai halvándorlás előtt” - közli a De Waddenvereniging szakembere.