A dán European Sperm Bank elismerte, hogy a donor spermáját túl sokszor használták fel, és a mutáció felfedezése után azonnal kizárták őt a programból.
Egy spermadonor, aki nem tudott arról, hogy ritka, rákot okozó mutáció hordozója, Európa-szerte csaknem 200 gyermek apja lett, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által vezetett, 14 közszolgálati műsorszolgáltató részvételével készült nagyszabású vizsgálat szerint.
A férfi egészségesnek tűnt, átment minden rutinszűrésen, és körülbelül 17 éven át adott spermát, miközben tanulmányokat folytatott. Csakhogy spermiumainak akár 20 százaléka a TP53 gén mutációját hordozta, amely normál esetben megakadályozza, hogy a sejtek rákossá váljanak.
Azoknál a gyermekeknél, akik öröklik a mutációt, Li-Fraumeni-szindróma alakul ki, egy olyan rendellenesség, amely élettartamuk során akár 90 százalékos eséllyel vezet rákhoz.
Néhány, donáció révén fogant gyermek már meghalt. Sokaknál várható, hogy életük során kialakul a rák.
Az orvosok idén figyelmeztettek először, miután az akkor ismert 67 esetből 23 gyermeknél azonosították a variánst. Közülük tíznél már diagnosztizáltak rákot.
A a vizsgálat megállapította, hogy a donor spermáját legalább 197 gyermek fogantatásához használták fel 14 országban, bár a valós szám ennél is magasabb lehet.
A mintákat szolgáltató dán European Sperm Bank (ESB) a hírek szerint elismerte, hogy a spermát túl sokszor használták fel, és „legmélyebb együttérzését” fejezte ki az érintett családoknak.
A bank közölte, hogy a mutációt a szűrés nem mutathatta volna ki, és hogy a probléma felmerülésekor „azonnal blokkolta” a donort.
A vizsgálat megállapította, hogy a donor spermájával Dániában, Belgiumban, Spanyolországban, Görögországban és Németországban is születtek gyermekek.
A spermát Írországba, Lengyelországba, Albániába és Koszovóba is értékesítették, és svéd nőknél is végeztek kezelést e donor spermájával.
Közben az Egyesült Királyságból érkező nők közül is egy „nagyon kis számút” kezeltek dániai klinikákon, Peter Thompson, az Egyesült Királyság Human Fertilisation and Embryology Authority (HFEA) vezérigazgatója szerint.
Az Euronews Health megkereste a European Sperm Bankot kommentárért, de egyelőre nem kapott választ.
Egy rendkívüli véletlen és egy szabályozási kudarc
Szakértők szerint az eset rávilágít a nemzetközi donorszabályozás hiányosságaira.
Jackson Kirkman-Brown, a Birminghami Egyetem professzora egy közleményben azt írta: „Herében keletkező, de novo elváltozást vérmintából soha nem lehet kimutatni. Az ejakulátumban minden egyes spermium kissé különbözik, ezért ezek szűrése sem egyszerű.” Majd hozzátette: „Végső soron itt a családok számára vonatkozó limitekről és a hosszan tartó, felügyelet nélküli felhasználásról van szó.”
Közben Clare Turnbull, az Egyesült Királyságban működő Institute of Cancer Research kutatója rendkívül valószínűtlennek nevezte a helyzetet.
Elmondása szerint „ez két kivételesen szokatlan esemény szerencsétlen egybeesése: egyrészt a donor spermiumai egy rendkívül ritka genetikai állapothoz kapcsolódó mutációt hordoznak, másrészt a spermáját rendkívül sok gyermek fogantatásánál használták fel.”
Szerinte a bizonyítékok arra utalnak, hogy a mutáció a donor heréjében keletkezett, majd gyorsan elterjedt a spermiumok között. Ez „az önző spermatogoniális szelekció” szemléletes példája.
Szabályok Európa-szerte
A a sperma- és petesejtdonációt szabályozó szabályok országonként eltérnek Európában. A donoronként engedélyezett gyermekek maximális száma Cipruson egy, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Lengyelországban pedig tíz, a Nordic National Ethics Councils 2025-ös jelentése szerint.
Más országok a családok számát korlátozzák, amelyek ugyanazt a donort használhatják, hogy lehetőséget adjanak a testvérek vállalására. Például ugyanaz a donor Dániában 12, Svédországban vagy Norvégiában 6 családnak segíthet.
Emellett 16 országban anonim a donáció, bár a jelentés szerint némelyikükben felfedhető a donor kiléte, ha a gyermek súlyos egészségi problémával él.