Az Anyanyelv Nemzetközi Napja alkalmából készült új tanulmány szerint a második nyelven folytatott beszélgetés és játék nem befolyásolja az anya és gyermeke agyi szinkronját.
Beszélgetés egy második nyelven nem befolyásolja a neurális szinkront a kétnyelvű édesanyák és gyermekeik között – erre jutott egy friss tanulmány.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kutatók azt vizsgálták, hogy a kétnyelvű családokban az anya és a gyermek által használt nyelv hatással van-e a köztük zajló interakciókra. Összehasonlították azokat a helyzeteket, amikor az anya anyanyelvén kommunikáltak, azokkal, amikor angolul beszéltek, hogy kiderüljön: jelenthet-e akadályt a többnyelvűség a szülő–gyermek közti kommunikáció és kötődés szempontjából.
A tanulmány, amely a Frontiers in Cognition (forrás: angol) folyóiratban jelent meg, arra jutott, hogy ez a szinkronitás nyelvváltáskor sem tűnik el.
„Itt azt mutatjuk meg, hogy a kétnyelvű édesanyák és gyermekeik agya ugyanolyan mértékben marad egy hullámhosszon, függetlenül attól, hogy az anya anyanyelvén vagy egy később elsajátított második nyelven játszanak együtt” – mondta Efstratia Papoutselou, a tanulmány első szerzője, a Nottinghami Egyetem kutatója.
A neurális szinkron az idegi hálózatok egyidejű aktivitását jelenti olyan emberek agyában, akik társas interakcióban vesznek részt. Úgy vélik, hogy ez kulcsszerepet játszik az egészséges szülő–gyermek kötődésben.
Hogyan zajlott a vizsgálat?
A kutatócsoport tizenöt anya–gyermek párost elemzett. Az édesanyák mind nem anyanyelvi angol beszélők voltak, de magas szinten birtokolták a nyelvet második nyelvként.
A gyerekek kétnyelvűek voltak: beszélték édesanyjuk anyanyelvét és az angolt is.
A vizsgálatban egy 45 perces közös játékban vettek részt, amelyet három részre osztottak: először az anya anyanyelvén kommunikáltak, majd angolul folytatták, végül pedig csendben, egymástól függetlenül játszottak.
Az anya és a gyermek is olyan sapkát viselt, amely az agyi erekben lévő oxigénkoncentráció változását mérte.
A kutatók azt találták, hogy a neurális szinkron erősebb volt az interaktív játék során, mint amikor az anya és a gyermek egymástól függetlenül játszott.
Különösen erős szinkronitást figyeltek meg az agy homloklebenyében, ahol a döntéshozatal, a tervezés, a következtetés és az érzelmek feldolgozása zajlik.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a második nyelv használata nem rontja az anya képességét arra, hogy játék közben idegrendszeri szinten is szinkronba kerüljön gyermekével.
Befolyásolja-e a kétnyelvűség a társas kapcsolatainkat?
Miközben ez a vizsgálat azt mutatta, hogy a nyelvváltás nem töri meg az anyák és gyermekeik közötti neurális szinkront, tágabb kutatások szerint a második nyelv használata mégis alakítja, hogyan kommunikálnak az emberek.
Európában ötből három ember képes beszélgetést folytatni az anyanyelvétől eltérő nyelven a legfrissebb, 2024-es Eurobarometer-felmérés (forrás: angol) szerint, ami háromszázalékpontos növekedés 2012-höz képest.
Egy kutatás (forrás: angol) arra jutott, hogy azoknál a felnőtteknél, akik életük későbbi szakaszában tanultak meg egy második nyelvet, a kommunikáció eltérhet az anyanyelven folytatottól, különösen érzelmileg telített vagy szellemi megterheléssel járó helyzetekben.
„A második nyelvet beszélők gyakran számolnak be bizonyos fokú érzelmi távolságtartásról, amikor nem anyanyelvüket használják, ami befolyásolhatja, hogyan fejezik ki szeretetüket, hogyan fegyelmeznek, vagy hogyan mutatnak empátiát a szülő–gyermek interakciókban” – írták a szerzők.
Hozzátették: a jövőbeni kutatásoknak olyan családokra is ki kellene terjedniük, ahol a szülő kevésbé folyékonyan beszéli a második nyelvet, illetve ahol a gyermek nem születésétől fogva kétnyelvű.
Fontos lenne továbbá a családon kívüli más típusú interakciók vizsgálata is, például a gyermek és pedagógusai vagy a gyermek és idegenek közötti kapcsolatoké.