Nyugat-Európában jelentősen, Magyarországon viszont alig csökkent a fiatalok alkoholfogyasztása az elmúlt évtizedekben, így a hazai Z generáció a legtöbbet ivók között van Európában. Az okokat a téma szakértőjével, Elekes Zsuzsannával térképeztük fel.
„Az alkoholnak semmilyen dózisa sem egészséges, és nem hogy nem egészséges, hanem még kockázatos is.”
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az alkohol letétele a legjobb dolog volt, amit valaha tehettem a testemmel, idegrendszeremmel, lelkemmel és a fejlődésemmel.”
„Lehet vele vitatkozni, de az alkohol rossz. A test, az egy szentély, ne mérgezzétek ilyen mérgekkel!”
A fenti idézetek százezres, vagy több százezres nézettségű, 2025-ös TikTok-videókból származnak. Az utóbbi időben egyre többször hallani azt, hogy a mai fiatalok körében alkoholt inni már egyáltalán nem olyan divatos, mint a korábbi generációknál volt.
A nemzetközi sajtó tele van olyan hírekkel, amik erről a tendenciáról szólnak. Az Egyesült Államokban bár összességében nő az alkoholfogyasztás, az 1996 és 2012 között születettek, azaz a Z-generáció tagjai kevesebbet isznak, mint elődeik, és hasonló a trend Nyugat-Európában is. Eközben divatossá váltak a NoLo, azaz alkoholmentes vagy alacsony alkoholtartalmú (No vagy Low) italok.
Az alkoholpiacról eközben válságra utaló hírek érkeznek. A Heineken nemrég 6000 fős leépítést jelentett be, nagy riválisa, a Carlsberg szintén embereket küld el, az egyik legnagyobb italcég, a Diageo pedig tavaly májusban azt közölte, hogy félmilliárd dollárral fogja csökkenteni a költségeit a következő években. Ha csak ezeket a híreket olvassa az ember, könnyen azt érezheti, hogy az alkohol csillaga leáldozott. A helyzet azonban ennél bonyolultabb, különösen Magyarországon.
Kevesebbet isznak a fiatalok, de nem annyival, mint Nyugat-Európában
A tisztánlátás érdekében megkerestük Elekes Zsuzsannát, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát, aki évtizedek óta kutatja a hazai alkoholfogyasztás trendjeit és jellegzetességeit. A szakértő szerint a pontos számokért leginkább az „Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról” (röviden ESPAD) nevű felméréssorozat eredményeit érdemes megvizsgálni.
„Ez 30 évvel ezelőtt kezdődött, és akkoriban Magyarország még kifejezetten jól állt a vizsgált szerek fogyasztásában, így az alkoholt illetően is, miközben a felnőttek Európa élvonalába tartoztak az alkoholfogyasztásban. A kezdeti időszakban Európában nőtt az alkoholfogyasztás a fiatalok körében, majd a 2000-es évek elején megállt a növekedés, és egy idő után beindult a csökkenés is. A magyar fiataloknál a növekedés tovább tartott, a csökkenés pedig később indult be, és a mértéke is sokkal kisebb volt az európai átlagnál. Magyarország pozíciója így megváltozott a rangsorban, ma már a fiatalok is egyértelműen Európa élvonalában vannak az alkoholfogyasztást illetően” – foglalta össze a trendeket Elekes.
Ami a konkrét számokat illeti, a legfrissebb, 2024-es adatok szerint a serdülő korú magyarok 91 százaléka fogyasztott már alkoholt, ami abszolút listavezető a felmérésben részt vevő 37 európai ország között. A magyar válaszadók 22 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt harminc napban legalább egyszer részeg volt, ez a harmadik legmagasabb arány Dánia és Ausztria után. Cigarettázásban egyébként abszolút elsők a magyar fiatalok, de ez most nem tartozik szorosan ide – bár az alkohol és a cigaretta használata gyakran együtt jár.
Az egészségtudatos életmód divatosabb, mint az alkoholfogyasztás?
Nemzetközi összehasonlításban tehát egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a magyar fiatalok kevés alkoholt innának, de az azért látszik a számokból, hogy valamennyit csökkent a fogyasztás. Hogy miért, arról megkérdeztük az érintetteket is: több olyan fiatallal beszéltünk, akik saját elmondásuk szerint nem, vagy alig fogyasztanak alkoholt.
Az indokok között előkelő helyen szerepelt az, hogy az alkohol negatív hatásai ma sokkal jobban benne vannak a köztudatban, mint régen. A gimnáziumban, az egyetemeken szó van az egészségügyi kockázatokról, az agysejtek elvesztéséről, vagy arról, hogy mennyire rossz másnaposnak lenni. Eközben az interneten divatos lett az egészséges életmód, sok influenszer beszél arról, hogy hogyan kell élni és táplálkozni, és ezekben az Instagram-posztokban vagy TikTok-videókban gyakran előkerül az is, hogy mellőzni kell az alkoholt. Aztán előkerült az is, hogy az alkohol drága, vagy például nem összeegyeztethető a rendszeres edzést kísérő diétával.
Elekes azonban azt mondja, hogy az egészségtudatos életmód bár a fiatalok leggyakoribb magyarázta, ő nem annyira szereti ezt az érvelést, mert tudományosan nincs bizonyítva. Azt viszont alátámasztják adatok, hogy az alkoholfogyasztásban létezik egyfajta ciklikusság a generációk között. A háború utáni generációkra leginkább a hedonizmus volt a jellemző, az utánuk jövők viszont fokozatosan szembefordulnak a nagyfogyasztónak számító szülőkkel, nagyszülőkkel, és mértékletesebben fogyasztanak alkoholt.
Kevesebb közös program, kevesebb alkohol
Ez az érv egyébként szintén előjött az általunk megkérdezett fiataloknál, egyikük azt is felvetette, hogy a mai tinédzsereknek negatív, elrettentő példát jelenthet egy alkoholista, vagy esetleg májrákban meghalt nagypapa. De van egy harmadik magyarázat is, ráadásul Elekes szerint ezt támasztják alá legjobban a kutatások:
„Radikálisan átalakult a szabadidő eltöltésének módja. A fiatalok ma kevesebbet járnak társaságba, étterembe, kávézóba, kocsmába, még a nálunk boldogabb, jómódú országokban is. Ehelyett a társas életük egy részét online élik. A kimozdulás, az úgynevezett elmenő szabadidő mindig is erőteljes összefüggést mutatott az alkoholfogyasztással, a kábítószerfogyasztással és a dohányzással is, így ahogy lecsökkent az elmenő szabadidő aránya, úgy csökkent az alkoholfogyasztás is” – magyarázta a szakértő.
A szabadidő eltöltése és az alkoholfogyasztás tehát szorosan összekapcsolódik a fiataloknál, amit az is jól mutat, hogy a tipikus fogyasztási formájuk az úgynevezett binge drinking. Ez azt jelenti, hogy az ivás nem mindennapos, hanem jellemzően a hétvégékre koncentrálódik, akkor viszont egyszerre nagyobb mennyiséget isznak.
A lányok utolérték a fiúkat, manapság már ugyanannyit isznak
Az általunk megkérdezett fiatalok azt is említették, hogy sokan vannak, akik alkohol helyett manapság inkább marihuánát fogyasztanak. Elekes szerint ez azonban az adatok alapján legfeljebb a nagyvárosi, egyetemista rétegre lehet igaz, országos szinten nem (mi is ebbe a csoportba tartozó fiatalokkal beszéltünk).
Sőt, alapvetően az alkoholfogyasztás csökkenése is inkább a tanult, városias, az egészségtudatosságra nagyobb hangsúlyt fektető rétegre igaz. Míg korábban az alkoholfogyasztás mértéke nem igazán kötődött a hátrányosabb vagy előnyösebb társadalmi réteghez, az adatok alapján ez most már nem így van: a hátrányosabb társadalmi helyzetű fiatalok körében nagyobb mértékű az alkoholfogyasztás.
A fiatalok alkoholfogyasztásának egyedi jellemzője a töményitalok dominanciája. Ez régen a felnőtt népességben is megfigyelhető volt, de ma már egyre kevésbé. És még egy fontos dolgot érdemes kiemelni:
„Régebben az volt a megszokott, hogy a fiúk sokkal többet és többször isznak, mint a lányok, de mára teljesen megszűnt ez a különbség. A lányok nagyjából ugyanolyan rendszerességgel és ugyanolyan mennyiségben isznak alkoholt, mint a fiúk” – mondta Elekes.
A magyar lányok alkoholfogyasztásáról drámai képet fest az ESPAD-felmérés. Az „elmúlt 30 napban legalább egyszer részeg volt” kategória több mint tíz százalékpontot nőtt 2015-höz képest, és a 60 százalékot közelíti. A nagyivás egyhuzamban öt vagy több ital megivását jelenti a felmérés szerint, ez a magyar lányok csupán 14 százalékára volt jellemző a felmérés előtti 30 napban az első adatfelvételkor, 1995-ben, 2024-ben viszont már a 42,5 százalékára (ami szinte pontosan megegyezik a fiúk értékével).
Nagyon rossz a fiatalok mentális egészsége
Elekes Zsuzsanna még egy szempontot emelt ki, ami segít megérteni azt, hogy a magyar fiatalok miért isznak kifejezetten sok alkoholt európai összehasonlításban. A szakértő szerint a rossz mentális állapotnak nagyon erőteljes szerepe van a mértéktelen, problémás szerhasználat kialakulásában, márpedig a magyar fiatalok mentális állapota a harmadik legrosszabb Európában, és a segítségre szorulókat ellátni hivatott szakemberek, a gyerekpszichiáterek száma is csökken, jelenleg alig 60 van az egész országban. Így nem csoda, hogy a magyar fiatalok alkoholfogyasztása nem csökken olyan mértékben, mint a legtöbb nyugat-európai ország fiataljaié.
„Öt évvel ezelőtt még én is azzal indítottam egy kutatási programot, hogy miért csökken az alkoholfogyasztás meg a kábítószerfogyasztás Magyarországon és a világban is. És aztán mire az öt év letelt, addigra azzal szembesültünk, hogy a világban csökkenés van, de nálunk ezek a javuló trendek megálltak, vagy legalábbis sokkal kisebb mértékűek, mint máshol” – foglalta össze a helyzetet Elekes Zsuzsanna.